Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-25 / 19. szám

KeietiUjsiSî XV. EVF. 19. SZÁM. Napi ápolási és ellátási díj: i. oszt. külön szobában 360 lei, II. oszt. kétágyas szobában 240 lei. Klinikai osztályon 120 lei. Ugyanitt orvosi gyógykezelés napi 60 lei. Miitét ad maximum 2000 lei. Sima sz“*és egy heti ellátással 2000 lei. Röntgen stb. a rendes dij 50 •/o a. Az elhasznált anyag, gyógy- és kötszer külön fizetendő. Quartz, Diathermia, villany-és vizgyógyászat. Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád- és gőzfürdő. _____________ „Nlarosvásárheíyi Szanatórium“ i (Tudósításunk eleje az első oldalon mezőgazdák vere jt ékes munkával és szorga­lommal megtakarított pénze és azért, hogy a törvény az egyik fontos társadalmi osztályon segíteni akar, nem szabad ezt úgy tennie, hogy tönkreteszi a lakosságnak egy ugyanazon ka­tegóriához tartozó másik rétegét. Báró Jósika János kérte először is, hogy háromezer lejben állapítsák meg azt a mezőgazdasági adósság­minimumot, amely nem konvertálható. Másod­szor, hogy az adós által fizetendő kamat ne le­gyen nagyobb négy százaléknál, azonban az ál­lam a maga részéről egészítse ki hat százalék­ra, hogy a kis vidéki bankok és hitelszövetke­zetek igy jussanak hozzá kezelési költségükhöz. A háromezer lejen alóli mezőgazdasági tartozások készpénzben legyenek kifize­tendők, a kisebb, de konvertált mezőgazdasági adóssá­gokra is bocsássanak ki kötvényeket és a vi­déki bankok és hitelszövetkezetek az ilyen köt­vényekkel fizethessenek. A konvertálási tör­vény gondoskodjék arról, hogy a mezőgazdasá­gi tárcával rendelkező kisbankok és hitelszö­vetkezetek ellen ne lehessen csődöt kérni, a részvényeseknek és a betéteseknek viszont adassék meg az a jog, hogy az ügykezelést in­tenziven ellenőrizhessék. Jósika János báró fejtegetéseire Radian földmivelésügyi miniszter az expozéjában rész­letesen válaszolt. Véleménye szerint a kisebb, konvertált adósságokra az állam nem bocsájt- hat ki kötvényt, mert a kötvények kamata egyenlő kell legyen a konvertált adós által fi­zetett kamattal, a kötvényeket csak úgy látják elhelyezhetőknek, ha kamatozásuk legalább nyolc és fél százalékos, , ezt viszont a konvertált kisgazda nem birja el. Abban az esetben, ha a kis adósságokra is köt­vényeket bocsáj tanának ki, úgy az államköt­vényekkel garantált konvertált adósság olyan nagy összegre szaporodna, amely értéktelenné tenné az egész konverziót, a hatszázalékos ka­matból viszont két százalékot nem vállal az állam, mert a kormánynak nincsen erre meg­felelő' fedezete. A kormány épen ezért kényte­len azt az expedienst választani, hogy a kis adósságokra nem bocsájt ki kötvényeket. Ra­dian államtitkár elismerte a népbankok és hi­telszövetkezetek kívánságainak jogosságát és szerepük gazdasági jelentőségét, valamint azt az elvet is, hogy ezeken a hasznos intézeteken a konvertálással kapcsolatban okvetlenül segí­teni kell. A törvény negyedik szakasza módot nyújt arra, hogy ezektől az intézetektől a konvertált me­zőgazdasági tartozásokat a felállítandó amortizációs pénztár átvehesse, törvény végrehajtási utasítása és az uj bank­törvény pedig fokozott figyelmet fog fordítani a kérdés szempontjából a kisbankok és hitel­szövetkezetek jogos érdekeire. Radian államtitkár egyébként — aki a tör­vényjavaslat szerzője, a tárg5ralások során kö­römszakadtáig