Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-21 / 267. szám

XIV. ÉVF. 267. SZÁM. ZE3 KtXXtt&fSlfC SB 3 lehet kétéges. Ezekből a következetesen sújtó intézkedé­sekből annak a megállapítására kellett jutnia a státusgyülésnek, hogy a vallás és a kultúra nevében betöltendő hivatásának erkölcsi, jogi és anyagi lehetőségei már csaknem megszűntek s minthogy ezen vallási és kulturális hivatást az erdélyi katholicizmus ezen legfőbb szerve még élet-halál harcában sem hajlandó feladni: azért az ősi intézményeinek elsorvasztá­sára irányuló hatalmi törekvésekkel szemben, tiltakozásának kifejezése mel­lett, az apostoli Szentszékhez és általa a világ katholicizmusához való apellálás- rtj.: ■ ban keres menedéket. Hozzászóltak még a kérdéshez Debreczeny Béla, aki a brassói főgimnázium fontosságát hangsúlyozta. A brassói gimnázium tulajdon­joga körül indult meg később heves vita. Deb­reczeny felszólalására Balázs András, Gyárfás Elemér válaszoltak és egyöntetűen kijelentették hogy a kérdésben a státus és a brassói egyház- község között békés megállapodás fog létre­jönni. Felszólaltak Csiky Emil, dr. Faragó Fe­renc, Froznik György, Nagy Lajos, Paál Ist­ván. Többek között a székely autonómiáról is szó esett, amellyel kapcsolatosan Gyárfás Ele­mér arra kérte a közgyűlést, hogy az iskola fenntartási költségeknek a községekre való át­hárításánál ez a kérdés úgy is felszinre kerül tehát most hosszabb ideig ne foglalkozzanak azzal. Xantus János, a Marianum igazgatója, felszólalásában arra hivta fel a közgyűlés fi gyeimét, hogy a felekezeti iskolák részére a községi kommunitásokban segélyeket biztosítsa­nak az iskolák részére. Az 1930 junius havában megjelent Monitorul Oficial erre vonatkozólag határozott utasításokat tartalmaz. „Inkább koldulni megyek, de nem ha gyom a gyulafehérvári gimnáziumot.“ A hitvallásos községi iskolák fenntartása ügyében, midőn a vita kiélesedett, újból felszó­lalt Majláth püspök s mikor a gyulafehérvári gimnázium megszűnéséről volt szó, kijelentette, hogy inkább koldulni megy, de még a mai ne­héz viszonyok között is gondoskodni fog a gyulafehérvári gimnázium fentartásáról. Majláth püspök kijelentése mély benyomást tett a közgyűlés tagjaira és ezzel ez a függő kérdés is megoldást nyert. Tudniillik a kikül^ dött bizottság a kolozsvári és a csikszeredai gimnáziumon kivül, harmadik helyen a székely- udvarhelyi gimnázium fenntartását javasolta. Fél kettőkor az ülést délután négy óráig felfüggeszti Majláth Gusztáv Károly gróf püspök. A délutáni gyűlés. Négy órakor a státusgyülés tagjai újból el­foglalják helyeiket. Paál István nagyon érdekes fejtegetés ke­retében foglalkozik a piarista templom és a katholikus gimnázium tulajdonjogának a kér­désével. A legnagyobb megütközéssel értesül arról, hogy akciók indultak a két intézmény elvétele érdekében és pedig azon az alapon, hogy úgy a templom, valamint a gimnázium nem a státus tulajdona. — Bár előrehaladottkoru ember vagyok, de j azért mégis pontosan emlékszem az adatokra. * Ez a templom Báthory-alapitás s annak felépí­téséhez még a pápa Őszentsége is hozzájárult. A guberniumnak azon ban nem volt sem házhe­lye, sem saját területe. Ekkor a római katholi­kus státus jószántából odaajándékozta a mai egyetem helyét. Ugyanakkor azonban az elővá­sárlási, sőt még a szolgalmi jogot is fenntar­totta. Vagyis az 1829-ben keltezett szerződés csak az egyetem területét adja át. A templom és a többi kultúrintézményeink tulajdonjogát nem lehet elvitatni. Sőt, az a tény is, hogy a piarista templom sekrestyéjéhez az egyetem épületén keresztül vezet az ut, ez is a mi szol­galmi jogunkon alapszik. Tehát nem azért hasz­náljuk ezt a bejárót, mert az egyetem vezetősé­ge erre engedélyt ad, hanem azért, mivel erre jogunk van. (Úgy van, igaz, éljen.) Gyárfás Elemér elnök megjegyzi, hogy a státus jogiszemélyisége nem lehet vita tárgya. Dr. Biró Vencel az anyagi alapokkal kapcso­latosan tesz részletes jelentést, amit a státus- gyűlés egyhangúan magáévá tesz. Majláth Gusztáv Károly püspök javaslatot tesz a különböző szakbizottságok tagjainak megválasztására és záróbeszédében köszönetét mond a státusgyülés tagjainak, hogy olyan fo­kozott éberséggel vigyáznak a státus szellemi és anyagi értékeire és kéri a Mindenhatót, hogy hallgassa meg kívánságainkat. A pápa a „jó ügy“-ről. Végül bejelenti, hogy Róma már válaszolt is a hódolatot kifejező táviratra. A vatikáni távirat igy hangzik: Őnagyméltóságának, Majláth erdélyi püs­pöknek, Cluj. Citta del Vaticano. A hódolat ki­(Bukarest, november 19.) Izgalmas ülést tartott csütörtök délután a kamara és az ülés egyik fázisában a kormányt az a veszedelem fenyegette, hogy leszavazzák, sőt az ellenzék állítása szerint le is szavazták s csak a titkár összeszámlálási trükkje mentette meg a legsú­lyosabb kudarctól. Az ellenzék szerint a kép­viselői padokba idegeneket ültettek be s ezekkel szavaztattak. Rendőrprefektus a szerkesztőségben. Pompei elnök nyitotta meg az ülést. Első­nek Xeni ügyvéd liberális képviselő tiltakozott Argetoianu belügyminiszter intézkedése ellen, amellyel a bukaresti rendőrprefektust azzal a megbizással küldötte fel az Universul szerkesz­tőségéhez, hogy kérje fel a lap vezetőségét, il­letőleg a belügyminiszter nevében figyelmez­tesse, ne gyakoroljon továbbra is az ed­digihez hasonló éles kritikát a kormány s különösen a belügy- és pénzügy- miniszter, Argetoianu ténykedései fölött — s közölje vele, hogy a lap politikája nem egyezik a miniszter felfogásával. A belügyminiszternek ezt az eljárását megengedhetetlennek tartja. A liberális képviselő a liberálispárti lapról mon­dotta el ezután véelményét. Trancu-Iasi közbekiált: Szégyen, gyalázat. Pamfil Seicaru: Maga csak ne beszéljen, mert amikor uralmon volt, éppen igy jártak el a lapokkal szemben. Xeni csodálkozik, hogy Seicaru védi a saj­tószabadságot korlátozó intézkedéseket. A libe­rális párt csak akkor fordult hasonló eszközök­höz, amikor dinasztiaellenes cikkek jelentek meg. Argetoianu kurtán válaszol. A kijeelntésre nagy zaj tör ki, a képviselők nagy része hevesen tiltakozik. Az elnök foly­ton csenget. Pamfil Seicaru üti a padot és éles szóharcot folytat. Xeni felolvassa az alkotmánynak a sajtósza­badságról szóló intézkedését. Kérdezi Arge­toianu minisztertől, milyen jogon küldötte fel a főváros rendőrprefektusát egy lap szerkesztő­ségébe. Argetoianu kijelenti, hogy nem akar és nem tartja szükségesnek védekezni. Vannak pillanatok az államok életében, amikor rendkí­vüli intézkedések szükségesek. Aki akarja meg­érti. A kormánypárt tapssal ünnepli a belügy­minisztert, az ellenzék viszont éppen olyan han­gosan tiltakozik. Pamfil Seicaru magyarázgatja szavait. Trancu-Iasi: Helyesli Ön Argetoianu eljá­rását? Pamfil Seicaru: Mélyen elitélem. Trancu-Iasi a többség felé: Na, most tapsol­janak. Laár Ferencnek a nyugdíjasokról mondott beszéde után Mirescu szociáldemokrata a mun­kanélküliek ügyében támadja a kormányt. A pénzügyminiszter becsukatta a Marmoroscht. Trancu-Iasi felolvassa a Banca Marmo- rosch igazgatóságának hivatalos hirdetményét, amelyben — amint emlékezetes, — azt adta hí­rül, hogy Argetoianu pénzügyminiszter