Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-28 / 21. szám
LV. EVF. 21. SZÁM. ÉXElETi'Hlsm Az ellenzék kívánságára összeült a magyar képviselőház Friedrich István a népjóléti minisztérium fegyelmi ügyeit és egyéb vádakat sorolt fel — A külföldi orientációk ellen (Budapest, január 26.) A magyar képviselőház az ellenzék indítványa alapján kedden délelőtt tiz órakor összeült. Az első szónok Friedrich István volt, aki hosszú beszédben indokolta az ellenzék akcióját. Beszédét állandó zaj kísérte, viharos közbeszólások voltak mindkét részről. A kormánypártiak Friedrich prágai látogatását emlegették, az ellenzék viszont Bethlen István temesvári és római útját. Friedrich István hangoztatta, hogy az ellenzék munkát követel a mai nehéz körülmények között a kormánytól. A kormány egy obszervatóriumba húzódott be, ahonnan a nyugati csille gokat vizsgálja és ezektől a meg figyelésektől akarja függővé tenni az ország sorsát. Pedig szerinte csak dolgozni kell, mert van elvégezni való munka elég és van munkavégzésre erő is. Ha a kormány nem tud a követelményeknek eleget tenni, úgy adja át a helyét. A Károlyi-kormányt az ellenzék is nagy bizalommal fogadta, í’eméuyei azonban nem váltak valóra. Az uj pénzügyminiszter sem tudott konkrét programot adni, sőt be sem mutatkozott a képviselőliázban. Friedrich ezután rátért a népjóléti minisztérium ügyére. Értesülése szerint — mondotta — Vass József miniszter halála után a minisztertanács rendezte volt a népjóléti miniszter magánadósságait. Ezt az ügyet az ellenzék a Ház elé fogja hozni. A bejelentésre nagy zaj támadt, a kormánypárt felháborodással fordul Friedrich ellen és az elnök csak a viharesengővel tudottt ren det teremteni, s azután Friedrich folytatta beszédét: — Az ellenzék tudni szeretné, hogyan jutottak egyes kormánypárti képviselőjelöltek választási pénzekhez? A neveket ki fogják kutatni, valamint a szereplő összegeket is és a képviselőház elé terjesztik. Követeli, hogy vegyes parlamenti bizottságot szervezzenek meg ezeknek az ügyeknek megvizsgálására. A magyar-német mezőgazdasági bank ügyét, majd a Mátra-szanatórium kérdését feszegette Friedrich. Az ellenzéki pártok nevében indítványozza, hogy a parlamentet tartsák együtt és napirendre tűzzék ki a népjóléti panamák tárgyalását. Lányi Márton a kormány álláspontját szögezte le, amely szigorú vizsgálatot tart minden felmerült ügyben, ezek az eljárások folyamatban vannak és nincsen értelme annak, hogy politikai szem pontokból bárki befolyásolja. Peyer Károly a munkanélküliségről beszélt. Az_ utolsó szónok Eckhardt Tibor volt. aki Friedrich István indítványának elfogadását ajánlja. Követeli a népjóléti minisztérium ügyének napirendre tűzését. Nem a Dréhr-ügy kivizsgálásáról, hanem egy egész kormányzati rendszer felülvizsgálásáról van szó. Az ellenzék teljes erejével a kormány ellen fordul, mivel látja, hogy a kormány elkésett ötletekkel próbálkozik az ország társadalmi és gazdasági egyensúlyának fenntartásán cs a külföldtől vár segítséget, pedig a külföldet még akkor sem volna szabad igénybe venni, ha erre jó kilátások volnának. Magyarországnak a maga erejéből kell talpraállania. Ezután a képviselőház szavazott Friedrich indítványa felett s elfogadták a kormány indítványát, amely szerint az eredeti napirendet hagyják érvényben és a képviselőház február 4-Ön ül újból össze. A keddi ülés nagy zajban ért végett. Az ülés után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök kijelentette, hogy nyílt ülésen nem óhajtott és nem óhajt, Friedrich István beszédére válaszolni. Jól tudja, hogy nem egy Dréhr-üggyel áll szemben és a kérdés nem intézhető el, csak fegyelmi utón. Az első vizsgálat csak fegyelmi lépés volt, ezután az egész vizsgálat anyaga a bíróság elé került. KüIfüSdii pénsz@3 rendedéit n Spanyol- országban még tomboló lázongásokat Az á'ialános sztrájkot a kormánycsapatok nagyjában már elfojtották, de helyenként még kommunisták garázdálkodnak ELQEBYZSI HüPTiH I ZSEBÁGEXDÁKI 1 ZSEBNAPTÁROK NAPI TÖMBÖK (7 x 10 %>) j I NŐI é» FÉKFI TÁKCAKAfTAROK | az 1932. évre még kaphatók a Minerva reklámnaptár osztályánál, Cluj-Kolozs vár, Str, Baron L. Pop (Brassai ucca) 5 (Madrid, január 26.) A spanyol köztársa ság belügyminisztere közzétette, hogy a spanyolországi sztrájkmozgalmakat és