védte és védi a javaslat eredeti szövegét és majdnem minden módosítást élesen ellenzett. A bizottság többsége az eddigi meg­beszéléseken gyakran javasolta, hogy a konver­tálásnál ne tegyenek különbséget az egyes birtok­kategóriák között, hanem egyforma ka­matlábbal konvertálják az összes tarto­zásokat, az állam egyik kategóriára se bocsásson ki kötvényeket és ne vállaljon garanciát egyetlen kategóriánál sem. Radian azonban az összes módositásokat ellenezte és ragaszkodott az ere­deti szöveghez. Indokolásul azt hozta fel, hogy a nagyobb birtokokat terhelő adósságok kon­vertálásánál a hitelező feltétlenül engedményt fog tenni az adósnak, valamint az állam nem kötelezhető a beleegyezésre és hogy a hitelező érdekeit védi az eredeti javaslat, amikor a kö­vetelést hivatalosan nem változtatja át har­minc évi tartozásra. Engedményt csak két pont­ban tett Radian államtitkár. Beleegyezett abba, hogyajogszerint konvertált mezőgazdasági bir tokminimum öt hektárról tiz hektárra emeltes­sék fel és hogy a mezőgazdasági adósságok ösz- szegéből ugyanolyan redukció körülbelül 25 százalék eszközöltessék, úgy a nagy, mint a kisbirtokokat terhelő adósságoknál. Végül honorálta báró Jósika János azon ajánlatát, hogy a birtokosnak feltétlenül joga legyen a tartozás harminc évnél korábbi visz- szafizetésére, még pedig sztornó-dij nélkül, mi­vel az időtartam csak a hitelezőre nézve lehet kötelező, de az adósra nem. A bizottság a jövő héten folytatja munká­ját. Éles összetűzések várhatók a következő ülés íken Is és a szövegezést végző bizottságnak feltétlenül gondos munkát kell végeznie s ha el akarja kerülni azt, hogy mig egyrészt a me­zőgazdaságon kissé segít, addig ne tegye tönk­re az érdekelt vidéki bankokat és hitelszövet­kezeteket. Karádi Nagy Lajos. • Radian alminiszternek a konverziós bizott­ságban a Vlad Tepes ligáról mondott tréfás megjegyzésére az Epoca cimü lapban a követ­kezőket feleli Grigore Filipescu: Mielőtt vala­kivel polémiába bocsátkoznék, mindig meg­szoktam fontolni, hasznom lehet-e ebből, vagy károm. Radian úrral szemben, aki annak kö­szönheti a miniszteri széket, hogy gyakran se­gítette fel Argeíoianu kabátját, csak veszíthe­tek és ezért nem válaszolok a tréfáira. Komoly nemzetközi diplomáciai veszély fenyeget, mert a Japánok Sanghalba Is katonaságot küldtek (London, január 23.) Sanghaibatn a helyzet komoly nemzetközi következményekkel fenye­get. Az amerikai konzul követeli az idegen ne­gyedek sértetlenségének biztosítását s tiltako­zik az ellen, hogy a japánok e negyedekbe be­hatoljanak. Angol és amerikai diplomáciai kép­viselők között bizalmas tanácskozások folynak a helyzetről. A Britisch United Press távirata szerint a japánok a partra szállított tengerészek megerősítésére szárazföldi csapatokat is akarnak Sanghajba küldeni. Szöllőoitván O Amerikai sima és gyökeres vesszők legjobban és garantált fajtisztán kaphatók Caspar! Fr.«nöl, Medgyesen. Judeţul Târnava-Mare. Árjegyzék kívánatra. — „NSU0URCER“ különlegesség. A helyzetet komplikálni fogja kétségtelenül az is, hogy a kinai hatóságok a nankingi kormány­tól csapatokat kértek a japánok elleni küzde­lemre. A japán konzul tárgyalást folytatott San- ghai kinai főpolgármesterével s közölte, hogy a japán kormány kártérítést és elégtételképpen bocsánatkérést követel az öt buddhista szerze­tes elleni támadásért. A kikötőben horgonyzó hadihajók parancsnoka ezenfelül azt a követe­lést is támasztotta, hogy tiltsák be a városban a japán áruk bojkottját, különben a város el­len szigorúbb rendszabályokra kényszerül. (London, január 23.) Tokióból jelentik: A japán minisztertanács a sanghai japánok hely­zetével foglalkozott. A hajóhad 12 torpedórom­bolója útra készen áll s az éj folyamán indul a veszélyeztetett sanghaii japánok megvédelme- zésére. Bogdan Duica meleghangú cikket irt a magyar közok­tatásügy helyes irányáról és Klebelsberg Kunéról Az Universul egyik utóbbi számában Bog­dán Duica egyetemi tanár rendkívül meleg­hangú cikket ir Klebelsberg Kunóról, Magyar- ország volt közoktatásügyi miniszteréről. Fon­tosnak tartja azt a módot, ahogyan Magyaror­szágon törődnek az iskolával, általában a kul­túrával, mert hiszen Bukarest konkurrense a kultúra terén Budapest és fölveti a kérdést, hogy a román „szakértő kormány“ közoktatás- ügyi vezetője törődik-e ezzel a konkurenciá­val! Emlékeztet Klebelsbergnek arra a Stock­holmban tartott beszédére, amelyben a magyar miniszter Magyarország kulturális feladatairól beszélt és amelynek keretében a legmagasabb kulturális célokat tiizte ki. Ezen a célkitűzésen, mondja Bogdan Duica, nem kell nevetni, mert ez az ideálizmus igazi értékeléséből fakad és annak értelmében dolgoznak is Magyarorszá­gon. És a cikk ezután felsorolja azt a tevékeny­séget, amelyet Klebelsberg Kunó hosszú mi­nisztersége alatt kifejtett. Felsorolja, hogy a tanyákon az iskolák egész sorát építette, Buda­pest környékén is az elemi iskolák tömege ke­letkezett, hogy a tanítókat jó könyvtárral lát­ták el, hogy az egész kulturális munka, a pro­duktiv demokrácia és a gazdasági fejlődés vo­nalába van beállítva, hogy Magyarországon a reáliskolák mind szaporodó száma mutatja a gyakorlati irányban való orientálódást és hogy az egyetemeken milyen erőteljes munka folyik. Bogdán Duica elolvasta azt a 675 oldalas hatalmas munkát, amely Klebelsberg tevékeny­ségét, és a magyar kulturális munka utolsó év­tizedét ismerteti s levonja azt a következtetést, hogy a volt magyar kultuszminiszter igazán hivatásának élő, azt alaposan ismerő, valóságos kulturális apostoltermészet. — Hogy mi történt nálunk az iskolában újabban — folytatja — köztudomású. Egy Kle­belsberg Kunóval nem történt volna — éppen ez. Ez sohasem deprimálta az embereket, ha­nem mindig magasba emelte a lelkiismereteket. Éppen ezért meg van a joga arra, hogy mun­kája utolsó oldalán igy szóljon: „a magyar nemzetnek szüksége van arra, hogy tömegei kö­zül és főként intelligenciájából alulról fölfelé a lelkesedés erői emelkedjenek fel. Ezért hasz­nálok fel minden alkalmat, ezért futkosok az osztrák határtól a román határig, a csehszlo­váktól a szerbig, hogy megmagyarázzam a vá­rosi intellektuelleknek, de a tanyai népnek is, azoknak a kulturális céloknak a fontosságát, amelyek sorsunkról határozni fognak“ Nem kell megvenni a drága hetilapokat. Akarunk a közóhajnak ele­get tenni. Beve­zetjük a folyóira­tok példányon­kénti kölcsönzé­sét is. Színházi Életet 15 leiért, Frissen, úgyszintén a Tolnai Világlapja, UJ Idők, Köpés krónika a Tündőrvösár gyer­mek lappal. Német, francia lapokat pár leiért kölcsönözünk. Eő]egyzést elfogadunk vidékre is. i,Családl Olvasókör“ Str. Memorandului (v. Unió u.) 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom