Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-16 / 11. szám
8 XV. BW. li. SZÁM. KtOCTíflteÜB A kormány egyéves gazdasági terve Hogy akarja a kormány irányítani gazdasági termelést? a mező(Bukarest, január 14.) A földmivelésügyi minisztériuni törvényjavaslatot készített a mezőgazdaság racionalizálásáról. Rövidebben a folyó évtől kezdődőleg a kormány minden évben agrárprogramot állít össze, hogy ilyen utón intenzivebb í'öld- ; iniveíést és állattenyésztést vezessen be. A hatósági személyek ugyanakkor a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják mindazokkal szemben, akik az egyéves gazdasági program megvalósítását hátráltatják. A tervezőt hetedik szakasza értelmében minden lehető eszközt a talajjavítás szolgálatába kell állítani. Ilyenformán el kell pusztítani a kártékony rovarokat, növényeket és állatokat. Még a búzában található rozst is ki kell irtani. Természetes dolog, hogy egy ilyen akciót nem lehet centralista, alapon intézni s éppen ezért a munkálatok megkönnyítése végett az úgynevezett helyi agrárkomiték uj munkaterülethez jutnak. Vagyis a községekben ezek állítják össze a munkaprogramot. A megyei agrárkomi té pedig meghatározza a kukoricaszedés és a szüret időpontját. Április 1. és október 1. között trágyát nem lehet udvaron tartani. A tulajdonosok kötelesek a minisztérium által megállapitott racionális földhizlalást végezni. Minden község területet jelöl ki, ahol díjtalanul elhelyezhetik azt. A földmivelésügyi kormány az egyéves program megvalósítása érdekében jutalmakat tűz ki a lelkiismeretes tisztviselők számára. A tervezet 15. paragrafusa a magnemesités problémájával foglalkozik. Külön nyilvántartást vezetnek a magnemesitésekről. Az ilyen kérdésekkel foglalkozó mezőgazdák a piaci áron felül 35 százalékos díjazásban részesülnek. Sőt azon esetekben, amikor a gazda kérvényezi, termés előtt utalják ki a prémium hetven százalékát. A mai napig a gabonamagvak kereskedel! ZSEBÁGE^DÁK [ { ZSEBNAPTÁROK Ş •■^Sír-■IV g NAPI TÖftSBÖIC (7 X IQ %>) j NŐS és FÉRFI TÁRCÁVÁ l'TÁKOK az 1932. évre még kaphatók á Minerva reklámr.aptár osztályánál, Cluj-Koíozs- vár, Str. Baron L. Pop (Brassai ucca) 5. mét egyetlen kormányintézkedés sem akadályozta. A törvénytervezet azonban erről sem feledkezik meg. A 42. paragrafus kimondja, hogy senki sem foglalkozhatik raagkereskedelemmel a földmivelésügyi miniszter engedéi ye nélkil 1. A törvény megjelenésétől számított 30 napon belül a takarmány és más magvak értékesítésével foglalkozó kereskedők deklarációt kell benyújtsanak, melyben részletesen leírják a tulajdonukban levő terményeket. A nyilatkozat alapján bizottság száll ki a helyszínére, ahol az anyagot vizsgálódás tárgyává teszik. A mintából kisebb mennyiséget felkülde- nek a mezőgazdasági intézethez s csak a szakvéleményezés után folytathatja a kereskedelmet. A magvak exportja és importja is szabad volt. Újabban a takarmánymagvak csakis az alábbi bárom feltétel mellett hozhatók be. 1. Egészségesnek kell lennie. 2. Plombáit, kettőszsákokban helyezzék el. 3. Nem lehet régebbi, mint a minisztérium által megállapitott időpont. A mi exportunk is csak a fennti kritériumok alapján történhetik. A törvényjavaslat részletes ismertetésére még visszatérünk. ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TOROK BÁLINT, az EGK titkára. Nincs szó a Groedl-érdekeit- ségek likvidé léséről (Kolozsvár, január 14.) Néhány nappal ezelőtt az a hir járta be az országot, hogy báró Groedl likvidálja romániai érdekeltségeit. Ezzel a verzióval kapcsolatosan a Keleti Újság munkatársa felkereste a Kalotaszegi Erdőipar (Groedl-érdekeltsóg) vezetőjét. Kemény igazgató meglepetve értesült a tendenciózus híresztelésekről. — Az egész híradás légből kapott. A vállalatok likvidálása még csak szóba sem került, mindössze annyi történt, hogy a báró Groedl- testvérek nevén szereplő brailai faraktárt feloszlatták. örömmel Írjuk meg, hogy a. báró Groedl- érdekeltségek továbbra is vezetőszerepet játszanak az ország faiparában és hogy mindössze egy sajnálatos félreértésről van szó. —o— A lengyel árubevitelről elterjedt híreket megcáfolják A kereskedelmi minisztérium hivatalos kommünikét adott ki arról, hogy a lengyel árubeviteli tilalomról elterjedt hírek nem felelnek meg a valóságnak. Nem igaz az sem, hogy a határon az importáló vagonokat feltartóztatták volna. A lengyel kormány respektálja a megkötött szerződést. Esnek az árak Németországban. A német árdiktatura hatása alatt 143 árucikk közül 86 olcsóbbodott, 47 változatlanul maradt és 10 drágult. Ez utóbbi a külföldi árak emelkedése miatt következett be. Emeslik a rozs vámját Ausztriában. Az ausztriai rozs vámját 3 sillinggel emelték. 