rendbontó akciókat külföldről érkezett pénzzel szervezik, rxz utóbbi hetekben újabb kétmílbó pezetát kaptak külföldről a szélsőségesek a forrongások szervezésére. Az általános sztrájk Spanyolországban a kormány szerint általában meghiúsultnak tekinthető, a kommunisták azonban itt-ott még mindig megkísérlik a munkásokat lázadásra b:rni. Cadixban a tüntetők fel akartak gyújtani egy templomot, ebben azonban a rendőrség megakadályozta őket. Madridban egyébként a hatóságok egy titkos kommunista fészket lepleztek le, huszonnégy kommunistát, közöttük 3 katonatisztet, letartóztattak. Castel de Cabraban a szrájkolók kikiáltották a helyi szovjetet, oe leverésükre gépt'egyveres katonaosztagot küldtek ki. A sztrájkmozgalmak Spanyolországban még tartanak. Valenciában tüntető tömeg közúti villamoskocsikat borított fel. Monferrateban a rendbontók felgyújtották az állami irattárat. és egy zárdát. Saragossa környékén a lakosság tömegtüntetéseken a szovjetrendszert eltette s Cordovában összeütközések voltak a szindikálisták és a jobboldaliak között több sebesüléssel. Sevilla üzleti élete az általános sztrájk miatt teljesen inegbánult. A kereskedők ma ki sem nyitották üzleteiket. Az uceákori a karhatalom páncélosautói cirkálnak és a város felett bombavető repülőgépek köröznek. A város több pontján összeütközések voltak a sztrájkolók és a rendőrség között. Az uccai lövöldözés úgyszólván állandósult. A középületeket és a pénzintézeteket erős gépfegyveres karhatalom őrzi. Valenciában is voltak a sztrájkparanccsal kapcsolatban összeütközések. Barcelonában 46 letartóztatottat deportálásra Ítéltek s az ítéletet már végre is hajolták. Ma az egyetemen több kommunista főiskolai hallgatót is őrizetbe vettek. Litvinoi nyilatkozata szerint, Mentben sem lesz eredménye a an-orosz tárgyalásoknak A lengyelekkel megkötötték a szerződést A külügyminisztérium tájéka « taté közlése (Bukarest, január 26.) A lengyel-orosz megnemtámadási szerződést megkötötték, érvénybelépése azonban függ a román-orosz tárgyalásoktól is. Litvinov berlini nyilatkozata azt mulatja, hogy az oroszok taktikáznak, de a Bessz- arábia elismerése alapján nem kötnek szerződést, igy a genii tárgyalások is eredménytelenül zárulnak. Litvinov ajánlata arról szól, hogy a területi igényeket nem fegyveres nton intézik el. A külügyminisztérium a következő közleményt adta ki: Az orosz-lengyel megnemtámadási szerződés moszkvai parafálásával kapcsolatban kül- ügyminiszteriumi körökben rámutatnak arra hogy a lengyel-orosz tárgyalásoknak nem vob olyan nehézségük, mint a rigai tanácskozások nak, mert azoknál nem volt szó a szerződő or szágok területeinek sérthetetlenségéről Egyedül România cs Oroszország között szerepel ez a probléma és mi a körülményeket ismerve, nem is mehetünk be más megoldásba, mint Besszarábia csatlakozásának nyilt elismerésébe Ennek dacára nincs kizárva, hogy (leniben Ghica és Litvinov között a tárgyalások újból megkezdőd uek annál is inkább, mert a franciák is kívánják a román-orosz szerződés létrejöttét és egyébként is úgy a francia-orosz, mint a lengyel-orosz egyezmények végső érvénye függővé van téve a román-orosz egyezmény megkötésétől. Litvinov nyilatkozik. Berlinből jelentik: Moszkvai hírek szerint Litvinov a szovjet, külügyi népbiztosa Genfből való elutazása előtt nyilatkozott az orosz-román tárgyalásokról. A tárgyalások abból indultak ki — mondotta, — hogy Besszarábia kérdése kikapcsolandó, mert csak igy lehet kölcsönös megállapodásra jutni. Megérti azt, hogy Kománia szívesen elfelejtené a besszarábiai vitás kérdést és "ennek figyelmen kivül hagyását a besszarábiai ügybe való csendes beleegyezés nek szeretné értelmezni. Románia a szerződést úgy óhajtaná megszövegezni, hogy az tartalmazza az uj határok elismerését. Ebbe Oroszország sohasem egyezhet bele. A tervezetben a felek kötelezték magukat arra, hogy semmiféle támadást nem indítanak egymás ellen és az oroszok hajlandók volnának ehhez hozzáfűzni azt a pótlást, hogy a szerződés megszegésének tekintendő minden olyan kísérlet, amely erőszakkal akarja megoldani a két állam közti területi, vagy más vitás kérdéseket. Litvinov kijelentette, hogy véleménye szerint az orosz kormány ismét bizonyságát adta jóakaratának és most a másik fél jóakaratán fordul meg a tárgyalások sikere.
