Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-18 / 39. szám

8 KILETIÜJSKG XV. ÉVF. 39. SZÁM. ti meghosszabbított moratoriam Ida: Dr. Gyárfás Elemér A Monitorul Oficial február 13-iki száma közji a moratóriumnak március 15-ig való meghosszabbítására vonatkozó törvényt, melyet a képviselőház és a szená­tus február 11-én szavazott meg. Minthogy az első moratórium-törvényre vonatkozó ismertető cikkem annakidején nagy érdeklődést kel­tett, indokoltnak látom az uj törvény szabatos magyar fordítását s annak a parlamenti tárgyalásokkal össz­hangzó értelmét megvilágítani. A törvény szószerinti szövege a következő: 1. §. A végrehajtások felfüggesztésére vonatkozó, 1931 december 17-én kelt és a Monitorul Oficial 1931 december 18-iki 296. számában közzétett törvény ösz- szes rendelkezései meghosszabbittatnak és érvényben maradnak bezárólag 1932 március 15-ig. 2. §. A törvény 1-sö §-ának 4. bekezdésében körül­irt váltók 1932 február 15-én bekövetkező lejárata a törvény erejénél fogva meghosszabbittatik 1932 már­cius 15-ig. 3. §. Azok a váltó-óvások, melyek felvétettek az 1931 december 18-tól a jelen törvény közzétételéig ter­jedő időben, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó váltókra vonatkozólag fel­vétettek, úgy tekintendők, hogy érvényesen vétettek föl 1932 március 15-re. Hasonlóképpen azok a váltókerese­tek és visszkeresetek, melyek a jelen törvény közzété­telét megelőzően nyujtattak be, úgy tekintendők, hogy 1932 március 15-én lettek érvényesen benyújtva. 4. 5. Azok a váltók, melyeknek lejárata a jelen tör­vény értelmében meghosszabbítást nyert 1932 március 15-ig. jogérvényesen megóvatolhatók 1932 március 16., 17. és 18-án is. 6. $. Felfüggesztetnek 1932 március 15-ig azok a keresetek és fellebbezések, melyek olyan hitelintézetek csődnyitására irányulnak, melyeknek tárcájában leg­alább 25% mezőgazdasági követelés van. A törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a szená­tusban kijelentettem, hogy azt hajlandók vagyunk meg­szavazni, mert mi is elismerjük annak feltétlen szük­ségességét, hogy törvényhozási intézkedés szabályozza azt a zür-zavaros helyzetet, mely előállott a konverziós terv következtében s amelyre vonatkozólag a most ér­vényben lévő moratórium lejárta előtt nem sikerült végleges megoldást találni. Leszögeztem azonban, hogy e törvény megszava­zása mellett fel kell állítanunk két elvi követelést, me­lyektől függővé tesszük magatartásunkat. Első kívánságunk és követelésünk az, hogy ez a moratórium terjesztessék ki a lakosság többi rétegeire la s nevezetesen az Iparosokra és kereskedőkre, sőt a szellemi foglalkozásúakra is, minthogy ezek közül na­gyon sokan sokkal nehezebb és szorongatottabb hely­zetben vannak, mint többen azok közül, akik eddig moratóriumot élveztek. Második követelésünk pedig az volt, hogy ha már az állam ily nagy megértést tanúsít a mezőgazdasági adósokkal szemben, ezeknek magánhitelezőikhez való viszonyukban akkor legyen az állam ugyanilyen meg­értéssel és irgalommal a saját követelései behajtása tekintetében is. Kiemeltem, hogy nagy megdöbbenéssel kellett látnunk azt, hogy most az év elején a pénzügyi közegek a legszigorúbb módon jártak el az adók behaj­tása tekintetében azokkal az adózókkal szemben is, kik magánhitelezőikkel szemben moratóriumot élvez­tek. A kormány mutasson tehát uj ritmust ebben a tekintetben is és tanúsítson több türelmet és megér­tést a szegény adózókkal szemben, különösen két vo­natkozásban: a) Elsősorban is tartózkodjék a brutális kényszer­eszközöktől az 1932. évre járó olyan adók behajtása te­kintetében, melyeknek összege nem lett még jogerő­sen megállapítva, hanem csak a multévi adóalap figye­lembevételével számíttatott ki, minthogy az adózók anyagi helyzete lényegesen leromlott egy év óta s kö­vetkezőleg a legnagyobb fokú igazságtalanság a tavalyi adóalapon követelni most bo erőszakos eszközökkel is az első negyedévi adót. b) Másodsorban követeljük azt, hogy a kincstár is respektálja az Erdélyben érvényben lévő végrehajtási törvényt, mely világosan és határozottan kimondja, hogy a szükséges házi bútor, az iparosok szerszámai s a kereskedők üzleti berendezése, valamint a mezőgaz­dák szükséges ,élö és holt felszerelése nem vonható vég­rehajtás alá. Argetoianu pénzügyminiszter válaszában elzárkó­zott az első követelés teljesítése elöl azzal az indoko­lással, hogy a moratóriumnak más társadalmi osztá­lyokra yaló kiterjesztése teljesen megbénítaná az or­sză." gazdasági és pénzügyi helyzetét. Ezzel az érve­léssel szemben meg kellette jegyeznem, hogy már az eddigi intézkedések is teljesen megbénították a gazda­sági életet s a moratórium általánossá tétele legfel­jebb kiegyenlítené a legsúlyosabb igazságtalanságokat. A kincstár követeléseinek behajtása tekintetében már kevésbé volt merev a pénzügyminiszter és eldicse­kedve azzal, hogy a folyó év első hónapjában milyen pompásan sikerült az adóbehajtás, hogy ez semmiben sem maradt a tavalyi eredmény mögött, amit annak tulajdonit, hogy az adózók nem voltak kötelesek ma­gánhitelezőiknek fizetni s igy a rendelezésükre álló ösz- szegeket az államkincstárba fizették, kijelentette, hogy lehető méltányosságot fog tanúsítani az adózókkal szemben és már is rendeletet adott ki, hogy a kincs­tári közegek szelidebben járjanak el, különösen a még nem jogerős adók behajtása iránt. Sajnos, mindezideig nem nagyon tapasztaljuk, hogy az alantas közegekhez ez a rendelet tényleg eljutott volna. A törvény 4. szakaszának tárgyalásánál ismét fel­szólaltam és hivatkoztam arra, hogy legalább is az er­délyi váltó eljárás szerint a váltó óvásokon kívül más olyan jogcselekmények is vannak, melyek határidőhöz vannak kötve s amelyeknek elmulasztása esetén nor­mális viszonyok között a hitelező elveszítené visszkere­seti jogát. Következőleg kértem a pénzügyminisztert, hogy e szakasznak adja azt a hiteles magyarázatot, hogy ennek értelmében meg vannak hosszabbítva a kedvezményezett adósságokra vonatkozólag az összes törvényes határidők, mint pl. az is, hogy a lejárattól számított három hónapon belül a váltó feltétlenül pe­resítendő. Felszólalásomra a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a 3. és 4. §§-okban irt módosításokat a Banca Naţionala kérte, mely figyelmeztette őt arra, hogy mi­után rendkívül nagyszámú váltó lejárata hosszabbitta- tott meg március 15-ig, egyetlen nap semmikép sem lesz elégséges mindezek rendezésére s három napot kért e célra. Ugyancsak a Banca Naţionala kérte, hogy vegyék föl azt a rendelkezést, hogy amennyiben a mo­ratórium határideje alatt keresetek nyujtattak be s ezeket tévesen bár, de elfogadták a bíróságok, úgy ezek .március 15-én benyújtottaknak tekintessenek, hogy ezzel uj költségek ne merüljenek föl, miért is ki­jelentette, hogy az ilyen keresetek március 15-én is ér­vényesek lesznek. A pénzügyminiszter e kijelentései után ismét fel­szólaltam és leszögeztem, hogy ehhez képest tehát az összes határidőhöz kötött jogcselekmények jogérvénye­sen teljesíthetők a kérdéses három napon, vagyis 1932 március 16., 17. és 18-án. A fenntlekből kitetszőleg az uj moratórium-törvény az előző törvény rendelkezéseit az alábbiakban módo sitja, illetve tisztázza és értelmezi: a) A moratórium tartama alatt lejárt váltók nf csak március 15-én, hanem március 16., 17. és 18-ár .jogérvényesen megóvatolhatók s amennyiben az ■ netalán előbb vétetett volna fel, az úgy tekint, mintha e napokon lett volna felvéve. Tehát a hit< nek nem kell március 16—18-án ismét óvatolnia Vara. - ját, viszont ha korábban is óvatolta, azért a lejárati nap még is március 15-ike lesz. b) Hasonlóképpen áll a helyzet a március 15. előtt beadott váltókeresetekre vonatkozólag, melyek nem nyújtandók be újból március 16—18-án, viszont a pénz- ügyminsizternek az én felszólalásomra adott törvény­magyarázó értelmezése szerint a váltókeresetek és visszkeresetek jogérvényesen beadhatók március 16— 18-án, akkor is, ha a moratórium ideje alatt lejárt volna a keresetindításra előirt három hónap. c) Lényeges újítás a törvényben az, hogy a mora­tórium kiterjesztetik most már magának a törvénynek szavaival Is — s nem csupán parlamenten kivül adott miniszteri nyilatkozattal és bizalmas rendelettel, mint az első alkalommal történt — azokra a pénzintézetekre is, melyeknek váltótárcájában legalább 25% mezőgaz­dasági anyag van s amelyek ellen éppen ezért a mora­tórium tartama alatt csőd el nem rendelhető s az elle­nük e tárgyban beadott keresetek és fellebbezések fö­lött a bírói döntés függőben hagyatik a moratórium 'lejártáig. Minthogy Erdélyben alig van pénzintézet, mely legalább 25% mezőgazdasági anyaggal ne rendel­keznék, a törvény 5. §-a valójában a pénzintézeteket la — legalább nálunk — a moratórium állapotába helyezi. Hogy az uj törvénnyel teremtett helyzettel miként tud megbirkózni az a néhány társadalmi osztály — iparosok, kereskedők és szellemi foglalkozásúak — me­lyek kívül állanak a moratóriumon s amelyekkel szem­ben következőleg mindenki teljes energiával igyekezni fog követelését érvényesiteni, már csak attól való fél­tében is, hogy előbb-utóbb teljesen kimerülnek ezek az utolsó források Is, ez éppen olyan kérdéses, mint az, hogy a pénzügyminiszter meddig fog dicsekedhetni azzal, hogy a kincstár jövedelmei fényesen folynak be és semmivel sem maradtak alatta a tavalyiaknak. A kincstár hitelezői — az állami szállítók, a tiszt­viselők és a nyugdíjasok — eddig legalább kevés nyo­mát látták annak, hogy a kincstár olyan pontosan megkapta az adózóktól a maga követeléseit, amint a pénzügyminiszter állítja. A jegybank kimutatása. A jegybank el­nöksége a január 9-iki és_ 16-iki jelentést a mérlegkészítés munkálatai miatt egyszerre adta ki. A január 16-iki kimutatás szerint az aranykészlet 9 milliárd 816,835.330 lej, deviza- állomány 125 millió 758.371 lej, a váltótároa 12 milliárd 765,614.406 lej, a bankjegyállomány 22 milliárd 898,226.450 lej, az aranyfedezet 36.04%. »0& » »t a > 0 ttt »»Ofrfrl FAISKOLÁK ES SZOLLŐOOVÁKYTELfPEKICC AMBROSI,FISCHER&CQ. . AIUD, jJUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DUTALAN. Valutapiac 1932. február 16. Kolozsvl; Zürich Bukarest Budapest Bécs Frága London nyitás zárlat utó Benin ?itricb ... mmm 8222 3276 11110 13900 659 ä 17707a mm» Newyork 51200 5117s mm 4213 16710 57250 71120 337637 34587 — London 1770 17677a — 1451 581 1980 2450 11647« — — Páris 2019 2019 1661 659 22587a ; 2810 13310 8771 — Milánó 2665 26577a 2186 870 2970 3710 17525 667a —» Frága 1516 1516 124 8/4 498 1698 2107» H — 1167« — Budapest — — — 5700 227a — 124295 — 2800 — Relgrád 905 905 — — 299 10177a 12516 59827a — — Bukarest 306 306 — 2525 — 345 4278 20227* 580 — Bécs — — mm 5000 2005 — 1—* — 3100 — Berlin 12165 12160 — — 8980 13590 16900 802 14567 ~ Száz lej árfolyama: Zürichben 306 Londonban 5S0 Budapesten 345 A G F R. végre leszállította a vasúti fuvarokat, mi is iQsxátiitottuk íüsifa árainkat i í 1 dl prima hasáb tűzifa szállítva Sei 900 TELEFON: 11-06. CAXjCIT K.-T.-AAIi TELEFON: 11-06. Str. Gării 23. (Csuzdával szemben.) Rendelési irodák: Cal. Vietodei 45 é3 Re*. Ferdinand 12 (Hercules)

Next

/
Oldalképek
Tartalom