Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-21 / 267. szám
2 MsjuerstlfsXG XIV. ÉVF. 267. SZÁM. SS Majláth püspök megnyitója. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Mélyein tisztelt Státus-gyűlés! Szeretett papjaim és hi veim! Árpádházi szent Erzsébet, nemzetünk büszkeségének és az egyetemes Egyház méltán csodált fénylő alakjának 7. százados emlékünnepén mélységes áhitattal mutattuk be a szent áldozatot, amelyből ő is rövid életében, — hiszen csak 24 évet élt — merítette azt a kifogyhatatlan és ellenállhatatlan nagy szeretetét a szegények iránt, akiknek mindennapi gondozása volt életének legnagyobb gyönyörűsége — és azt a hitből fakadt mélységes megnyugvást, sőt örömet, mely őt a kimondhatatlan nagy megaláztatásban és szenvedésekben mindenkor eltöl- tötte. Azért imádkozom, hogy ez a lelkűiét legyen osztályrészünk, amikor hazatérve a nagy nyomornak, mellyel találkozni fogunk, szemtanúi leszünk. Aggódó lélekkel imádkoztam azért is, hogy iskoláinkat és intézményeinket továbbra is feúntarthassuk és gyermekeinket a katholikus nevelés megbecsülhetetlen jótéteményeiben ezután is részesíthessük. Nem birom ugyanis elhinni, hogy az érd. kath. Státus, mely mmdéfnkor igyekezett püspökével élén a gondjaira bízott if júságot megbízható, lelkes, hivő egyénekké nevelni, egyszerre nem létezőnek tekintessék, mert szervezeti szabályai, melyek működését sok évtizeden át irányították és amelyeket a mindenkori kormányok mindenkor respektáltak, a jelenlegi kormány által még formális elismerést nem nyertek. Azt hiszem, hogy a teljesített munkára önérzetesen visszatekinthetünk s annyit méltán elvárhatunk, hogy ha szabályzatunkban, mint minden emberi műben hiányok vannak, azokat jóvátehessük és még eredményesebben éljünk hivatásunknak. Nem hiszem, hogy a miniszterelnök ur. aki kétségbe vonta szervezetünk törvényes voltát, igazságszereteténél fogva közölvén velünk kifogásait, nem nyújtana módot arra, hogy bizonyítékainkat előterjeszthessük és még nagyobb buzgóságot kifejthessünk a tekintélytisztelet nek, az istenfélelem ápolásának, minden állam alapjának megszilárdítására. Az 1927. májusában életbelépett konkordátumnak, amelyet az állam törvényei közé sorolt, 9-ik szakasza biztosítja az Egyház intézményeinek teljes szabadságát és jogi személyiségét, úgy, hogy a konkordátum életbelépte után nem volt többé szükség miniszteri iratra, mely ezt a jogi személyiséget kimondja. Hogy mi tartozik az Egyház intézményei körébe, azt nem az államhatalom van hivatva kimondatni, hanem az Egyház maga határozza meg. A konkordátum 22. szakasza mondja ki azt is, hogy nézeteltérés esetén a kormány a Szentszékkel együttesen intézkedik ez ügyben. Megnyugvással vettük a kormányelnök urnák a bukaresti érsek által tett ama nyilatkozatát, hogy mindenekelőtt az Apostoli Szentszéknek véleményét fogja kikérni ez ügyben s enélkül intézkedni nem fog. Erre a feltevésre jogosítanak azok az ismételt nyilatkozatok, amelyeket az ő kormányra jutása előtt tett, hogy az oktatás és nevelés terén a legnagyobb szabadságot és nemes versenyt tartja kívánatosnak és csak azok, akik állami alkalmaztatást óhajtanak, kötelesek maguknak az állami képesítést megszerezni. Ezt a reménységet akarja kifejezni a Státusnak üdvözlő sürgönye, melyet úgy a kormányelnökhöz, mint a király őfelségéhez intézni akarunk. Majláth püspök beszéde megrendítő hatással volt a nagygyűlés tagjaira. Azután a Státus közgyűlése táviratilag üdvözölte Károly királyt, a kormányt és a Szentatyát. Azután Majláth püspök a Státus autonómiával kapcsolatosan kijelentette, hogy az régi királyi rendeleteken és törvényeken alapszik. A magyar hatóságok ezt az autonómiát mindig elismerték. Nemrégen jött haza római útjáról, ahol beszélt a Szentatyával, aki többször hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház munkájába világi férfiakat is vonjanak be. A kanonjog szerint is elismert intézmény a Státus, amelyért — és itt Majláth püspök felemelte a hangját — „minden körülmények között és mindenkivel szemben felelősséget vállalunk“. Nemcsak a munkát, hanem a felelősséget is megosztom a Státus tagjaival is, akik között irredentizmus soha gyökeret nem vert. Kijelentette azután, hogy még a jövő hét folyamán Bukarestbe utazik Gyárfás Elemér szenátorral együtt és mindent el fog követni, hogy az erdélyi katolikus egyház legfontosabb kérdését tisztázzák. Az elnökválasztás. Azután néhány meleg szóval megemlékezett Matskássy Pál alelnök eredményes működéséről és tudomásul vette a lemondását. Majd a világi elnök és alelnök megválasztására került sor. Ezzel a kérdéssel már a szerdán délután megtartott előértekezlet foglalkozott. Az az álláspont alakult ki, hogy a mai nehéz napokban az elnöki székre a legalkalmasabb személy Gyárfás Elemér szenátor. Majláth püspök nem akarta szavazás utján megejtetni a választást és arra kérte a közgyűlést, hogy közfelkiáltással válasszák meg a világi elnököt és al- elnököt. Midőn ehhez a közgyűlés hozzájárult, Majláth püspök bejelentette, hogy az igazgatótanács a világi elnöki állásra Gyárfás Elemért és az alelnöki állásra Inczédy-Joksman Ödönt ajánlotta. A püspöki enunciáció általános nagy és meSELECT-MOZGