Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-25 / 296. szám
XIV. ÉVF. 296. SZÁM. KESjm&fsx& 7 ^nstr«E^»r wtmm&mmsuMmmttmmmmummmmmmmmmmMmmBWMmmmmmmţ Ujrománíaí fiók s Cluj, Calea Regele Ferdinand 14. Ausztrália ma is a kultúra M terített asztalánál ül... % szonátái meteorológus TlusztráfiáÖa vándorolt és ott felcsapott vegetárius apostolnak Beuelet irt Qozzánk, amely6en azt Írja, fjogy: szép ott minőén, tjaöár a gazdasági válság szedői fujöogálnak — €gy (evét ntja Pontontól TCoíozsoárig — ig nap ([Kolozsvár, december 25.) Az Erdélyből elinduló karrierek történetében nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Lesnyovszky Ernőnek kalandos élete, aki még évekkel ezelőtt Romániában élt, Szovátán mint magyar ügyvéd peres aktákat intézett és a román impérium idején is a szovátai meteorológiai állomásnak volt az egyik vezetője és az időjárásról szóló híreknek a közvetítője. Ma Ausztráliában él, Melbourne városában. Romániában nem tudott •boldogulni, az ügyvédi diplomát szögre akasztotta és áthajózott Ausztráliába. Már itt Erdélyben, mint vegetáriánus apostol is működött. Tudományos alapon irta cikkeit, amelyek évekkel ezelőtt a Keleti Újság hasábjain láttak napvilágot. Mit csináljon egy erdélyi magyar ember Ausztráliában, amelyből az angol kultúrái Virágzó kontinenst teremtett! Sajnos, nem áll módunkban, hogy kalandos utazását és az új világrészben való elhelyezkedését, egzisztenciateremtését részletesebben ismertessük. így is érdekes és figyelemreméltó levelet küldött hozzánk, amelyből megtudjuk, hogy Ausztráliában is, mint a vegetarianizmusnak az apostola működik. Tudományosan képezte ki magát és az ottani életről és az ottani viszonyokról néhány frappáns színfoltot vázol fel. íme a levél, amely önmaga helyett beszél: Az élet messzire dobott otthonomtól... — Negyedik esztendeje már, hogy elkerültem otthonról. Szovátáról, ahol a meteorológiai intézetnél működtem és tudósítottam a Keleti Újságot. Már ott izig-véríg vegetáriánus elveket vallottam. Az élet messzire dobott otthonomtól. De nyugodtan állíthatom, hogy nagy és merész cél vezetett engem ide Ausztráliába, hogy egy napsugaras kiima alatt, az öröknyár hazájában, az örökös friss gyümölcs, a legnagyobb politikai szabadság földjén, ahol a fehér faj a legnagyobb kényelemben és tisztaságban él: további próbára tegyem a vegetáriánus eszmét és állandó kisérleteimmel azt előbbre is vigyem. Mindenekelőtt azt kellett tudnom, mit Írtak. mit gondoltak eddig a vegetáriánusok. Át kellett túrnom magamat ezen az irodalmon keresztül, amely sokkal nagyobb és mélyebb, semmint „erdélyi fejjel“ elgondoltam. Az angol nyelv birtokában előttem és hátam mögött Melbourne, Sidney milliós közkönyvtárai, uj és antikvár könyvboltjai, London és Newyork kiadói: ma már uralom ezt az egész mezőt és a legjobb, legértékesebb hatvan vegetáriánus munkára már reá is tudom kezemet tenni minden percben, mert azok az — enyémek. Más itt a vegetáriánlzmus. — Nyilvánvaló ma már előttem, hogy a fundamentumot a németek rakták le és az épületet ők is építik, de a tervezés, a vezetés és a végrehajtás kétségtelenül a nagy amerikaiak kezébe ment át. A germán: Densmore dr., L. Kühne, dr. Ehreth, Schrott, Schlickeysen fel van szíva, talán felül van múlva az amerikai H. Carrington, Mc Cann, Cargue Otto, Macfad- den Bernát újabb kutatásai és könyvei révén. Mi ennek az oka! Az angol praktikus nemzet. A németek nem a tömegnek írták a szép gondolatokat, az amerikai ellenben a praktikus oldalát látta meg a vegetáriánus életnek és valósággal megmozgatta a tömeget. Itt is minden: üzlet és üzlet! Helyes, ha gyümölcsöt akar enni a nép, hát adjunk el nekik gyümölcsöt. Frissen, aszalva, kannába rakva, szárítva, őrölve, pörkölve, sózva, cukrozva, préselve: egyszóval drágítva, házhoz szállítva, hogy ezen az „uj cikken“ is kereshessünk, nehogy az Istenadta valahogy a fáról egyenesen merjen táplálkozni. így aztán az amerikai tudományos körök elején, közepén és végén mindenütt tele van tűzdelve üzleti résszel: diódaráló, aszaló, füstölő appartásreklám, táborozó ponyva, úszónadrág, reklámárak, gyárcimek és igy tovább, azaz az uj vegetáriánusnak nem sok fejtörés marad hátra, hanem beléphet és rághatja a kókuszdiót (ami itt roppant olcsó). Foga ugyan itt egy felnőtt egyénnek nincsen, — és ez a szó szoros értelemben fedi a valóságot — de ott van a dióőrlő reklám, mint már előbb említettem. Ne mosolyogjanak az urak odaát, ezek a könyvek a jelen és a jövő könyvei. Omne talit punctum, qui miscuit utile dulci. Az amerikai valóban keveri a hasznosat a kellemessel. Lévén olyan vonzók és igen magas tudományos színvonalúak ezek az amerikai könyvek, hogy O, Cargue és Mc Cann legjobb müveinek magyarra való fordítási jogát kértem és a napokban már meg is kaptam. Nézetem szerint igazán itt volna az ideje, hogy a magyar közönség is egy valóban tökéletes, korrekt és mindent felölelő, taglaló, modern vegetáriánus munkát olvashasson, ahol minden kérdésre szabatos feleletet Lap. Evek óta apostolkoáom.. Már itt évek óta apostolkodom. Tekintélyem és tanítványaim is vannak. Törtetünk előre magunk, mert bár itt a vegetáriánus eszme igen előrehaladt, nem vonzódnak hozzájuk, mert ők, illetve az itteni ausztráliaiak vallási alapon állanak, gyümölcsbankettjeiket, felolvasásaikat énekszámokkal és theozófus gesztusokkal fűszerezik. Ez nem az én ízlésem. Lehet szép, de semmiesetre sem természetes. Már pedig az én elvem az, hogy maradjunk még mindennél, ami természetes. A levél további folyamán ajánlatot tesz nekünk, hogy Ausztráliából tudósításokat küld. Aztán igy folytatja: — Ma azonban megindult a direkt légi posta Melbourne és London között, amiről mint kulturtényről, amely az egész világot érdekli s amit meg is ünnepeltek, ezúttal megemlékezhetünk. November 21-től december 3-ig, azaz tizenkét nap alatt ez az első levelem Londonba érkezett és onnan talán két nap alatt az önök kezei közé kerül. (Mennyire csalódik ausztráliai barátunk. Nem két nap alatt, hanem tizenkilenc nap alatt, tehát sokkal hosszabb idő alatt érkezett hozzánk a levele, mint Melbourne-tői Londonig!) Ausztrália — bár távol van a világtól — a kultúra terített asztalánál ül, lévén tagja a nagy angol hatalomnak. Naponta 1000—2000 munkás egyszerre ülhet és valóban ül is a gyönyörű könyvtár hatalmas kupolacsarnokában reggeltől estig, hol a legteljesebb komfortban, liberiá8 hivatalnokok szolgálják ki a világ mim den angol szövegű újságjaival és főleg — ingyen. Ha meguntam olvasni a Capetowni álarcosbált, akkor a Fidzsi-szigetek banántermelését olvasgatom, vagy a délafrikai baromfitenyésztést, de egy másik palotában rendelkezé- j semre all minden olyan könyv, ami az angol irodalomban valamit is számit. Különben pompásan érzem magam. Szép itt I minden és boldog itt minden, habár a gazdasá- S gi válság szellői már errefelé is fujdogálnak. De a természet ragyogása és egy egész világrész rohamos lépésekkel való fejlődése a legszélesebb lehetőségeket tárja az érvényesülés elé. És most: Cheer up! Csodás itt a természet s habár kissé nehéz kezd lenni az élet, de a nyomás másutt van, — de erről majd máskor, később... Igaz szeretettel Dr. Lesnyovszky Ernő • A dohánytőzsdék bérleti szerződése preci* magyar fordításban kapható Dr. Mandel For»‘««Hl CJ ditó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. sz. Ára 100 lej. jj A „Transilvania Bútorgyár“ j| [(Unió*ucca; 1. emelet) leszállítóit karácsonyi áron *•" hoz piacra: szalon garnitúrákat, szalon- és teaasztalkákat. Heverőkjrecamerek, hinta- és zongoraszékek, valamint csőbutorok hatalmas választékban Áz idén csak praktikusai ajándékozhat. Országos hirü KRISTÁLY galiéríisztitó és kelmefestőgyár legrégebben vezet égész Erdélyben.