1 ol I« bukkhasabfuzifa házhoz szállítva Lei 1.000 CALCíT R.«T.->üái Telefon *, 11-06, - Rendelések felvétele : Col Victoriei 45 és Reg. Ferdinand 12• (Hercules) Mit és hogyan termeljenek a gazdak 1932-ben? Irta: Dr. Szász Ferenc. Napilapokban és a gazdasági folyóiratokban egymást étik a cikkek: át kell szervezni a mezőgazdasági termelést! Uj üzemrendszerek beállításával kell a me- zögazdálkodás jobb jövedelmezőségét biztosítani. Általános felfogássá vált, hogy a gazdáknak a gabonatermelésről főképpen állattenyésztésre, baromfi- tenyésztésre, gyümölcs- és zöldségtermelésre és ipart termékek előállítására kell áttéruiök. Ez a felfogás úrrá lett a világ egész gazdatársadalma felett és ha csak megközelítő pontosságunk is az 1931. év agrárstatisztikái, meg kell állapítanunk, hogy a gabonával )>e-= vetett terület a mult esztendőben az egész világon nagymértékű csökkenést szenvedett. Felmerül a .kérdés, vájjon meg fogja-e oldani ez a reform a mezőgazdasági termények értékesítésének nagy problémáját? Sajnos, ez aligha fog eredményre vezetni! Példának felhozzuk a sertés árának elolcsulását- Néhány esztendővel ezelőtt olyan nagy kereslet volt sertésben, hogy a hizottdisznó kilójáért élősúlyban 50 lejnél is többet adtak. Erre mindenki nekifogott sertést tartani és sertést tenyészteni. Az eredmény a*- lett, hogy annyira elszaporodott a sertés, hogy ma 10' lej körüli árat adnak a sertés kilójáért. A mai modem gazdasági technika mellett bármi-' lyen termelési ágat karoljanak fel a gazdák, rövid idő' alatt be fog következni abban a termelési ágban a túltermelés. Hiszen máris megállapíthatjuk, hogy a baromfinak, baromfitermékeknek és a gyümölcsnek, zöld-' ségnek nagyot esett az ára, mióta a gabonatermelés rovására intenzivebben kezdtek ezekkel a termelési- ágakkal foglalkozni a gazdák. Érdekes példája, hogy a túltermelés mire vezet, Brazilia kávétermelésének esete. Brazilia fővárosát. Rio de Janeirót például olyan világitó gázzal világit-' ják, amelyet kávéból desztillálnak. Idejutott a kávé, amely nálunk luxus-cikk számban megy! Bizonyos, hogy az európai gazdák egy termékükkel sem juthatnak abba a helyzetbe, mint a brazíliai kávétermelök, de azért Horvátországhan már megtöi’- tént, hogy a gazdák, ha nem adták el marháikat, a piacon hagyták. Sőt Romániában is vannak arra esetek, hogy az eladatlan malacot, a gazda futni engedi. A múltkoriban egy gazda elbeszélte, hogy a lováért* bár keveset kapott, eladta. Később a vevő a vételárat nem akarta kifizetni, erre a gazda a lovat a vásárba hagyta, mert olyan drága a takarmány, hogy nem lett volna érdemes a lovat tovább otthon tartani. Hol van tehát a kivezető ut ebből a labirintusból? Bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés minőségi- átszervezésének óriási szerep fog jutni az ■ értékesítést problémák megoldásánál. Viszont nem lehet ettől sens várni, hogy a dolgok egy csapásra rendbejöjjenek. (Befejezése következik.) — „Hogyan lehet a tyuktenyésztós a falu életének- könnyítője?“ Nagyon értékes kis irönyv jelent meg néhány hónappal ezelőtt Kaposvárt e címmel. Irta: Molnár Pál, az alsódunántuli mezőgazdasági kamara titkára. Már maga a cime az 50 oldatos kis könyvnek jelzi* hogy a falusi tyuktenyésztós dolgával foglalkozik. A kistenyésztöket igyekszik okosan felvilágosítani, hogyan lehet a tyuk tenyésztést hasznossá, a falu jólétének előmozdítójává tenni és ezzel az ország jövedelmét növelni? Mert - hiszen — a sok százezer kistenyésztő udvarából kerül piacra az a töméntelen tojás és kisállat, amiből sokmillió pénz folyik az országba, most is* a kivitel rendén. Azon kezdi tanítását a könyv érdemes írója, hogy felsorolja himezés-hámozás nélkül azt a sok hibát, amit a kistenyésztök nagyrésze, tudva-nem- tudva, elkövet. Ami máma akadálya a tenyésztés felvirágzásának, valóban hasznossá válásának. Mindenki által könnyen érthetően megirja azután, hogyan, mit kell tenni, hogy a- tenyésztés mindenik mozzanata cél-' szerűen végeztessék, hogy a szokásos hibák megszűnjenek. Megmagyarázza, hogy miért kell minden más előtt, a hazai jó parlagi tyukfajták javítására törekedni a- kistenyésztöknek. Es megmagyarázza, hogy külföldi nemesfajták tenyésztését és az ezekkel való keresztezést milyen könnyű kilátások mellett szabad ajánlani a kistenyésztöknek, csalódás és kár elkerülésére. Jó lélekkel ajánlom kisgazdáinknak és falunépünk vezetőinek, rendeljék meg Molnár Pál értékes kis könyvét* melynek sok jó képpel ellátott második kiadásából ie sok elfogyott már néhány hónap alat’t. (Ára egy pengő,, kiadta az alsódunántuli mezőgazdasági kamara, Kaposvár, Magyarország.) Dr. Szentkirályi Ákos.
