Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-25 / 19. szám
,ohá. Cluf-Koloxsvăr, 1932. január 25. * M1GI§0 Kéletiuisxg ......K- -"ír* ?•’“ *■■ • * -* «.av -v* •*.• I dlPHÜIIl Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos tlagyarpárti Lap Szerkesztőségi és kladóhlvatall telefon: 508, 0-94 XV. évfolyam $ 19. szám Előfizetés Hagy Írországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 Mllér Árgetoianu Párisban kijelentette, hogy két hónapon belül ő veszi át a kormányt Londonból való elutazása előtt is nyilatkozott A keresztény diákegyesület elnöke a királyhoz intézett táviratban tiltakozott Landau audienciája ellen Ámítás az egész Szinte megdöbbentőnek lehetne mondani azt az ámitási mesterséget, amely a legnagyobb tevékenységgel tornászik és bűvészkedik a közvélemény hátán. A diktatúráknak, vagy diktatórikus kormányzási rendszereknek mindig szükségük volt ilyen raffinált ügyeskedésekre, amelyekkel népboldogitásnak igyekeztek feltüntetni az elnyomást, a jogfosztást. Az ember minden nap olvashat valami kormányzási nagylelkűséget az újságokban, amiket a bukaresti eentrálizmus kohója csiszol ki és röpít szét. Micsoda nagylelkűség nyilatkozik meg például abban a rendelkezésben, mely megengedi a pénzügyigazgatóságoknak, hogy a kiéheztetett szegény nyugdíjasnak és az adósságok feneketlen mélységébe taszított tisztviselőknek január végén fizetheti a januári járandóságaikat, ennek az engedménynek a fejében azonban csak beletörődést kívánnak a régebbi hátralékok elleplczésóbe. Abba, hogy a félév óta visszatartott nyugdijak és fizetésekről ne essék szó. A szegény kiéheztetettek ha tényleg hozzájutnak januáriusi garasaikhoz, kenyeret kell vásárolniok s ebben a nyomorult rászorultságukban kiveszi az erőszak az ő háztartásukból azt a kölcsönt az államkassza számára, amelynek nincsen kötvénye, nincsen kuponja s amelynek nemcsak, hogy kamatja, de rendezési kötelezettsége sincs. Ugyanilyen nagylelkűséggel a nyugdijak jelentős részét minisztertanácsi határozat elvette s amit elvettek, annak egy kis részét visszaigérik, hogy az elismerés refrénjének dudolására berendezett kórus ismét elénekelje a nagylelkűség himnuszát. Az agrár tartozások konverziójának tervét és jelszavát úgy fordították a falu ellen, hogy a föld népét jó időre elvágták a pénzpiactól, ami pénz volt a falun, azt kiszedik az utolsó lejig úgy, hogy évtizedekig vissza ne vádorolhassan semmi belőle s a kórus zengi a maga dicséreteit. A takarékossági jelszó tetszetőssé tett felhasználásával szedik el a közigazgatási reformtervezetben a polgárság önkormányzati jogának az utolsó foszlányait, azon a hamis cimen, hogy a polgárjogok fenntartása igen költséges és vannak talán boldogtalan félrevezethetek, akikkel el is lehet hitetni a jog- bitorlásnak a hasznát. S az ilyen reformok dicséretére berendezkedett kórus úgy zúgja az ámitás refrénjét, nehogy valahol észrevegyék a rendszer középkoriasságát, A török portának sem volt szüksége a nagy birodalom közigazgatásához más szervezetre, csak mindenütt nehány basára, mint központi bizalmi emberekre. Az erdélyi városokat megrakták kisebbségellenes interimárokkal s ezeknek utasítás szerű feladatuk, hogy a közvélemény előtt olyan problémákat feszegettessenek, amelyekkel el lehet terelni a figyelmet a kisebbségi polgárok legfontosabb életérdekeiről s a hamis játszmák mesterségesen felvert zaja alatt szabadon dolgozhassanak. Egy sereg államtitkára van ennek a kormánynak, szinte naponta szaporodik a számuk s ha valaki komolyan megnézi, hogy voltaképpen milyen feladatot töltenek be, nem nehéz kitalálni. Az a foglalkozásuk, hogy nyilatkozzanak. Beszélnek a nyilvánosság számára. A világon nincs még olyan kormány, amelynek miniszterei annyit beszélnének az újságokban, mint a fő- és alminiszte- romknek a mostani sokasága s talán azt is hozzá lehetne tenni, hogy alig van sajtó, amely annyira kritika nélkül és értelem nélkül ontaná a miniszteri ígéreteknek ezt a napjainkban zu- hatagként ömledező áradatát, mint a miénk. Nem nehéz meg nem látni, hogy ez a rend(Bnkarest, január 