Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-05 / 279. szám
•’UDA* TAXA POŞTALA Pi STTA OSI NUMERA H ■a 34366—927. Claf-Kolcjuvár, 1931 december 5. Szombat ELŐFIZETÉS MAGYAKORSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. ELŐFIZETÉS FÖLDÖN: 1 évre 1266 lej, félévre 606 lej, negyed évre 300 lej, * egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 508. Egyes szám ára 5 lej. Nehogy csalódjon a nép A pártok állást foglalnak a konvertációs javaslat kérdésében s nincsen olyan párt, ame-f lyik komoly megfontolás alapján egyszerűen elutasító álláspontot foglalna el. Egyszerűen azért, mert ha ezt meg nem csinálják, akkor vége van mindennek és igazán megáll az élet. De ha a mezőgazdasági adósságok rendezésének ez a törvénytervezete hibás, vagy helytelen irányba téved, akkor nemcsak hogy megáll minden, de ennél sokkal súlyosabb következményekkel lehet számolni. A kormánynak ez volt egyik legfontosabb feladata és megbízatása. De az ország gazdasági nyomorában hosszú idő óta ez volt a pozitiv reménység, amire számítani kellett s aminek a megvalósítása nem látszott egyáltalában lehetetlennek. Az a terv és elképzelés, amit az előbbi kormány mutatott fel, az agrárhitel intézet törvényében, átment a régebbi parlament sokirányú kritikáján és ebből a minél helyesebb irányzatot kialakító munkából alaposan kivette a részét a Magyar Párt, amelynek sikerült félretétetni azokat a fogantyúkat, amelyekbe a kisebbségi lakosság kijátszására és elmellőzésére irányuló esetleges szándékok a végrehajtásnál könnyen belekapaszkodhattak volna. A végrehajtás munkája azonban megakadt a legfontosabb fronton: a pénzen. Nem is annyira az alaptőkén, mint a keresztülvitelnek azon a pénzügyi láncolatán, amelynek egyik fontos láncszemét a külföldi tőke tartja a kezében. Most az uj parlamentnek legelső feladata a konvertálás keresztülviteléről szóló törvénynek a mielőbbi megteremtése. Ugylátszik, hogy azt a súlyos nehézséget, ami a külföldi tőke részéről nyilvánult meg, valamilyen módon sikerült eltüntetni s hollandi tőkerdekelt- aéggel készülőben van a terv megvalósításához szükséges hozzájárulás. Bizonyára ennek a külföldi tőkecsoportnak is voltak garanciát biztositó feltételei is, mint ahogyan belenyúl ebbe az egész tervbe az a külföldi pénzitőke, amely a lej stabilizálását tette lehetővé s amelynek garanciafeltételei közé tartozott a költségvetési egyensúlynak tü- zön-vizen keresztüli fenntartása. Egyszer már tisztában kell lenni azzal, hogy a külföldi tőke nem jószivüségi adományáldozatokat hoz ide, hanem piac az ő számára ez az ország is, amelyben meg akarja találni a maga kalkulációit, számításait. Mást várni naivitás volna még abból a Hollandiából is, ahol a pénzpiac nagy bajait a tulhalmozódás tette egyfelől olyan súlyossá s a román államnak vállalnia kellett a kiszabott feltételeket, mert ennek a tervnek a keresztülvitele tovább már nem halasztható. Az a törvényjavaslat, aminek a tárgyalását holnap megkezdik, nem akasztható meg azon az alapon, hogy nincsen politikai bizalom a mai kormányzással szemben, mert a terv további elhalasztásának már beláthatatlanok a következményei. Minden nap késedelme hozhat olyan kellemetlenségeket, amelyeket nem lenne könnyű elsimitani, vagy hatálytalanítani. Ez a javaslat azonban alapos hibákat, rosszszándékra valló tendenciákat tartalmaz, amiket ha nem hoz helyre a hirtelen tárgyalás rendjén a pénzügyminiszter, akkor sok kiábrándulásra lehet számítani. S éppen ez az a kérdés, ahol veszedelmes ma a népet csalódások felé vezetni. Az Ígéret fontossága, a reménység nagysága magában rejti azt a veszedelmet, amit az országnak át kell szenvednie, ha a törvény, amit most megszavaznak s a pártok átsegítenek, csalódást hoz a nép számára. — •: Ilii;« XIV. évfolyam, 279^-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. Lupu 60 milliárdos bankjegyforgalmat sürget a mai 20 milliárdos helyett A kolozsvári nvugdijbotrányok a parlamentben — Elit közönség gyűlt össze ma a kamarában, mert Duca fog beszélni az éjjeli ülésen — Jorga alkotmányjogi felfogását támadta Lupu és egy másik szónok is (Bukarest, december 3.) A kamara ülésén szokatlanul nagy számban jelent meg a hallgatóság. Valósággal életveszélyes volt a tolongás. Számos közéleti személyiség nem tudott bejutni. A nagy érdeklődést az magyarázta meg, hogy csütörtökön fejeződött be a felirati vita, amelynek utolsó szónokai Lupu dr„ Cuza és Duca voltak. Kevés a pénz. Elsőnek Lupu dr. ment fel az emelvényre és hosszú, szépen felépített beszédet mondott. Elsősorban az ország mezőgazdáságán kell segíteni — mondotta, — mert ennek szanálása lévén jobb helyzetbe kerül az ipar és a kereskedelem is. Jelenleg aims i.-r nelési válság, hiszen az egész világon nagy gaboha és ipari termékfeleslegek vannak, ellenben igenis fogyasztási válság van és a legnagyobb hiba a pénzforgalomban van. Románia • huszmilliárdos bankjegyforgalma egyáltalában nem elegendő az ország szükségletei számára. A bankjegyforgalmat legalább hatva a mill iáid ra kellene felemelni s ha ez,sürgősen nem történik meg, úgy elpusztul az egész gazdasági élet. A konvertálási törvényjavaslattal kapcsolatban nem szabad demagógiát csinálni. <Óriási taps a kormánypárton.) — Én megadom a Cézárnak, ami a Cézáré — mondja — és elismerem, hogy a liberális párt volt ennek a nagyfontosságu reformnak kezdeményezője és ez a kormány lesz a végrehajtója. * Iorga: Elfogadjuk Lupu dr.-nak felénk kínált bonbonjait, bármilyen csomagolásban is adja azokat, Az elrontott agrárreform. Lupa azután azt fejtegeti, hogy az össze* romániai pártok hibásak a jelenlegi helyzet előidézésében. Az agrárreform végrehajtása során nem törődtek azzal, hogy mi lesz a nagybirtokosokkal és a falusiaknak pedig a föld mellé nem adtak felszerelést. Felemlíti egy nagybirtokos esetét, aki három- százezer lejért cséplőgépeket és más gépeket vett kölcsönpénzből és ezzel kapcsolatban most már majdnem kétmillió lej az adóssága. A képviselőház nagy tapsai között jelenti ki, hogy egyedül helyesr\ek a francia orientációt tartja. A román nép a francia nemzet hűséges szövetségese és barátja és bizonyosra Y«r szí, hogy a gazdag Franciaorzág anyagilag in támogatni fogja az országot. Ezután heves támadást intéz a liberálisok ellen. A liberálisok elles. — Önök hermafroditák — mondja. Nem lehet tudni önökről, hogy a kormányon vannak-e, vagy az ellenzéken? Először meg kell halniok, azután újra kell születniük, hogy megállapíthassuk az önök nemét. A kijelentést nagy tapssal fogadta a többség. A bukovinai helyzet Lupu dr. szerint a régi rezsim alatt jobb volt, mint a mostani. A jő: lenlegi politika súlyos katasztrófához vezethet. Jorga katasztrófa politikája Iorga miniszterelnök sajátságos alkotmány- jogi felfogást akar meghonosítani. Ö — a szónok — leszögezni kivápja, hogy Románia alkotmányos monarchia, amelyben két tényező van: a trón és a nép. Iorgáék, ugylátszik, abszolutisztikus monarchiát akarnak csinálni, ami nem engedhető meg. Az uralkodót mindenki szereti. A király nem felelős tevékenységéért a parlamenttel, hanem csak a történelemmel szemben. A kormány azonban, amely kormányoz és a közhatalmat gyakorolja, felelős a parlamentnek és az országnak. Azzal fejezi be beszédét, hogy figyelmezteti Iorgát, ügyeljen, nehogy a történelem azt jegyezze fel, hogy Románia' történelmében egy történettudós volt az az ember, aki tevékenységével katasztrófába vitte az országot. Végül ismét hapgozatja, hogy a király személyét nem szabad a politikai harcokba belevonni, de leszögezni kivánja, hogy nem a király teremtette meg az országot, hanem az ország hivta uralkodásra a királyt. A felirati javaslatot nem szavazza meg. Cuzát rövidségre intik. Cuza professzor beszélt ezután és sorban kritizálta a pártok magatartását. Különösen éles volt a liberálisokkal szemben. — Hogyan lehetséges, hogy Önök most alkotmányellenesnek minősitik a kormányt, amelyet alkotmányosnak tartottak a választások alatti • Lapzártakor Cuza beszéde még tart. A képviselőház ülése valószínűleg éjjeli üléssé alakul át, mivel Duca feltétlenül beszélni fog még és Zelea Codreanu is a bejegyzett szónokok között szerepel, viszont a felirati vitát kedden feltétlenül he akarják fejezni, Cuza beszéde alatt Argetoianu felment az elnökhöz, akipek valamit súgott, majd leszólt Cuzához és kérte, hogy a lehető legrövidebben beszéljen. A szónok ingerülten válaszolt vissza, amire Argetoianu meglehetősen mérgesen hagyta el az üléstermet.
