Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-25 / 296. szám
lő XIV. ÉVF. 297. SZÁM «90S« KzxxmUrsAc JDASAú gazdasági autarhia felé haladuuh Az ősz folyamán egy .jelentéktelennek iá - szó hir jelent meg a romániai lapokban. A kalkuttái román konzul aria kivta fel a romániai fagyasztók figyelmét, liogy az indiai szövet, posztó és jutafeldolgozé gyárak az angol gyártmányokkal teljeseu azonos minőségű árut, az angliai árak feléért hajlandók szállítani. A konzul arról is biztosította a vevőket, hogy a termelés a legmodernebb gépekkel, az összes gyártási titkok birtokában legalább oly töké letesen történik, mint az anyaországban. Hogy ennek az ajánlatnak lett-e konkrét eredménye, e pillanatban még nem tudjuk ellenőrizni, auv- ayi azonban bizonyos, hogy ez a kis hir a maga látszólagos jelentéktelenségében jobban rávilágít a mai válság mélységeire, mint sok kötetelvre terjedő tanulmány, mert ebből a hírből meg lehet állapítani, hogy a világkereske delem régi útjaival baj van, a forgalom uj útvonalakra terelődött. Ebből a hirből megállapítható az is, hogy a s yarmati politika csőgo> jutott, mert a gyarmat nemcsak hogy nem Fogyasztója az anyaország termelvényeinek, hu mem a gyáitás technikáját eltanulva, versenyre kel az anyaország termelésével. iVsok szállanak vitába egymással, miközben a pro és kontra érvek egész légióját sorakoztatják fel nézeteik igazolására. A vita átterjedt más országokra is, ha kevesebb szenvedéllyel, folyik nálunk is. Az autarkia hivei saját népük gazdasági boldogulását keresik és az a legfőbb érvük, hogy az elzárkózás tökéletes megvalósitásával népük részére több munkaalkalmat, jobb és biztosabb megélhetést tudnak biztosítani. Feledik azonban, hogy a nemzetek közti munkamegosztás nem valami fikciónak, hanem logikus törvényszerűségnek és bevált praktikumnak a következménye. Németország például egész nemzeti termelésének egy ötödrészét külföldön értékesíti. Ha tehát az exporttevékenységről lemondana, minden ma dolgozó német munkanélkülivé válna. Kisebb arányú az agrárállamok exporttevékenysége, azonban itt is az egész termelés 10—15%-a kerül exportra. Ennek a lehetőségnek a könnyelmű íélredobása a belső munkanélküliség fokozását és a belső fogyasztás újabb csökkentését vonná szükségképpen maga után. Ez a körülmény egymagában is elegendő lenn;» arra. hogy a termelés megszokott re ó- jóben nagy zavarosat idézzen elő. Tudjuk azonban, hogy ezenkívül még sok más tényező iát szotí köz c a mai válság élességének fokozása ban. Mindezek az okok a ma élő emberiség szerencsétlenségére egyszerre következtek be és Európa meg külön szerencsétlen helyzetbe is került, n ci t a különböző népek hatalmi versengése, féltékenysége és gyűlölködése épp akkjr zajlik le, amikor a más földrészek és fajok gazdasági nyomása a legerezhetőbb. A statisztika adataiból évről-évre azt kell megállapítanunk, hogy a többi világrész mind nagyobb és nagyobb arányt hódit el a maga részére a világ- forgalomból. Európa népeinek számot kell vet- niök ezekkel a tényekkel és életlehetőségeiket e tények figyelembevételével kell biztositaniok. Az általános depresszió természetesen kü lönböző védekező intézkedésekre kén yszeritette az egyes államokat. Az 1931-ik esztendő gazdasági politikája gyakorlatilag is ezeknek a védekező intézkedéseknek jegyében zajlott le. Sajnos, nem sok eredményt hozott. A fő hibát abban látjuk, hogy a szükséges kooperációnak még a gondolata sem vert elég mély gyökeret. Minden ország saját hatáskörében, csalt saját erőinek latbavetésével igyekszik a bajokból kimenekülni, elzárja határait, védekező, vagy tiltó vámokat állít fel, korlátozza az idegen valuták forgalmát, sőt egyes államok a pénzérték leszállításától, a devalvációtól sem riadnak vissza és nem veszik észre, hogy ezekkel a loAz export tehát semmi esetre sem nélkülözhető, ezenkívül egyetlen ország sem lehet abban a helyzetben, hogy minden szükséges dolgot oly tökéletesen és oly csekély fáradsággal állítson elő, mintha azt más, kedvezőbb körülmények között termelő országtól szerzi meg. Arról nem is szólva, hogy vannak az élet fen- tartásához nélkülözhetetlen oly dolgok is, amelyek a földnek csak bizonyos helyén találhatók, vagy állíthatók elő. Csak természetes tehát, hogy minden népnek azokban a dolgokban kell specialistának lennie, amelyek termelésére és előállítására jobb feltételei vannak. Csak ez az észszerű, logikus és praktikus berendezkedés teszi lehetővé, hogy kevesebb munkával több eredményt érjünk el s igy az emberiség nagy célkitűzéseit megközelíthessük. Mindezeknek az igazságoknak a dacára, éj. a nagy válság, a momentán gondok és baj )b arra kényszerítik az egyes államokat, hogy mindenféle autarkisztikus rendszabályokat lép tessenek életbe. A közel jövő legalább efelé az irány felé mutat. Ez újabb tévedések korszak azonban nem tarthat sokáig, e rendszer esőd .jenek rövidesen be kell következnie és e tévedések és botlások után a problémák felgöngyö I ütését s az őszinte együttműködés korszakának j kell jönnie. Annyival is inkább, mert az ipari j lag fejlett államok sokkal többet vesztenek az j elzárkózó autarkia délibábjának kergeíésével, mint a kimondott agrárállamok. Torday József. káiis intézkedésekkel csak elodázzák a kérdést, egy problémából a megoldandó problémák egész sorozatát teremtik meg, elfelejtik, hogy ezeket a nehézségeket később csak újabb áldozatok árán lehet és kell megoldaniok. Az állandó korlátozások hatása alatt a aemzeti termelés teljes elkülönítésének a gondolata vetődött fel. A szakirodalom és a napi politika témáinak és vitaanyagának középpontjába került a gazdasági autarkia kérdése. Németország egyik nagy politikai pártja, a nemzeti szocialisták legfőbb agitációs eszközöknek épp ezt a programpontot tekintik. Azzal érvelnek, hogy a mai világgazdaság és világforgalom egyre jobban összezsugorodik és Németország részesedése napról-napra csökken. Azt mondják tehát, hogy számolni kell az adott helyzettel és Németországot teljesen ki kell kapcsolni a világforgalomból. Azt állítják, hogy ha az egész német termelést csak a német fogyasztás fedezésének szolgálatába állítják, megszűnik a munkanélküliség és a német népre jobb napok fognak következni. Ezzel a programmal természetesen az is együtt járna, hogy a külföldi adósságok kamatait és törlesztését nem hajlandók vállalni és a külfölddel legfennebb rekompenzáeiós ügyleteket hajlandók lebonyolítani. A válság általánossá válása és a megoldás lehetőségének késése egyre több hivet szerez innék a gondolatnak. A német napisajtó állandóan felszínen tartja a kérdést és komoly tudó IRODALMI BESZÁMOLÓ. Kuncz Aladár: A 93.1-as évnek kétségkívül a Fekete kolostor, legnagyobb irodalmi szenzációja, amely máris klasszikus és örökértékü. Két kötet 270 lei Lepagenál, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel portómentesen. Mécs László: A kritika a legnagyobb élő Hajnali harangszó. magyar költők sorába emeli. Fűzve ára 149 lei, kötve 204 lei. Megelőző hi- resverskötete: Üveglegenda 132 lei Lepagenál, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel portómentesen. Ursula Parrott: A nagystílű önálló mainőélet- Exfeleség. regénye amerikai környezetben. Évtizedek óta nem volt ilyen könyvsiker Amerikában. 