23.) Londoni jelentés szerint Árgetoianu holnap utazik vissza Bukarest felé. A pénzügyminiszter tegnap este meglátogatta a londoni francia követet, majd más kiemelkedő személyiségekkel tárgyalt. A Manchester Guardian egyik cikke szerint Árgetoianu román pénzügyminiszternek Londonban egy nyilatkozata jelent meg, amelyben a népek egymásra való utaltságáról beszélt. Azt mondta el még, hogy Románia stabilizálta a valutáját, de súlyos kiviteli nehézségekkel küzd. Főterményeinék, a gabonának és a fának áresése súlyos helyzetet teremt számára. A román kormány a legsürgősebben kívánja a jó- vátételi és más pénzügyi kérdések mielőbbi rendezését. Árgetoianu külön kormánya. A Lupta egy nehány nappal ezelőtt Párizsból Bukarestbe visszatért román politikus érdekes információit közli. Eszerint Árgetoianu Párizsban olyan nyilatkozatokat tett, hogy azokból a francia hivatalos körök megérthessék, hogy két hónapon belül ő, Árgetoianu fog kormányt alakítani. Azon a napon, amikor a konvertálási törvényt szentesíti a király, a je(Bukarest, január 23.) A mezőgazdasági tartozások konverzációjáról szóló törvényjavaslat bizottsága minden héten háromszor, szerdán, csünörtökön és pénteken tartja üléseit. A bizottság nagyon lassan halad előre munkájával és eddig csak három szakaszt tárgyalt le a .67 paragrafusból. A legutóbbi ülésen Radian földművelésügyi államtitkár tartott részletes expozét a harmadik szakaszról. Radian expozéja előtt báró Jósika János magyarpárti képviselő nagy figyelemmel hallgatott beszészer tele akarja beszélni az emberek fejét és erre építette fel a maga tervszerűségét. Nem számolt azonban módszerének a veszélyességével. Nem lehet ennek a kormánynak az élete olyan rövid, hogy becsapottak csalódásai elől menekülni tudjon. A munkanélkülieknek any- nyit Ígértek minden nap a nyilatkozataikban, hogyha csak egy részét valósították volna meg, a kolozsvári munkanélküli a világ legboldogabb lenlcgi kormány missziója véget ér és politikai kormány alakul. Árgetoianu azonban mindenképpen mellőzni akarja a nagy pártokat és ő a kis politikai csoportok bevonásával akar kormányt alakítani. Lupuval állítólag már meg is egyezett. Árgetoianu megelégszik azzal, hogy csak két hónapig, vagyis áprilistól novemberig lehetne kormányon, s ez alatt az idő alatt természetesen parlament nélkül kormányozna. A keresztény diákegyesület táviratban kérte a királyt, hogy ne fogadja Landaut. A bukaresti Centru Studenţesc elnöke, Traian Cotiga, a diákegyesület nevében a következő táviratot intézte az uralkodóhoz. Tekintettel arra, hogy Landau képviselő merészsége, hogy audenciát kért Felségedtől, a sorocai kommunisták agyonlövésével kapcsolatban megsértése az államhatalomnak, a román hadseregnek és illetlenség Felségeddel szemben, a bukaresti egyetem román keresztény diáksága, amikor a legnagyobb hódolatát fejezi ki Felségeddel szemben, arra kéri, hogy a megsértett román öntudat nevében ne járuljon hozzá ehhez a merész kéréshez. dében fejtette ki, hogy a konvertálás megvalósításánál ne történjenek részrehajlások és súlyos igazságtalanságok. Felhívta a figyelmet a vidéki kisebbségi bankok és hitelszövetkezetek érdekeire és szempontjaira is. A vidéki kisebbségi bankok betétesei és részvényesei — mondotta báró Jósika János — mind kisemberek, a magyar hitelszövetkezetek majdnem fólmil- liárd összegű betétállománya pedig szintén nem kapitalistáké, hanem főleg kisebbségi (Tudósításunk folytatása a második oldalon.) embere kellene hogy legyen; pedig aligha van nála elhagyatottabb. Az adókat addig módosi- tották, mig arra is nagy jövedelmi adót vetnek ki, aki becsukta műhelyét. A gazdasági tönkre- julást bekantolják az uj törvények és rendeletek, hogy ne is reméljük a feltámadást. Pedig ebben a számitásban is csalódniok kell: jönni fog rendszerváltozás, mert az élet igy tarthat tatlan. A konverziós javaslat vitájában részrehajlás nélküli igazságosságot követelt Jósika János képviselő A bizottsági tárgyalás még mindig csak a harmadik szakasznál tart — A kisemberek háromezer lejes adósságát nem akarják konvertálni .<m>: