Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-06 / 3. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 34256—927. Cluj- Koloss vár, i 932 január 6. SzGíÓCL Fontos politikai nyilatkozatokat tett Bethlen György kolozsvári beszámoló beszédében ELŐFIZET. > BELFÖLDÖN: I évre 800 lej, félévre 400 lej, negyed évre 200 lej, egy hóra 70 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 508. ELŐFIZETÉS MAG YAROBSZ AGON: 1 évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévr* 12.50 pengő. Egyes szám ára 3 lej. XV, évfolyam, 3-£k sseám. Egyes szám ára SÍ fillér. A kolozsvári Magyar Párt tagozati közgyűlésén az országos pártelnök a gazdasági krízisben elnyomott magyarság helyzetét tárta fel Befelé szabad véleménynyilvánítás, kifelé egység és legyelem — mór doíia Vásárhelyi János kolozsvári pártelnök — Meghiúsult a zavarkellők minden kísérletezése w (Kolozsvár, január 4.) A Magyar Párt kolozsvári tagozata vasárnap délelőtt tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen megválasztotta uj elnökségét, intéző bizottságát és amelyen Bethlen György gróf országos pártelnök mondotta el beszámoló beszédét, mint a kerület magyar képviselője. Ez a beszámolóbeszéd nagy jelentőségű a kisebbségi sorson élő magyar nemzet mai életében, mert olyan tárgyilagos megállapításokat tartalmaz, amelyek szükségesek a kimondhatatlanul súlyos válságban élő magyarság magatartásához. De ennek a válságnak a nemzeti létre aggasztó tüneteit a lélek mélységéből fakadó átérzéssel idézte fel, annak a bizonyságnak leszögezésével, hogy a legfontosabb a magyarság számára: mégse veszítse el a kitartását. Meghatódottsággal és meghatóan mondotta ezeket a szavakat s könnyel telt szemmel kívánt ennek az árva kisebbségi magyar nemzetnek jobb esztendőt. A kolozsvári tagozat elnöki székét Vásárhelyi János református püspökhelyettes foglalta el az általános közbizalom megnyilvánulása alapján. Olyan székfoglalót mondott, amely sokkal több mint egy szép és jelentős beszéd s amely precíz dogmája a magyar szervezettség nagy fontosságának. A magyar polgárságnak erre a közgyűlésére már előre igyekeztek bizonyos körök beígérni, hogy meg fogják zavarni. A kísérlet megtörtént, de a magyar polgári öntudat komolysága ezúttal is elhárította magától a zavargó elem kísérletezését, mint ahogyan a szenvedő magyarság méltóságteljes komolyságának mindenkor sikerülni fog elhárítania magától a botrányokozó elemeket. A közgyűlés megtartására nem állott rendelkezésre nagyobb terem, mint az Iparos Egylet gyülésterme, amely annyira zsúfolt volt a város különböző tizedeiből összegyűlt megbízottakkal és küldöttségekkel, hogy a szomszédos termet is megtöltötték a résztvevők és nagyon sokan távoztak el, mert a külső terembe sem tudtak beszorulni. Az évi jelentés. A közgyűlés közönsége lelkes ünnepléssel és éljenzéssel fogadta Bethlen György gróf országos pártelnököt, aki Inczédy-Joksman Ödön dr. ügyvezető alelnök és Deák Gyula dr. főtitkár kíséretében érkezett meg. Török Bálint tagozati alelnök nyitotta meg a közgyűlést bejelentve Paál Árpád dr. eddigi elnöknek a városból történt eltávozását és az elnökségről emiatt történt lemondását. Hantoe Gyula titkár olvasta fel a tagozat Működéséről gzóló jelentését. A jelentés képet ad«W a kolozsvári polgárság gazdasági helyzeAz elnöklő Török Bálint alelnök Bethlen György gróf, országos pártelnöknek, mint a kerület magyar képviselőjének adta át a szót, akit hosszas éljenzéssel üdvözöltek. Az éljenzés és taps lecsillapultával Bethlen György a következőket mondotta: Készséggel és örömmel teszek eleget az elnökség szives felkérésének és ragadom meg az alkalmat, hogy ezen a helyen és alkalommal röviden beszámolót, illetve tájékoztatót adjak a közvélemény számára azokról a dolgokról, amelyek utolsó összejövetelünk, vagyis a választások óta történtek. Éhből az alkalomból elsősor- ban is kötelességemnek tartom hálás köszönete- met kifejezni azért a buzgó támogatásért és sikeres küzdelemért, amelyben éppen Kolozsvár és Kolozsmegye magyar választói példát adtak az ország összes többi magyar választóinak és amellyel, amint ismeretes, éppen Kolozsváron az eddigi összes eredményeket felülmúló sikerre, diadalra vitték pártunk zászlóját. Fogadják ezalkalommal is ezért hálás köszönetemet, úgy a magam, mint a párt nevében. A választások súlyos erőpróbája. — Ha már a választásokról van szó, nem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak arra az általánosan elismert jelentős tényre, hogyan folytak le a választások. Amint méltóztatnak tudni, főleg a Székelyföldön végigtapostak, végigtiportak a magyar nép szabad akaratnyilvánításán és igy születtek meg a látszólagos eredmények, amelyek azonban, ha bármilyen sajnálatosak is, de mögöttük, amint magam is szemlélője voltam ezeknek az eseményeknek, annál felemelőbb tapasztalatokat rejtenek. Ugyanis egy látszólag nagyon szép eredmény, amely esetleg csupán alkalmi ösz- szekováesolásnak lenne a következménye, nem volna olyan értékes, mint a valódi megnyilvánulása pártunk, fajunk iránti hűségnek, amelyet csak külsőleg fojtottak el és erőszakosan bilincseltek meg, de valójában a faj- hűség és a fajszeretet olyan erőpróbája és megnyilvánulása volt, hogy több és becsesebb jelentőség számukra bármilyen szép eredménynél is. Magam is tanúja Toltam, szvaved# alanya Toltam az eseményeknek és mondhatom, hogy a brutalizálás miatti levertség mellett felemelő érzést hoztam magammal. Nem is akarok tovább időzni ennél a pontnál, mert hiszen ezek a tizenhárom év óta fennálló rendszernek csak újabb megnyilvánulásai voltak. Hogy ezek mellett országos viszonylatban mégis megtörténhetett az, hogy a jelenlegi kormányzócsoport, amely paktumokat is kötött és a szükséges többségi százalékot csak szűkén tudta megszerezni, annak szomorú oka az, hogy már a parlament feloszlatása előtt félévvel a jelenleg érvényben levő választ* tási törvény eltörlésére megindult tárgyalások és szándékok befejezetlenek és eredménytelenek maradtak. Az volt a terv, hogy a valódi aránylagosság alapján hozzanak törvényt, de az utolsó pillanatban az általános tervezgetó- sek meghiúsultak, mert éppen az erdélyi románság állott elő aggodalmakkal olyan irányban, hogy Erdélyben, erdélyi viszonylatban tiszta arányosság mellett o választások eredménye kedvezőtlen lehel a román pár- tokra 'nézve. Országos viszonylatban talán hajlandók lettek volna a törvényjavaslat elfogadására, a tiszta arányosság elvének felállítására, az utolsó percekben azonban azon gondolkoztak, hogy milyen rendszabályokkal lehetne ezt megkorrigálni, úgy, hogy a kisebbségi elemek érvényesülését ne tegye teljes mértékben lehetővé és huza-vonákkal úgy nyújtották a dolgot, hogy végül is feloszlatták a parlamentet és éppen azok a pártok, amelyek azért siettették az uj választási törvényt, hogy őket ne lehessen hátrányos helyzetbe hozni, kerültek rosszabb szituációba a huza-vona és soviniszta magatartás miatt éppen Erdélyben is. Az uj kormány kisebbségi politikája. Amikor a Iorga-kormány a parlamentben bemutatkozott, mi a választóink és a falu iránti kötelezettségből kötelességünknek tartottuk nyomban érintkezésbe lépni a kormány főjével és érdeklődni nála, hogy tényleg igazak-« azok a hírek, amelyeket akkor, amint emlékeztük a sajtó hozott, hogy, az aj kormány szakítani akar az eddigi kisebbségi politikával és legalább is t%- szoByfesqsa* »«ésae* más és ráoknfev« sokkal Bethlen György gróf beszámolója téről s azokról az erőfeszítésekről, amiket a párt ilyen helyzetben a polgárság érdekében kifejtett és kifejteni tervez. Részletesen beszámolt a politikai, de főként a várospolitikai tevékenységről, a jogsegélyezés munkájáról, a kolozsvári magyarság kulturális, főként iskolaügyi nehézségeiről. Utána Cseh József iparos szólalt fel, aki talpraesett beszédben adta tanú jelét annak, hogy a nép mennyire átérzi a legfontosabb magyar védelmi vonal épségének, az összetartó egységnek a becsületes védelmezését s indítványára a jelentést a közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul.
