Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-13 / 35. szám
Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 fej Országos tlagyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 503, 6-94 XV. évfolvam 35. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Peng5, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 filiár A konverzió Alig volt az utóbbi időben törvényjavaslat, amelyet a parlamenti pártok és az ország különböző társadalmi rétegei nagyobb averzióval fogadtak volna, mint Argetoianu máris hir- hedtté vált konverziós tervét. Könnyű a demagógiának azt állítani, hogy a konverziós javaslat a gazdák megmentését eredményezi és az, oki tovább lát az orránál s igy őszintén megmondja a véleményét, a banktőkét szolgálja a közérdekkel szemben. Csakhogy jobban érzi a gazdától kezdve az iparoson és kereskedőn, folytatva a tisztviselőig mindenki, hogy mit jelent a romániai hitelélet immár hónapok óta tartó megbénulása, semhogy bővebb magyarázatra szorulna az az állitás, hogy az amugyis nagy válsággal küzdő közgazdasági életre végzetes csapást jelentene a mostani javaslat sok tervének a törvényerőre emelése. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy az árak katasztrófális leromlása következtében a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége a minimumra csökkent és azzal is, hogy az árak oly magjavulására, amely a mezőgazdasági termelés költségeit fedezni tudná s igy a mezőgazdák fizetőképességét helyreállitanő, az adott körülmények között rövid időn belül, nem lehet számítani. Csak természetesnek és szükségesnek tartjuk tehát, hogy mindent el kell követni aJ mezőgazdasági tartozások oly konvertáló leszállításának érdekében, amely a gazdákat megsegíti s amelyet a gazdálkodásunk megbir, de minden erőnkkel tiltakoznunk kell az oly megoldásnak még a gondolata ellen is, amely a földmives társadalom adósságait egy tollvonással egyetlen társadalmi réteg vállára hárítja, ahelyett, hogy az állam vállalná át a terhek garanciáját. És különösen fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat akkor, amikor ez az intézkedés elsősorban a kisemberek könnyekkel és nehéz verejtékosepekkel megszerzett apró betéteire épit. Argetoianu nem veszi észre, hogy javaslata a mai társadalom etikai alapját rombolja szét. Ma az egyén csak arra számíthat, amit munkájával, vagy a szerencse kedvezésével megszerzett magának. Minthogy pedig a szerencsés véletlenek mégis csak a ritka kivételek közé tartoznak, általános elvül azt az igazságot kell elfogadnunk, hogy a megtakarított tőke fáradságos munkának jogos eredménye. Ha azonban eltekintünk is a magántőke keletkezésének filozófiai magyarázatától, azt mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy az egész társadalmi és gazdasági rendünk a magántulajdon elismerésén és a megszerzett magántőke hozadékának biztositásán épül fel. Ennek az elvnek a meg sértése elkervasztja az egyéni kezdeményezés lendületét, megöli a munkakedvet és általán'' letargiát szül. A javaslat törvényerőre emelési a morális szempontoktól eltekintve is oly hely zetet teremtene, amely minimumra redukált hitelkereteinket még jobban összeszükitené. Ez p^dig épp akkor következnék be, amikor a romániai termelés épp a váltakozó kormányok következetesen elhibázott gazdaságpolitikája miatt amúgy sem volt a termelés folytonosságához szükséges hiteleszközökkel ellátva. Általánosan ismert igazság, hogy az a deflációs politika, amelyet a kormányok Bratianutól kezdve Argetoianuig folytattak, mindenre jó volt, csak arra nem, hogy az ország gazdasági megerősödését szolgálja. A mostani nehéz hitelválság is sokkal enyhébb lefolyású volna, ha a jegybank hiteleszközökkel jobban el lenne látva s igy nagyobb mértékben állhatna a megszorult liitelszervczet segítségére. ti végrehajtások felfüggesztéséi s az adófelfiajtások bratalfzmasának megszüntetését követelte a M Párt Wilier József olvasta fel a párt követelését Erdélyben törvényellenesen árverezik el még a munkaeszközöket is Tltulestuvái .. mh zautazásamögött súlyos problémák és nagy tervek titkai lappangasiak (Bukarest, február 11.) A politikai hullámaiba meglepetésszerü bombaként csapott be a hir, hogy Titulescu hirtelen otthagyta a leszerelési konferenciát és hazaindult. Szombaton délutánra királyi kihallgatást kért. A meglepetésnek többféle magyarázatot adnak, de valószínűvé az látszik, hogy közte és Gliica külügyminiszter, illetőleg a kormány között felmerült fontos külpolitikai kérdésekben olyan ellentétek merültek fel, amelyeknek tisztázását az uralkodó elé kívánják vinni. Hogy milyen fontos külpolitikai problémák kerültek előtérbe a nemzetközi fórum előtt, amiknek elintézése nem a felelős .külügyminiszterre, hanem Titulescura vár, arra nézve több igen érdekes magyarázat látott napvilágot, de még nem lehet tisztán látni ez audiencia belpolitikai következményeit. Az agrártartozások moratóriumának meghosszabbítását megszavazták. Ebbe a parlamenti aktusba a Magyar Párt élesen bekapcsolta azt a követelést, hogy a nagy pénzügyi zűrzavarban rendet teremtsenek s a végrehajtások felfüggesztését mindenkire terjesszék ki, a még ki sém vetett adók brutális felhajtásával ne tegyék véglegesen tönkre a polgárságot. Az agrármoratórium meghosszabbítása A kamara csütörtöki ülésén legelőször Argetoianu pénzügyminiszter kérte a napirend megváltoztatását olyan értelemben, hogy legelsőnek a mezőgazdasági moratórium-törvény meghosszabbításának tárgyalását tűzzék ki. > Tranen Jasi kéri, hogy ne csak a mezőgazdák érdekeit vegye figyelembe a kormány, hanem gondoljon a lakosság többi rétegeinek nehézségeire is. Radu Lascu felpanaszolja, hogy a kormány nem engedélyezi a kereskedők és iparosok szakmai gyűléseit sem és igy ezek a társadalmi osztályok nem tudják nyilvánítani véleményüket a konverzióval kapcsolatban. A kényszereladások, az erőszakos végrehajtások napirenden vannak. Alattomos módon rendezik meg az árveréseket es sok helyen kijátszók a hitelezőket. Olyan spekuláció folyik, amelyet nem lehet tovább tűrni. Mindenki a csőd állapotába jutott, terjesszék ki tehát a végrehajtás felfüggesztését és tegyék azt általánossá. Az egész ellenzék élénken megtapsolja Las- cut, a kormánypárt türelmetlenkedik. Prágai cáfolat a román tengeri exportjának letiltásáról. lorga: A tegnapi napon egy képviselő részéről tiltakozás hangzott el, mintha Csehszlovákia a román tengeri bevitelét eltiltotta volna és ebben az ügyben tőlem felvilágosítást kert. Ma érintkezésbe léptem Csehszlovákia tőkeszegény országnak mindent el kell követnie a tőkeképződés előmozdítására, ez a javaslat megölője minden tőkegyüjtő akaratnak. A mai válságos időben minden kormánynak az a kötelessége, hogy a megszorult termelésnek segitő kezet nyújtson. Ez a javaslat még a meglevő forgótőkét is megsemmisíti és újabb keletkezését hosszú időre lehetetlenné teszi. Ezáltal megbénítja a termelés lehetőségeit, leszorítja az egész társadalom jövedelmét s igy első sorban azokon nem fog segíteni, akikért Argetoianu ránk akarja oktrojálni:'a mezőgazdákon, mert az általános leszegényedés lerontja a mezőgazdasági termékek piacát, lenyomja az agrárárakat és általános elszegényedésnek lesz a kutforrása. Mindezek dacára valljuk, hogy az agráradósságok kérdését meg kell oldani és követeljük is, hogy a földmivelő társadalom adósságát teherbíró képességének mértékéig szállítsák le, de felemeljük tiltakozó szavunkat aa ellen az igazságtalan, jogfosztó és gazdasági életünket megölő tervezet ellen, amely a konverzió terhét csak egyetlen társadalmi rétegre akarja hárítani és követeljük ezeknek a telkeknek az egész társadalomra való áthárítását. Az a hitünk, hogy az utolsó órában győzni fog a józan belátás és Argetoianu szerencsétlen pillanatban megszületett tervezete oly módosításokon megy át,, amelyek lehetővé teszik, hogy az agráradósságök konvertálása nem az ország romlását, hanem ennek ellenkezőjét, gazdasági életünk teher mentesítését és fellendülését fogja eredményezni.
