Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-10 / 283. szám
TAXA FOSTAIíA FLA- rail» NUMERAL Wo. J4Í68—«27. Claf-Kolozsvár, Î93I december 10. OSlltOftÓk ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 800 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 508. XIV. évfolyam, 2S3.-ík szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre . 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Beth!en István temesvári kihallgatásáról diplomatikus szűkszavúsággal, de mégis sokatmondóén nyilatkozott Horga miniszterelnök Lupu dr. interpellációjára válaszolt a kormány elnöke — Intervju a titokzatos audienciáról és a Magyarország iránti szimpáthiáról (Bukarest, december 8.) A bukaresti politikának előterébe került az a liir, hogy Károly király a temesvári pályaudvaron találkozott Bethlen Tstván gróf volt magyar miniszterelnökkel. Nemcsak találgatások és kombinációk formájában és híresztelésekben forog a temesvári találkozó hire, hanem a kormány elnöke szükségesnek tartotta parlamenti nyilatkozatban válaszolni egy interpellációra. Meg lehet állapítani, hogy nemcsak a miniszterelnöki hivatalos nyilatkozat, de maga az interpelláció is olyan óvatos komolysággal szólott a hírről, ami kétségtelenül sokatmondó. Komoly és felelős politikai tényezőtől nem is várja senki, hogy kiteregessenek olyan problémákat, vagy gondolatokat, amik esetleg felmerültek, vagy felmerülhetnek, de amelyek csak még ötletszámba jönnek. Ha a bukaresti parlamentben elhangzott nyilatkozatok óvatosan diplomatikusak is, leszögeznek egy bizonyos magatartást feltételezhető szándékok esetére. S ha van ilyen szándék, akkor e nyilatkozatok nem mondhatók e szándék számára kedvezőtleneknek. Budapestnek a mélységes hallgatásából egy kifejezés ütközik ki, amit félhivatalos közlés tartalmaz: Bethlen István most nem mint felelős tényező utazott Erdélybe, de a kihallgatá-| sával az európai politikai érdeklődés előterébe] lépett. Ez a kifejezés, a politikai érdeklődésre hivatkozás, szintén amellett bizonyit, hogy aj volt magyar miniszterelnök, aki Magyarország külpolitikájának az irányára kétségtelenül a legnagyobb befolyást gyakorolja ma is, nemcsak udvariassági látogatást tett, hanem magával hozott olyan mondanivalót, ami méltán foglal-! koztathatja a bukaresti illetékes köröket is.; Hogy lesz-e ennek a pályaudvari, szalonkocsi-j ban lefolyt kihallgatásnak következménye, azt mindezek figyelembe vétele mellett sem lehét tudni és kiszámítani. A parlamenti interpellációról és a miniszter- elnök válaszáról a következő tudósításunk számol be: Argetoianu bejelenti az uj sajtótörvényt. (Bukarest, december 8.) A költségvetés és a vele kapcsolatos törvényjavaslatok letárgyalá- sát december 15-ig feltétlenül el akarja intézni a kormány és ezért a kamarában rendszeresítették a délelőtti üléseket. Kedden délelőtt beterjesztették és tárgyalás alá vették az ezüstpénz veréséről szóló törvény- ] javaslatot, valamint a legfőbb pénzügyi inspek-j torok kreálásáról szólót is. A javaslatok tárgya- ] lása előtt Mavrodi, a bukaresti ujságirószindi- kátus elnöke, sürgette a választ, néhány nappal ezelőtt Argetoianuhoz intézett interpellációjára. Az interpelláció a Cronica Parlamentara cimü folyóirat elkobzását és szerkesztőjének a bukaresti rendőrprefektus részéről történt megfenyegetését panaszolta el. Argetoianu: Nem igaz, amit Ön mond. A lapot nem tiltottuk be, hanem csak elkoboztuk azt a példányát, amely sértő módon irt az uralkodóról. Mavrodi: Én nem olvastam a cikket és nem is azonosítom magamat vele. Én egy elvet képviselek és nem egy szórványos sérelmet akarok orvosolni, hanem a sajtószabadság elvének tiszteletben tartásáért küzdők. Argetoianu: Legközelebb törvényjavaslatot terjesztünk be az uj sajtótörvényről, amely biztosítani fogja ugyan a sajtószabadságot, de egyben megállapítja a felelősséget is. Mavrodi a választ nem vette tudomásul. Magyar interpelláció a nyugdíjasokról. Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő Ar- getoianut, mint pénzügyminisztert, interpellálta meg és a nyugdíjasok kétségbeesett helyzetét rajzolta fel. Előadta, hogy ma még csak a szeptemberi nyugdijakat fizetik ki az országban, sőt vannak helyek, ahol a júniusi nyugdijakat sem kapták meg. Intézkedést kér aziránt, hogy az or-j szágban uralkodó egyenlőtlen elbánási mód meg-j szűnjék és senkit se részesítsenek mások rová-1 sára előnyben. A ki nem fizetett nyugdijak hatalmas összeget jelentenek és az érdekeltek tudni szeretnék, hogy ebből az idén mennyit fognak megkapni. A jövő évi költségvetés levonásokat helyez kilátásba, a nyugdíjasok drágasági segélyéből. Kérdi a pénzügyminisztert, hogy mennyi lesz a levonás és hogy fogják azt a különböző nyugdíjas kategóriákra alkalmazni? Egyforma lesz-e a levonási kulcs, vagy pedig progresszív és az alacsony nyugdijakat mente- sitik-e a levonás alól. Felpanaszolja, hogy az országos nyugdíjpénztárnál az aktákat nagyon lassan dolgozzák fel és különösen a felekezeti tanítók nyugdíjügye akadt meg. A Magyar Párt nevében tiltakozik az ellen, hogy a nyugdíjasoktól globális adót követeljenek arra az időre is, amikor még nem kapták meg nyugdijaikat. Lupu interpellációja Bethlen audienciájáról és Jorga válasza Délután folytatták a két beterjesztett törvényjavaslat tárgyalását, azokat Trancu Iasi hozzászólása után meg is szavazták. Az interpellációk során Lupu dr. szólalt fel és Bethlen István, volt magyar miniszterelnök királyi audienciájáról kért felvilágosítást a miniszterelnöktől. — Az ország és a külföld közvéleménye mélyen aggódva vette tudomásul, — mondotta Lupu dr. — Bethlen István, Magyarország volt miniszterelnökének Károly királynál nyert szokatlan karakterű audienciáját. Úgy nálunk, mint a külföldön fantasztikus verziók keringenek a közvéleményben a kihallgatásról és annak következményeiről. A gondok általános légkörében újabb gond. Kérem a kormányt, adjon világos és pontos választ erről az eseményről, hogy úgy az ország, mint régi kipróbált barátaink és szövetségeseink megnyugodjanak. Iorga miniszterelnök azonnal válaszolt: — Románia politikája — mondotta — az általa kötött szerződéseknek lojális szem előtt tartására támaszkodik. Ez a politika számot vet a lerombolliatatlan faji érzésekkel, de ugyanakkor a legjobb viszonyt keresi szomszédaival, akármi is volt velük a múltban. Bethlen István gróf Temesvárra jőve, magánjellegű kihallgatást kért az uralkodótól. Ha e kihallgatás során Bethlen gróf jó érzéseket tanúsított Románia iránt, akkor mi is csak jó érzésekkel felelhetünk magyar szomszédainknak, éppúgy, mint a többi szomszédos államoknak. Minden, ami megakadályozhatja az olyan fajta szerencsétlenségeket, mint aminek következtében az emberiség most szenved, kétségtelenül üdvözlendő. Ami a következményeket illeti, ezek nem lehetnek mások, mint amilyeneket mi kívánunk. Ami pedig Románia politikai bázisát illeti, nincsen olyan kormány, amely megingathatná ezt a bázist, akármikor és akármilyen indokból is. A képviselőház hosszas tapssal vette tudomásul Iorga válaszát. Lupu nyilatkozata a Keleti Újságnak. A Keleti Újság munkatársa az interpelláció után kérdést intézett Lupu dr.-hoz és azt szerette volna tudni, mik voltak azok az okok, amelyek őt az interpelláció elmondására késztették. Lupu dr. kitért a bővebb magyarázat elől és csak a következő nyilatkozat közlésére hatalmazta fel bukaresti szerkesztőnket: — Az interpellációban foglaltaknál többet ezidőszerint nem szabad mondanom. Nem szabad két okból. Egyrészt nem szabad prejudikálnom Károly király Őfelségével szemben, másrészt pedig nem tagadhatom el, hogy őszinte rokonszenvvel viseltetem Magyarország iránt. A képviselőház ülésének további folyamán D. R. Joanitescu a nemzeti parasztpárt nevében kritizálta a büdzsét, amelyet nem szavazott meg. Kombinációk az audiencia céljairól Bethlen István temesvári látogatásával és királyi kihallgatásával kapcsolatban egyébként a legfantasztikusabb hírek keringenek. Az egyik fantasztikus verzió szerint Bethlen István le akarna mondani magyar állampolgárságáról és követve Bánffy Miklós példáját, román állampolgárságot optálna. Ez a verzió teljesen kizártnak látszik és a bukaresti parlament folyosóján is, mint fantasztikumot emlegették. A másik verzió nem kevésbé különös. Eszerint Bethlen István Románia és Magyarország között perszonál- uniót készítene elő. Román részről ezt is fantasztikusnak minősitik. A Keleti Újság bukaresti munkatársa illetékes körökben érdeklődött az iránt, hogy a volt magyar miniszterelnök temesvári látogatása tulajdonképpen mit célzott? Információnk szerint Moconi Antal fővadászmester Bethlen István gróf közeli -rokona és megtudva, hogy a
