Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-16 / 11. szám
l'AXÁ FOST ALA PLÁ.- m’A IN NUMERAR No. 34256—927. Cluj- Kolozs vár> 1932 jar vár lé. SzOmbüt ELŐFIZETÉS MAGYABGBSZAGON: 1 évre 50 pengő, féléire 25 pengő, negyedévre ELŐFIZETÉS belföldön. | ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP l évre 8f!0 lej, félévre 400 írj, negyed évre 200 Lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fiaţa Unirii (Főtér) 4. egy hóra 70 lej. Egyes szám ára 3 iaj. “ Telefon: 508. XV. éviolyam, 3l-i% ssám. 12.50 pengő. Egyen «záin ára 2% fillér. Egyéves terv Franciaország az egész világgal szemben találja magát a lausannei konferencián Az uj Laval-kormány megalakult, de Briand kimaradásából a nemzetközi feszültség növekedését következtetik — Páris- ban visszautasították úgy az angol, mint az amerikai javaslatokat — Az angol megbízott eredménytelenül érkezett haza Parisból (Milano, január 14.) A Popolo d’Italia feltűnést keltő cikket közöl a jóvátételi tartozások kérdéséről. A lap szerint a jóvátételi tartozások eltörlése kikerülhetetlen, de csak egyetlen megoldást lát, hogyha az érdekelt európai államok egyöntetűen azzal az előterjesztéssel fordulnak az Egyesült Államok kormányához, hogy az Európával szemben fennálló követeléseit törölje. Brüning nyilatkozatával — irja a lap — uj és befejezett tények elé került a világ. A helyzet kulcsa az Egyesült Államok kezében van és Amerika nem térhet ki az elől a megoldás elől, amely Európa megzavart békéjét egyedül állíthatja helyre. Haladunk a korral. Megszületett a román mezőgazdaság irányításának egyéves terve. Amint futólag végignézünk azokon a paragrafusokon, amelyeknek segitségével a kormány a mezőgazdasági termelést egy kézre akarja fogni és az eddigi kapkodó, észszerű tlen gazdálkodással szemben racionalizálni akarja a romániai gazdasági produktivitást, csakugyan azt kell megállapítanunk, hogy a törvénytervezetben gyakorlati tervek vannak és megfelelő végrehajtással sok mindent hasznosítani lehetne belőle a köz javára. Csakhogv nem elég a törvényeket megalkotni, végre is kell hajtani azokat. Már pedig éppen elégszer megégettük már a kezünket közel másfélévtized óta a legjobbnak Ígérkező törvények végrehajtási eljárásánál. Hiszen szép volna, jó volna, hogyha a törvény Írott betűje azonnal valósággá válna, mihelyt az alantas közeg kezébe kerül. Akkor sok mindenről nem panaszkodnánk mi sem. Akkor a kisebbségek panaszáradata sem volna végnélküli. Álljunk csak meg annál a pontnál, amely a mezőgazdasági termelés ellenőrzését bizonyos, ezután megalakítandó agrárkomitékra ruházná. Ezentúl tehát a földbirtokosok és általában a gazdák nyakán ott ülnek majd az agrár-ko- miték teljhatalmú diktátorai, akik Ítélkeznének és hakafántoskodnának a gazdálkodás részletkérdéseinél. Csak a rossz emlékű agrárbizottságok működésére kell emlékezni, hogy máris megrémüljünk a bürokrácia legfrissebb hajtásától. az agrárkomitétől. Máig sem hevertük ki és talán soha sem fogjuk kiheverni az agrárbizottságok elfogult és visszaéléseket visszaélésekre halmozó gazdálkodását. Miért várjunk tehát az újabban kreált mezőgazdasági fórumtól valami üdvösét és hasznosat? Vájjon a bürokrácia és általában az emberek megváltoztak volna? Minden terv végrehajtása attól függ. milyen jóindulattal és tárgyilagossággal végzik a maguk dolgát az állam ellenőrzési jogát gyakorló közegek. Be kell vallanunk, hogy a bürokrácia mai tultengésében. dezorganizáltságában nincs semmiféle bizalmunk sem a mezőgazdasági komité produktiv tevékenységében, sem pedig a komité tagjainak pártatlanságában. Ellenben nagy a gyáriunk, hogv az agrár- komité működése nyomán tengerré válik ismét a panasz, a sérelem s végeredményben a román egyéves terv nem a mezőgazdasági termelés racionalizálásához, hanem a termelés káoszának növeléséhez és a gazdák helyzetének még súlyosabbá válásához fog vezetni. Ezt pedig bizonyára az a kétségkívül jószándéku szakember sem akarhatja, akinek ez a terv megfogamzott az agyában, de nem akarhatja a kormány sem, amely olyan sietve csinált törvénytervezetet az ötletből. Minden rendben volna, csak éppen a sorrendet kell megváltoztatni. Előbb a kifogástalan adminisztrációt kell felépitni, utána aztán hadd jöjjön a kormány a maga öt vagy egyéves terveivel. Egyelőre azonban helyezkedjünk