68 lei Lepagenál, Kolozsvár. Móricz Zsigmond: A mai ifjúság problémái. Forr a bor. Ifjú lélek fejlődése a VIII. gimnázium éveitől. 68 lei Lepagenál, Kolozsvár. Francz Werfel: Hat nápolyi testvér izgalA nápolyi testvérek, más életregényén át, a mai Olaszország és a mai európai lélek. Ez a három kötet, (Parrott, Móricz, Werfel) az Athenaeum 12 kötetes sorozatában jelent meg. Egyenként 3—400 oldal, fehér papíron, disz- vászonba kötve 68 lei. Lepagenál, Kolozsvár, utánvéttel, portóval, vagy előrefizetve franco. Kérjen részletes prospektust Lepagetól. E. A konverziós törvényjavaslat szövegező bizottsága nem tudott megállapodni A konvertálási törvényjavaslatot szövegező* bizotság szerda délutáni ülésén Radian földmive- lésügyi államtitkár is megjelent Az ülésen a nemzeti parasztpárt és a Vlad Tepes Uga delegátusai hivatalosan bejelentették, hogy a bizottságból kii- vonulnak. A megbeszéléseken különben négy pontra nézve igyekeztek megegyezést létrehozni, Az első pont az, hogy a mezőgazdasági tartozások konvertálást en block hajtják-« végre, vagy pedig bizonyos kategóriákba osztják be az adósokat másodszor a konverzió kötelező voltát tiz holdas maximális birtokállamányra állapi tsák-e rnegí Harmadszor: terjesszék-e ki a konverziót a középéé nagybirtokokra is és végül milyen legyen az adósságleszálUtás kvótája? Különösen ebben az utolsó pontban nagyon eltérőek a vélemények, amenyiben a javaslatok az ötven százalékos leszállítástól az adós és a hitelező közöti szabad egyezkedésig terjednek. A bizottság nem tudott végleges megállapodásokhoz jutni és ezért elhatározták, hogy január 8-án, délután 4 órakor njabb ülést tartanak, amelyen megkísérlik a javaslat végleges megszövegezését. —o— Tőzsde. A brailai tőzsde árfolyamai: Bo a 78 kg. 290, 77 kg. 285, 75 kg. '265 lej. Árpa: 265 lej, Pruth vidéki 58 kg.-os 285 lej. Tengeri: 175 lej. Zab: 305—310 lej. Rozs: 250 lej. A bukaresti értéktőzsdén a devizákat a következőképen je gyezték: font 575, márka 40.15, francia frank 6.60, svájci frank 32.90, dollár 168 lej. Az Erdélyi Gazdasági Egylet feliratban fordul a kormányhoz. A Gazdasági Egylet leg utóbbi választmányi ülése, amelyen gróf Bethlen György elnökölt, elhatározta, hogy feliratban fordul a kormányhoz a mezőgazdává "i adósságok konvertálása ügyében. A felirat rámutat arra, hogy a törvényjavaslat nincs hintettél a hitelszövetkezetek jogos érdeke; J és kéri a kormányt, hogy a javaslatot úgy n- í dositsa, hogy a szövetkezetek köthessenek egyez séget adósaikkal. A konvertálás és kényszeregyezség ne a hitelezőktől íügjön, hanem a bíróságtól. A gazdák kérik továbbá a hektáronkénti 7000 lej konvertálható összegnek 10.000 lejre való felemelését. A devizaforgalom szabályozásáról szóló rendelet román és magyar szövege kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 20 lej. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyümölcskiviteli szabályzat és gyümölcs standardizá- lási rendelet teljes és precíz magyar fordításban kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej* vidékre portóval 110 lej.
