Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-14 / 9. szám

TAXA POŞTALA PLÄ- Itita IN NUMERAR No. 34256—927. Claj-Kolozsvár, 1932 január 14. Csütörtök OIÍ SZAGOS MAGT ARPA ATI LAP lf‘J. negyed évre 2<H) lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. egy hóra 7« lej. j Egyes szám ára 3 lej. Telefon: 503. XV. évfolyam, 9-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: t évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 13.50 pengő. Egye» szám ar& SÜ fillér. Sorsdon0jnapok Brüning kancellár kijelentése, hogy Német­ország nem fogja fizetni a politikai jóvátételi összegeket, a világpolitikai helyzetet "látszóla­gos nyugalmából a végsőkig korbácsolta föl. Brüning eddig mindig a teljesítés politikája mellett állott. Amit ő ma mondott és mondha­tott. „három évvel ezelőtt lehetetlenség volt, hat évvel ezelőtt ostobaság, tizenkét évvel ez­előtt pedig bűntény.“ így kommentálja a sors­döntő elhatározást egyik vezető német újság és a többi német lapok is egyöntetűen megálla­pítják. hogy akármi is történnék, Németország többet nem fizethet. Vájjon minő következményei lehetnek a német magatartásnak? Ma már a francia sajtó hozzászólásai után nyil­vánvalóvá válik, hogy Franciaország po­litikai retorziókat nem foganatosíthat. Itt-ott még hangja hallatszik a gazdasági re­torziók szükségességének, a francia sajtó ré­széről ötleteket, ajánlatokat vetnek fel, de egye­lőre e tervek realizálható voltát elnyomja az a körülmény, hogy közben Laval is beadta le­mondását és a francia kormány mélyreható át­alakítása kerül előtérbe. A január 25-iki jóvátételi konferenciát, bár­mennyire is azt Írja a félhivatalos Temps és hangoztatja ‘FI and in pénzügyminiszter, hogy nem érdemes összehívni, közvetlen veszedelem nem fenyegeti. Angol részről még inkább ki­emelik éppen a bekövetkezett események miatt a konferencia összehívásának fontosságát és hasonló véleményen vannak a többi államok vezető sajtói is. Egyelőre Franciaország <sem sürgeti a diplomáciai viszony megszakítását,} de a kulisszák mögött tovább tárgyal Németor­szággal. Laval tegnap fogadta Hoesch-öt, Né­metország párizsi nagykövetét és a tárgyalások során a két állam álláspontja között némi kö­zeledés jött létre. Legérdekesebb e politikai világszenzáció ügyében, hogy mindazokat az államokat, aki­ket illet, nem érte váratlanul. A francia közvé­lemény megnyilatkozása szerint a Laval-kor- mány már hetekkel ezelőtt tudta, hogy mi a német álláspont, az angol sajtó már hónapokkal ezelőtt, amerikai diplomáciai körökben pedig már akkor ismerték a német álláspontot, ami­kor Hoover először vetette föl a moratóriumot Körülbelül egy éve már el voltak készülve Newyorkban Németország nem fizetésének proklamálására. A konferencia ennek dacára is össze fog ülni és Franciaország változatlanul fenn fogja tar tani eddigi álláspontját. Mintha ez a Brüning- nyilatkozat meg sem történt volna, a francia delegáció ki fogja fejtehii, hogy a laussane-i kon­ferencián elérhető maximum Németországnak adandó teljes moratórium egyidejűleg a Young- terv revíziójának biztosítása. A politikai adósságok annulásáról azon­ban nem lehet szó már azért sem, mert az amerikai kongresszus a jóvátételi adósságok stornirozását nem teszi magáévá, még abban az esetben sem, ha az európai adósok a Wall- strettel szemben egységfrontot képeznének. A helyzet nem változhatik akkor, ha az amerikai bankok revíziót nem akarnak. Franciaország megtehetné ugyán, hogy a német nemfizetés esetén egyoldalúan felbontsa a Mellon—Beren- guer-féle egyezményt, de a franciák úgy érvel­nek, hogy ilyen szerződésfelbontás ellentétben áll Franciaország hagyományos szerződéshüsé- gével és éppen a francia parlament részéről ta­lálna legerélyesebb visszautasításra. Lausanne- ban a tárgyalások alapja két, vagy három éves moratórium lehet a Young-terv revíziójának biztosításával — más alap Franciaország szá­mára nem létezik. Kétségtelenül leegyszerűsödne ez a nagy és komplikációkat Ígérő külpolitikai bonyodalom, lyek most mennek végbe úgy Németországban, mint Franciaországban. A beavatottak rebes­getik, hogy Brüning is le fog mondani, hogy egy olyan széleskörű nemzeti koncentrációnak adjon helyet, amely az egész német nép Hinter­land javai látna hozzá a küszöbön álló nemzet­közi konferencia megkezdéséhez. Amikor Brü­ning kimondta a nemet, akaratlanul is a Hit- ler-csoportot erősítette, amely most még inkább, mint valaha számol a kormányrajutási eshető­séggel. Egyes hirek szerint a Hitler-csoport még az elnökválasztások előtt meg akarja mu­tatni a maga erejét, amikor visszautasítva Brüning ajánlatát Hindenburggal szemben Épp tábornokot lépteti fel elnökjelöltnek. Égy másik verzió szerint a német nemzetiek hajlandók Iiindenburg jelöltségét is elfogadni, de nem mint egy pártközi elhatározását Hindenburg mandá­tuma meghosszabbításának, hanem mint egy német nemzeti ellenzéki oldalról kiinduló ön­álló akciót, amely véletelnül találkozik a kor­mányon lévők elnökválasztási akciójával. A francia kormány lemondása mögött szin­tén az a törekvés áll, hogy a nagy konfernciák követelményeihez mérten egy olyan kormány létesüljön, amely egész Franciaországot maga mögött tudja. Talán mire e sorok megjelennek, Laval már el is készült uj kormánylistájával és igy rövid időn belül el fognak hangzani azok a politikai kijelentések, amelyek szükségesek a bonyolult német-francia viszony tisztázására. Az orosz válasz könftörfalaz a hesszarábiai kérdésben Sem Románia, sem Lengyelország nincs megelégedve a szovjet álláspontjával — A sorocai halálos sorfüz eredménye: ostromállapot Besszarábiában (Bukarest, január 12.) Az orosz-román tár­gyalások nyugalmi helyzete már megszűnt: megérkezett az orosz válasz a román javas­latra. Sturza rigai román követ, aki az oroszokkal a tárgyalásokat vezeti, hétfőn újabb megbeszé­lést folytatott a szovjetdelegáció vezetőjével. A Viitorul értesülése szerint ekkor a szovjetdele­gátus már át is adta a választ a román szer­ződéstervezetre. Ez a válasz a keddre virradó reggel érkezett meg Bukarestbe a külügymi­nisztériumba. A lap szerint a szovjet nem fogadja el teljes egészé­ben a román álláspontot, amely kötelező módon kéri azon területek megállapítá­sát, amelyekre a meg,nemtámadási szer­ződés kiterjed. At. oroszoknak az a felfogása, hogy kössenek egy általános megnemtámadási paktumot s azután a részleteket a román-orosz vegyes bi­zottság állapítsa meg. A válaszból különben ki­tűnik, hogy a szovjet engedett előbbi merev magatartásából. A kormány még a keddi nap folyamán elküldötte az uj utasításokat Sturdzá- nak, amelyek szerint nem fogadhatja el a, szovjet-felfogást és köti magát ahhoz, hogy a szerződés világo­san jelölje meg a tekintetbe jövő területeket és a szovjetektől sürgős és végleges választ kér. Diplomáciai körök véleménye szerint a tár­gyalások még hosszabb ideig elhúzódnak. Ghica külügyminiszter ma úgy a román javaslat szö­vegét, mint a szovjetek részéről megszerkesz­tett szerződéstervezetet megküldötte az összes érdekelt államoknak, Franciaországnak, Len­gyelországnak és a Balti államoknak is tájé­koztatás végett. Hivatalos román körökben na­gy on jó impressziót váltott ki Zaleszki lengyel külügyminiszter kijelentése, amely szerint Lengyelország nem köti meg a szerződést az oroszokkal, csak akkor, ha hasonló szerződés jön létre Románia és a szovjet között. Scrutators Sorocánál nemcsak agyonlőtték, hanem rostává lőtték a határátlépőket A sorocai eseményről, ahol tudniillik a Dnyeszter jegén hat Oroszországba átszökni akaró zsidó fiatalembert lőttek agyon a határ­őrök, Scrutator az Adeverul-ban hosszabb cik­ket ir. Megállapítja, hogy a hat egyént nemcsak agyonlőtték, ha­nem. valósággal rostává lőtték. Különösnek találja, hogy valamennyit halálo­san találták és egyik sem maradt életben. Öt azonnal meghalt és ahhoz a hatodikhoz, akit haldokolva szállítottak kórházba, nem bocsá­tották he a szüleit. A cikkiró ezeket a körülmé­bár^iáerika elhatározná magát az európai gaz jSsijgí élet szanálására. De az európai segéd kéz-nyujtástól még olyan egyébként progresz szivén gondolkodó politikusok is, mint Bora! visszariadnak. így Borah szenátor legutóbb ki jelentette, hogy ő a maga részéről a morató r iu-mi évet is csak úgy hosszabbítaná meg, hí az európai államok lefegyverkeznének és beké kötnének egymással. Az egyéves moratóriun Borah szerint Amerikának hétmilliárd dollái veszteséget jelent és lyukas hordóba öntené í pénzt, ha Amerika előbb nem látja az általános feljavulás garanciáit. Mindaddig, amig az eu rópai gazdasági rend helyre nem áll, minder erőmmel tiltakozni fogok a jóvátételi adósságoi- reviziója éllen — jelenti ki kategorikusan Bo rah szenátor és hasonlóan gondolkoznak a több: amerikai vezető politikusok is. A mai távirati jelentéseinkből kitűnik hogyha Németország nem is tudja maga mellet; Amerikát — aminthogy Franciaország sen tudja maga mellett a hatalmas kontinenset — a néniét álláspont támogatóivá válnak Anglic és a legnyiltabban Olaszország is. Ezeknek a; államoknak magatartásai, mind jelentékeny té nyeáői a kérdésnek, de még ‘inkább tényezőiv« lesznek azok a belpolitikai átalakulások, ame nyékét nagyon súlyosaknak és szomorúaknak találja. Az Adeverul szerkesztőségének Jov több­ségi szenátor a következő szövegű táviratot küldte: Tiltakozom a Sorocában történt mészárlás ellén. Úgy találom, hogy a hat áldozat hat folt az ország arcán. Sorocáhól érkező utasok beszélik, hogy a környéken a lakosság hihetetlen módon izga­tott az események hatása alatt, amelyek nem olyan egyszerűek, mintahogy első pillanatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom