Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-04 / 2. szám
iQsomatefs r«.T ^sasamammtsBBs 3 :<RS& Hé aMtt Enröpa! A V . JtíVC. Z. »MM. * 'lil I' BIWIi illllimil MU 111 BMI Ii I 11—SBaa^^aCTMMiM'« 1z ui orosz iiîlpiîi'y ("Lj Oroszország diplomáciai tevékenysége a mandzsuriai kérdésben, valamint a románorosz külpolitikai eszmecseréknek bevezetése előtérbe hozta a szovjetbirodalom fokozottabb érdeklődését a világpolitika átcsoportosítása iránt. Tavaly, amikor teatrális nagyarányuság mellett Moszkvában a Ramsin-pert tárgyalták, Oroszország úgy tüntette fel magát, mint egy fegyveresen, teljesen bekerített állam, amelynek védekeznie kell az európai, de különösen a francia militarizmus ellen. Oroszország lázasan fegyverkezett és a muzsikok azt hitték, hogy rövidesen Nyugatról meginditják a háborút. Ebben az évben pedig már senki sem beszél készülő orosz-francia háborúról, francia nyomás alatt a szovjet ismét felajánlja a megnemtámadási szerződést Romániának és a többi határszéli államoknak — Románia pedig ezt az ajánlatot, ha nem is sok reménységgel, de elfogadja. Oroszország Nyugaton tehát pacifista és ugyanez Keleten is. Azt hittük, hogy Oroszország a japán imperializmus megmozdulására hasonló nagyhatalmi érzékenységgel felel és tiltakozni fog Mandzsúria megszállása miatt, amsly nyilvánvalóan veszélyezteti Oroszország kinai politikáját. Oroszország mindig szerette megjátszani magát Kina barátjául, rokonszenvezett a kinai nép szabadságmozgalmával, nagy szabású propagandával alá is támasztotta azt, Sun-Jat-Sen emlékére kinai egyetemet is állított fel Moszkvában, de ez a kinai egyetem ma már nem működik. Oroszország kezd érdektelen hinmi a kínai ügyekkel szemben, sőt mind több hang hallatszik az orosz sajtóban, hogy Oroszország kész Japánnak Mandzsúriában megszerzett területi vívmányait respektálni. Az orosz politika ma szemmelláthatólag in- diferens,, sőt arra is hajlandó, hogy lemondjon az európai államokban űzött politikai propagandáról, amennyiben ezért kapni tud ellen- értékben valamit. A Romániának felajánlott megnemtámadási szerződésnek egyik feltétele, hogy Oroszország beszüntet Romániában minden bolsevista aknamunkát, sőt, ha a jelek nem esalnak, az eddig vitatott Besszarábiáról is lemond. Ez a magatartás, amely annyira előzékenységet miméi, annyira szelídnek és áldozatkésznek látszik, mindenesetre gyanús és meg gondolkoztató. Talán egy uj taktikával állunk szemben, amelynek valódi célját még nem ismerjük. Talán Oroszország úgy gondolkodik, hogy most nem érdemes neki folytatni a földalatti akciót, a világforradalom szálláscsinálá- #át elvégzik a balkezes, kiutat nem találó európai kormányok. Talán valóban gyönge belső felkészültségében és az eddig hangoztatott, belső használatra szánt jelszavak is meggyöngültek, ez a körülmény pedig óvatosságra inti Moszkva urait. Akárhogy is van, Oroszország külpolitikája a tavalyihoz képest irányelveiben, szempontjaiban megváltozott, bár vannak pesz- szimisták, akik azt vallják, hogy ez a politika nem változhatik meg, mert „abban a pillanatban a bolsevista blöff levegővel telt hólyagja szétpukkan.“ A romániai megnemtámadási paktum csak részjelensége az orosz határvédelmi szerződések rendszerének és nemcsak Bukarestnek szól, de Lengyelországnak, Litvániának, a határszéli államoknak és Franciaországnak egyaránt. Oroszország diplomáciai kapcsolata Francia- országgal normálisan jó, Németországgal nemkülönben, hiszen éppen karácsony hetében sikerült megtalálni Németország és Oroszország között az uj kompenzációs egyezményt, ameiy az ipari termékekért fizetendő szovjetadósságokat kiemelte illuzórius mivoltából és dacára Oroszország óriási gazdasági nehézségeinek, az esedékes szovjetváltók beváltását tette lehetővé. E tárgyalások kapcsán Németország 200.000 tonna rozs, százezer tonna búzát és 100.000 tonna más gazdasági termelvényt vásárolt Oroszországtól úgy, hogy a rekompenzáció mindenféleképpen biztosítottnak látszik. Attól persze, hogy Oroszország ismét elfoglalja a maga helyét az európai gazdasági életben, még nagyon messze vagyunk. Az orosz külpolitikának uj orientálódása azonban figyelemreméltó és a gazdasági válság további alakulása, avagy kitisztulása terén nem marad közömbös. (Kolozsvár, január 2.) A Nyugatról elindult hideg légáramlatok elérkeztek hozzánk is. Már csütörtökön azt jelentették az összes rádiójelentések, hogy Németországban, Ausztriában, majd Magyarország területén is hatalmas hóvihar vonul végig, amely a legtöbb helyen akadályozta, sőt nagyon sok vonalon lehetetlenné tette a vasúti közlekedést és kidöntötte a telefonpóznákat. Kolozsváron ekkor még eső esett és a külvárosi uccák sártengerben úszkáltak. Újév délutánján megindult a hóesés és estére már hatalmas hóréteg fedte a várost. Reggelig a hó vastagsága még jobban megnövekedett. habár nálunk nem volt olyan hófúvás, mint amilyent az ország többi részeiből jelentenek. Nagyváradon például már újév napján reggel csak 9 órakor indulhatott meg a villamosforgalom, a várost boritó hó miatt. Két- három óra múlva azonban újra be kellett szüntetni a villamoskocsik forgalmát, mert a megindult hóesés teljesen betemette a »ineket. Délfelé Szatmár felől nagy vasúti forgalmi zavarokat » jelentettek. A azalontai állomás közelében három kocsi kisiklott, emberéletben azonban nem történt kár. Szombaton délután újabb erős hóvihar vonult végig Nagyváradon és egész Biharmegyében. A hófergeteg magában a városban több fát ki- döntött. A város vezetősége az uccák megtisztítására körülbelül ezer munkanélkülit alkal(Bukarest, január 2.) Az Adeverul bécsi szerkesztője kérdést intézett Schober kancellárhoz aziránt, lehetségesnek tartja-e az osztrákmagyar vámuniót? Schober a következőket mondotta: — Az osztrák ipart 51 millió főnyi lakosság részére épitették ki, érthető tehát, ha ez az ipar ma súlyosan szenved az uj vámhatárok miatt. Szomszédaink viszont, ugyancsak a vámhatárok miatt, mezőgazdasági termékeiket nem tudják megfelelően értékesíteni nálunk. A nemzeti önállósítások örömteljes napjaiban mindegyik utódállam autonóm módon rendezte be állami létét és nem számolt a politikai következményekkel. Mi szívesen hajlandók volnánk a leg- liberálisabb kereskedelmi szerződések megkötésére, de az uj határok miatt mi is kénytelenek voltunk csökkenteni a behozatalt. Mi mesterséges módon igyekszünk fejleszteni mezőgazdaságunkat, a magyarok pedig ugyanezt tették iparukkal. Ilyenformán ma nehezebb kereskedelmi egyezséget kötni a dunai államokkal, mint tiz évvel ezelőtt, pedig most már mindnyájan tudjuk, hogy hibát követtünk el és hogy az összes európai államoknak közeledniök kell egymáshoz. Ami az osztrák —magyar vámuniót illeti, azt most nagyon nehéz megvalósitani, mert mind a két állam a fennt leirt fejlődés vonalában áll. A háború után közvetlenül mindkét állam azokat a hiányokat pótolta főként, amelyeknél behozatalra szorult. Az osztrák-magyar vámhatárok egyszerűi megszüntetése tehát igen nagy nehézségeket okozna, mindkét oldalon. mázott és a villamostársaság is munkanélküliekkel tisztittatta a síneket. Szombat est« Nagyvárad főbb uccáin végre megindulhattak a villamoskocsik. Bukarestben közel két hétig tartott a majdnem tavaszias időjárás. Pénteken délben langyos eső, majd valóságos tavaszi zivatar voR a fővárosban, rntána azonban havazás indult ée hirtelen kemény hidegre változott az idő. Egész éjszaka és szombaton egész nap havazott. A villamostársaság egész éjjel takarik- tatta a villamosvonalokat és reggel a hóekékkel felszerelt kocsik az összes vonalokon megindultak. Négy villamoskocsi kisiklott, komolyabb következmények nélkül. A Bukarestből kiinduló telefonvonalok ü- zül több nem működik. A Simplon-vonat, amelynek szombaton reggel 8.55 perckor kellett volna Bukarestbe érkeznie, a késő délutáni órákig nem érkezett meg, állítólag Szabadkán vesztegel. Románia éa Csehszlovákia között sincs összeköttetés. A vasúti vezérigazgatóság értesülés« «aş- rint Szatmár, Nagyvárad és Arad, valamÄ Temesvár környékén több vonalon be kellett szüntetni a vasati közlekedést. Szünetel a közlekedés a Temesvár—Arad, 8fc- mesvár—Zsombolya. Zsombolya—N agykikiüda, Arad— Nagyvárad között. A vasút igazgatósága megtette a szükséges intézkedéseket a behavazott útvonalak megtisztítására. Az osztrák paraszt erről ma hallani sem akax- na, kivéve talán úgy, ha kontingentálnánk a magyar buzabehozatalt. Ezért nem remélhető, hogy Magyarországgal vámunióra léphessünk, de megfelelő kereskedelmi szerződést akarunk vele kötni. Itt azonban nem állunk meg és igyekezni fogunk a többi szomszédainkkal hasonló szerződéseket létesíteni. Egyesek azt panaszolják fel nekünk, hogy Ausztria folyton pénzt kér. Ez számunkra sokkal kellemetlenebb, mint azokra, akiktől folyton kérünk és akik folytoa hallják siránkozásainkat. Viszont a mi eddigi hiányaink, mindig a pénz hiányából fakadtak és ha kaptunk is pénzt, azzal nem segíthettünk magunkon generálisan, hanem csak átmenetileg. Ausztria fnem tud önállóan megélni, csak attól a naptól kezdve, amikor iparának megfelelő piaca lesz és bármilyen is legyen a nemzeti és faji érzések kölcsönössége, a dunai államok képesek nekünk ezt a piacot biztositani. A Duna Kelet felé folyik és igy a természet törvényénél fogva a mi jövőnk is csak Kelet felé biztosítható. Biztosítsa ingatlanát,házát,életét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. Ötödik évtized óta SÄ test, tisztit CZINK. Az osztrák kancellár feltünéstkeltő nyilatkozata BnmBBfM«M«M—M»MiiiwliMiiiiiiiii^lil|i||i|IIMiWI ill II illilfcll Imiin * I' III II MÉ—■■IIITITinilf—lfmrM „A Duna Kelet felé folyik és a mi jövőnk is csak Kelet felé biztosítható“ — jelentette ki Schober, aki mélységesen hallgat az Anschluss szükségességéről Hirtelen erős havazás, szignóm tél és fagy köszöntött a világra — Sialyos forgalmi zavarokat idézett elő ' a tömeges hóesés
