Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-13 / 35. szám
2 f kmnUjsxa XT- ÉVF. 85. SZÁM. romániai követével, akitől ebben az ügyben a következő levelet kaptam: Alkalmam volt a mai napon telefonon beszélni kormányommal Prágában, ahonnan azt a hivatalos értesítést kaptam, hogy nincs semmi komoly alapja annak a hírnek, mely szerint Csehszlovákia a román tengeri bevitelét eltiltotta volna. p. R. Joanitescu kéri, hogy a mezőgazda- sági adósságok felfüggesztésével kapcsolatos Ezután Wilier József dr., a Magyar Párt nevében deklarációt olvasott fel: — A Magyar Párt megszavazza a moratórium meghosszabbítását, de azt kívánja, hogy a mai kaotikus állapot rendeztessék. Az adósságok rendezésének ki kell terjednie a városi elemekre is, az iparosokra, a kereskedőkre és a lateinerekre, akik éppen olyan kétségbeesett helyzetben vannak, mint a fölművesek. Az egész ellenzék hosszasan tapsol. Wilier folytatja a deklaráció olvasását, erős hangsúlyozással: — Egyúttal csodálkozásának ad kifejezést a Magyar Párt afölött, hogy ez a kormány, amely annyi megértéssel kezeli a magánadósságokat, az állami követelések behajtása körül a legbrutálisabb magatartást tanúsítja. Követeli tehát a Magyar Párt, hogy szüntesse meg a kormány a lelketlen adóvégrehajtásokat és amig a folyó évre az adókivetés meg nem történik, függessze fel ezeknek az adóknak végreA Magyar Párt deklarációja «W ■ Titulescuiől fél-e a kormány? Több felszólalás után Pop Valér igazságügyminiszter Ghelmeghennu egy előző interpellációjára válaszolva meg állapit ja, hogy semmiféle körlevelet nem küldött szét az ügyészségekhez az egyéni szabadság megszorításáról és az előzetes letartóztatásokról. Xéni: Amig önök programot akarnának megvalósítani, hazajön Titulescu. Argetoianu: Titulescu gondolkozása sokkal közelebb áll a miénkhez, mint az önéhez, Xeni: Ezt ön azóta tudja, amióta megakadályozta Titulescut a kormánya laki fásban. lorga: Nem igaz. Titulescu ^önmagát akadályozta meg a kormány megalakításában. Xeni: Most pedig ő fogja önöket megakadályozni. lorga: Engem soha senkisem akadályozott meg mástermészetü dolgok megvalósításában sem és senki esetleges ambíciója sem akadályozhat meg bármi tekintetben. Súlyos problémák hozták ha&a Titulescu! védelmet terjesszék ki a mezőgazdák városi ingatlanaira is. Argetoianu: Mi nem nj törvényt akarunk kreálni, hanem csak egy meglevő törvény érvényét akarjuk egy hónappal meghosszabbítani. Nem lehet figyelem nélkül hagyni a hitelezők érdekeit és a javaslatba egy olyan intézkedést veszünk be, hogy a hitelszövetkezetek ellen, amennyiben váltótárcájukban legalább 25 százalékos mezőgazdasági váltóanyag van, ne lehessen csődöt kérni. hajtását. Argetoianu: Vagyis ön azt kéri, hogy szüntessük meg az állami életet. Wilier: Nem a polgárokat akarom megakadályozni az adók önkéntes befizetésében, de megengedhetetlennek tartom, hogy meg nem állapított összegű adókat végrehajtással szedjen be az állam. Majd folytatta a párt deklarációját: — A Magyar Párt felhívja a kormány figyelmét az Erdélyben ma is érvényben levő végrehajtási törvényre, amely megtiltja a legszükségesebb házi berendezések, ipari szerszámok és mezőgazdasági felszerelések elárverezését. A Magyar Párt követeli, ennek az Erdélyben ma is érvényben levő törvénynek szigorú respektálását. A párt deklarációja zárta le a vitát. A kamara ezután a végrehajtások felfüggesztésének meghosszabbításáról szóló javaslatot 149 szavazattál 37 ellenében megszavazta. Ghelmegheanu a büntetőjog reformját kéri és addig is szankciókat az alárendelt tisztviselői kar azon tagjai ellen, akik nem respektálják az egyéni szabadságot. Gheorghe Bratianu interpellációt jelent be Románia helyzetére vonatkozóan a Rigában folytatott tárgyalások, valamint a leszerelési konferencia ügyében és kéri az erre vonatkozó