kéré­sére tartotta zárva öt napig a bankot és annak Az Adeverul értesülése szerint Maniu Gyula pártjának vezetőségéhez elküldötte gyu­lafehérvári mandátumáról való lemondását, amelyet a párt még nem jelentett be a kamará­nak. Az a vélemény, hogy Maniut megilleti a mandátum akkor is, ha nem fejt ki tevékenysé­fejezését, melyet ennek az egyházmegyének pap­jai és a világi férfiak küldöttek, nagyon ked­vesein fogadta a pápa Őszentsége, aki Isten se­gítségét esdi rátok és szeretettel küldi áldását, hogy azt a jó ügyet, amelyért küzdtök, megva­lósítsátok. Pacelli bíboros. összes vidéki fiókjait. Argetoianu izgatottan ugrik fel és a követ­kezőket mondja: — Én akkor adom meg a választ és azt mon­dom, amit akarok. Az ellenzék óriási lármával tiltakozik a dik­tatórikus hangú kijelentés ellen, hivei viszont tapsolják és gúnyosan mondja Trancu Tasinak: — Ön színes ballont engedett fel a sztra­toszférába. — Majd meglátja ön ezek után, hogy med­dig fog még itt kormányozni, — vág vissza Trancu Iasi. Argetoianu javaslatai. Az elnök Argetoianunak adja meg a szót. A pénzügyminiszter a szószékre megy és monoton hangon olvassa a benyújtandó törvényjavasla­tok címeit: az 1932. évi költségvetés, az amor­tizációs pénztár felállítása, a pénzügyi ellenőri kar átszervezése, az állami tisztviselői fizetések uj rendezésének javaslata. Az elnök minden egyes javaslatnál felteszi a kérdést, hogy a kamara megszavazza-e az il­lető javaslatra a sürgősséget és a megszavazás meg is történik. Uj adó a magántisztviselőkre. Majd Argetoianu folytatja“ Mint pénzügy- miniszter benyújtom a magántisztviselők fize­tésére kivetendő refndkivüli adóról szóló javas­latot. A baloldali képviselők kórusban kiáltják: — Le vele, le vele. Na, most tapsoljatok! Az elnök felteszia kérdést, hogy a kamara kimondja-e a sürgősséget. Leszavazták-e a kormányt? A kormánypárt felemeli a kezét, az ellen­zéki képviselők ellenpróbát kérnek. Nem lehet látni világosan, hogy a sürgősség többséget ka­pott-e, amire az elnök felkéri a titkárt, hogy el­lenőrizze a szavazást. A titkár kijelenti, hogy a javaslat a sürgősséget megkapta. A bejelen­tést, gúnyos taps és kiabálás fogadja, az ellen­zéki oldalról, mert szavazási trükköt láttak az összeszámo­lásban. Argetoianu bejelenti a banktörvény és a mezőgazdasági adósságok kónvertálá- sáról szóló törvényjavaslatot. Oteteleseanu szót kér. Felolvassa a házsza­bályokat, amelyek szerint a szavazás kézfel­emeléssel, vagy felállással kell hogy történjék. Megállapítja, hogy az előbbi szavazásnál az adó törvényjavaslatra a többség nem igaz, hogy megszavazta volna a sürgősséget. Hivatkozik arra, hogy az elnök is kétszer ren­delt el ellenpróbát, mivel nem tudta megállapí­tani a kétségtelen többséget. Emelt hangon til­takozik az ellen, hogy a képviselői padokba szenátorok, kabinetfőnökök és újságírók is he­lyet foglalhassanak és ezek is együtt szavazza­nak a többséggel. A titkár azt mondja, hogy ő lelkiismeretes számlálást végzett. get. A lap úgy tudja, hogy Maniu ezzel a lemondással demonstrálni akarja, hogy azok az okok, amelyek őt a politikai élet­től való visszavonulásra birták, még ma is fenn­államak. . , ...... ... , .. Az ellenzék állitja, hogy kétszeris le­szavazták a kamarában a kormányt Éles viharok között szavazási trükkök vádjai röpködtek Argetofanubenyújtotta a pénzügyi javaslatokat—Az agrár­adósságokét is, de a magántisztviselők uj adójáét is Trancu Jasi: Hazudik. A titkár szabadkozik és polémiájukkal ér véget az ülés. A kamara ülését péntekre na­Maniu lemond a képviselőségről

Next

/
Oldalképek
Tartalom