várakozási álláspontra a kormány agyából kipattanó országmentő gazdasági szellemröp- penttyükkel szemben. És azt se feledjük, horry mindazok az intézkedések, amelyek a gazdálkodást állami gyámkodás alá helyezték, a nyugaton is visszafele sültek el. A mai rendszernek a szabad fejlődés, az egyéni iniciativa az éltető napsugara mindenütt. Az uj Laval-kormány — Briand nélkül. Daumergue köztársasági elnök a politikai vezetők véleményeinek meghallgatása után ismét Láváit bizta meg a kormányalakítással. A döntést este 9 óra 35 perckor hozták nyilvánosságra. Laval igyekezett gyorsan összehozni kormányát, hogy folytathassa a lausannei ér tekezlet francia anyagának előkészitését. Éjfél után meg is alakult a harmadik Laval kormány. A miniszterelnökségen kívül megtartotta Laval a külügyminiszteri tárcát is. Az uj kormány hadügyminisztere Tardieu, belügyminisztere Catala, eddigi belügyi államtitkár. A szociáldemokrata Pupulaire az uj kormánnyal kapcsolatban felveti a kérdést, vájjon lesz-e bátorsága lemondani olyan követelésekről, amelyek eleve Lausanne meghiúsulását jelentenék. Laval ina bemutatta uj kabinetje tagjait Doumergue elnöknek. Az uj kormányt jobboldali és jobbközép pártok vezető politikusaiból, alakították meg. Briand távozása a nemzetközi légkör feszültségének újabb növekedését jelenti. Nincs közeledés a franciákkal. Londonból jelentik: A mai angol minisztertanács a lausannei konferencián követendő angol magatartással foglalkozott. Megjelent a minisztertanács ülésén sir Frederic Leith-Ross angol jóvátételi szakértő is, aki írásban előterjesztette jelentését Párisban a francia kormány szakértőivel folytatott tárgyalásairól. A minisztertanács ülése után MacDonald külön tanácskozásra ült össze sir John Simon küliigy- és Neville Chamberlain pénzügyminiszterrel. Politikai körök úgy tudják, hogy csütörtökön újabb minisztertanács lesz a jóvátételi kérdésben. Politikai körökben megállapítják, hogy Leith-Ross angol szakértő tárgyalásai Párisban nem jártak sikerrel, mert Franciaország semmiben sem közeledett a jóvátételi kérdésben Anglia öt éves moratórium-javaslatához és még mindig csak egy-két éves halasztást hajlandó adni Németországnak a jóvátételi fizetésekre. Elszigetelik Franciaországot. Diplomáciai körökben az a felfogás “kezd kialakulni, hogy Lausanneban Laval fog elszigetelten állani s nem Brüning. A francia kö-1 vetéléseket legfeljebb Belgium fogja még támogatni. Albert Wiggins, a newyorki Chase National Bank elnöke szerint az amerikai közvélemény előtt népszerű az a gondolat, hogy Francia- ország ne kapjon több jóvátételt. Parist Amerika előtt az aranyhalmozás tette ellenszenvessé. Nem rég a francia aranykészlet csak felét tette ki az amerikainak, de most már alig valamivel marad mögötte. Washingtoni jelentés szerint befejezett tény, hogy az amerikai kormány még megfigyelőt sem küld Lausanneba, mert még a látszatát is kerülni akarja annak, mintha a jóvátételi kérdésben újabb iniciativára készülődnék. Szemben az egész világgal. A Daily Express szerint számolnak azzal, hogy a Lausannei konferencia esetleg 6—8 hétig is eltarthat. Angol pénzügyi és gazdasági körökből származó információk szerint a kormány helyesen fogja tenni, ha a legélesebben képviseli azt az álláspontot, hogy a nagyobbrészt Anglia által folyósított és túlnyomóan jóvátételi kötelezettségek teljesitésére fordított magánkölcsönök nem juthatnak hátrányosabb helyzetbe a politikai természetű kötelezettségekkel szemben. Általános a vélemény, hogy most már a világ összes államai — Franciaország kivételével — egyetértenek abban, hogy a világgazdasági válság enyhítésének első alapfeltétele a jóvátételek és hadi- adósságok kérdésének rendezése. Angliában kívánatosnak tartják mérsékletre és az engedékenység politikájának vállalására birni Franciaországot. Moratórium, valutaválság. Eddig 16 állam függesztette fel az aranyfizetéseket, 12 állam pedig csökkentette valutájának paritását. A világkrizis legjobban 39 államot sújt. Ezek a világ kereskedelmének 55 százalékát reprezentálják. A lapok athéni táviratai szerint a legrövidebb időn belül várható Görögország moratórium-proklamáeiója úgy bel-, mint külföldi tartozásaira. A moratórium egyik oka a görögországi export visszaesése kiviteli piacain bevezetett nagyarányú vámemelésen elzárkózás miatt.