dosszékat. Mirescu szociáldemokrata tiltakozik a bukaresti rendőrség módszere ellen, amellyel olyan brutálisan száll szembe a munkások minden békés felvonulásával. Szankciókat kér azok ellen, akik átlépték a törvény határait. Kérdi a közlekedésügyi minisztert, milyen intézkedéseket foganatosít a vasúti munkások elbocsájtása és fizetésleszállitása ügyében. Az interpellációhoz Cantacuzino és D. R. Joanitescu csatlakoznak, majd Cuza interpellált a cukarkér dósról. Titulescu váratlan hazautazása a politikai élet szenzációja. Az Adeverul cikke szerint egyeseknek az a véleménye, hogy a rigai tárgyalások következtében Franciaország és Románia között nehézségek merültek fel, amelyeket el kell oszlatni, Titulescu Bukarestbe jön, hogy a királynak személyesen referáljon az ügyről. Tény az, hogy hivatalos körök kijelentése szerint a megnemtámadási paktum kérdése lekerült napirendről. Most derül ki, hogy a tárgyalások meghiúsulása elhidegülést teremtett-e Románia és niás részről Franciaország és Lengyelország közt Mások szerint még súlyosabb problémák kényszerítik Titulescut arra, hogy Bukarestbe siessen és fel világosi tsa az uralkodót arról, ami a genfi kulisszák mögött játszódik le a leszerelési konferencia alkalmából, szoros kapcsolatban a békeszerződések revíziójával. — Ugylátszik, — Írja az Adeverul, — hogy a leszerelési konferencia kulisszái mögött szokatlanul súlyos dolgok történtek. Egy nagybefolyásu román politikus a genfi tárgyalások menetéről a következőt mondta a cíkkirónak: — Olvasta Tardieu beszédét? Nem lepte önt meg az a szokatlan energia, amellyel a békeszerződések revíziója ellen beszélt? Elképzeli-e ön, hogy Franciaország képviselője igy beszélt volna, ha a kulisszák mögött nem történne valami szokatlan és ha ő maga nem tapasztalna ellenséges atmoszférát a békeszerződések sérthetetlensége ellen? Egy másik politikus a következőket mondotta: — Én is hallottam, hogy a megnemtámadási. paktumot elejtettél? és azt is, hogy a hivatalos körök a békeszerződés revízióját nem tűzték még ki tárgyalásra és hogy ez a kérdés halasz tást szenved. Feltételezzük, hogy elhalasztják hat hónappal, vagy egy évvel. Elég lesz-e ez az idő arra, £ogy a területi egységünk megvédése érdekében kellőleg felkészüljünk? Egy azonban bizonyos, hogy Titulescu a súlyossá vált külpolitikai helyzet következtében jön Bukarestbe. A cikk végül megállapítja, hogy Titulescu látogatása politikai vezetők véleménye szerint külpolitikai problémákkal van összefüggésben, de viszony bizonyos, hogy itthon lesz alkalma foglalkozni a belpolitikai kérdésekkel is. Jorga lehangol tan beszól a koncentrációról. * Az Adeverul egy másik cikkében azt Írja, hogy lorga a barátaival folytatott egy beszélgetés alkalmával lehangolt volt Titulescu váratlan hazaérkezése miatt, amihez hozzájárult az is, hogy az uralkodó a miniszterelnök legutóbbi audienciáján megismételte azt az óhaját, mely szerint az ország vezetését koncentrációs kormányra kellene bízni. Torga a koncentrációt nem tartja megvalósíthatónak, mivel szerinte sem Maniu, sem Vaida, sem Dúca nem azok az egyének, kikkel koncentráció lehetséges volna. A miniszterelnök szerint Titulescu hazatérése összefüggésben van ezzel a koncentrációs gondolattal. Argetoianu viszont hangoztatja, hogy Titulescu útja csak külpolitikai problémákat érint. Titulescu párhuzamba kívánja hozni nézeteit a kormány felfogásával, miután közte és Ghica között Genf ben nézeteltérések merültek fel Gyallay Domokos forté- lyos jobbágya Gyallay Domokos harmadfélszáz esztendővel megy vissza a ínultba, hogy a Pásztortüz most megjelent számában analógiát keressen a mai Ínséges, szomorú időkre, amikor jóformán minden értékünket, minden ősi intézményünket kikezdte hol a hatalom szava, hol a féktelen egyéni akció vakmerősége, hol pedig — ami a legszţmorubb - a mi szegénységünkből eredő pesszimizmus, vagy közöny. A forté- lyos egykori jobbágy esetét meséli el a maga nemes erdélyi magyar nyelvén Gyallay Domokos, a jobbágyét, aki azon gondolkozik, hogyan lehetne az éhhalál küszöbéről visszarántani családját,’ édes kicsinyeit. A szükség, a baj, sok álmatlan éjszakát szerzett a derék Kovács Marcinak és az álmatlan éjszakák végre megszülték a mentő ötletet. Német dolmányt és nadrágot kerített s legnagyobb fiacskáját abba öltöztette. Mikor pedig készen volt a kosztümmel, beállított földesurához, Torocz- kay György uramhoz s kelletlen hangon elbeszélte, hogy ezt a sápadt sváb legénykét egy ' német tiszt akasztotta a nyakába, azzal a paranccsal, hogy vigye fel a kastélyba és adja át a földesurnak téli gondozásra. Majd érte jön nyáron, hogy hazavigye. A valószínűnek látszó történet szeget ütött a Toroezkay György uram fejébe, de abba már nem szívesen ment volna bele, hogy egy idegen, ismeretlen gyermek fészkelje be magát a kastélyba. De azt is meggondolta, hogy a nagyhatalmú tiszt úrral nem tanácsos ujjat huzni, tehát valahogy mégis csak gondoskodni kell a gyermekről. Rábízta tehát az üzenethozó Kovács Marcira és egész télen bőven ellátta az egész háztáját ele- séggel. Kovács Marci fortélya tehát, ha egy kis füllentéssel is, de megmentette az egész Ínséges famíliát. Gyallay Domokos elmondja, hogy erre a történetre akkor bukkant rá, amikor a Pásztortüz jövendőjének súlyos gondjait forgatta a fejében. „Lám — mondja — a magyar jobbágy nem adta meg magát a balsorsnak, feje lövéséig tusakodott övéinek megmentésén. -Ve. .> vehetnénk lelket az ő példájából mentő munkánk folytatására?“ „Ma is — folytatja Gyallay — Ínség, el- esettség, gond és szomorúság, hatalom szava és mostohasága ezen a földön. Hogyan tartjuk életben az erdélyi magyar szellemi élet nemes szülötteit, hogy neveljük tovább a lélek palántáit, a fénytelen égbolt alatt? A torockószent- györgyi jobbágy példája? Nem, mi ezt a példát távolról sem követhetjük. Mi a mi gyámol- tunknak igazlolkü erdélyi magyar szólását el nem némithatjuk, rája idegen köntöst, megtéveszthető álruhát nem adhatunk. Hatalom és erőszak félelmes nimbuszával iránta figyehnet nem kelthetünk! Testben és lélekben igaz magyarként kell tovább is megjelennie a magyar hajlékok ajtajánál. Ha elutasítják, ha éhen kell halnia? Ám haljon meg hófehéren, mocsok- talan magyarként a könyörtelen magyar hajlékok küszöbén!“ Szivünkbe markoltak Gyallay Domokos szavai. Mert bizony nyíltan meg kell mondanunk, hogy az utolsó sorok egy cseppet sem túloznak. Csakugyan arról van szó, hogy kész-e táplálni, támogatni az erdélyi magyarság ezt a máris nagymultu, szép erdélyi folyóiratot, amelyet a megszűnés veszélye fenyegetett és amelyet csak azzal a reménnyel indítottak ismét útnak, hogy a közönség közönye megfordul és nemcsak biztosítja életét, hanem fejlesztését is lehetővé teszi. Mindössze arról van szó, hogy két-háromezer erdélyi magyar család akadjon, amely nemcsak papíron fizet elő a Pásztortüzre — hanem pontosan be is küldi az előfizetési dijat. Az ellenérték, amit kap a kis részletekben is fizethető párszáz lejért, az erdélyi magyar irodalom és a közönség lelki - szolgálata. Ha a Pásztortüz legújabb számát átlapozzuk, Gyallay Domokos, az uj főszer-, kesztő nevén kivül Reményik Sándor, Aprity Lajos, Kelemen Lajos. Thormay Cecil, Szász Ferenc, Kovács László, Császár Károly. Já- rossy Andor, Borbély István és Hankó Nándor neveivel találkozunk benne. Nemcsak szórakoztat a Pásztortüz, hanem megerősíti hitünket az erdé*yi magyar irás jobb jövőjében. Gondoljunk a fortélyos torockói jobbágyra, aki ravaszsággal nyittatta ki a földesura éléstárát. Biztosak vagyunk benne, hogy a Pásztortüz ilyen fortély nélkül is megtalálja az Útját a magyar közönség szivéhez, de a pénztárcájához is. -.
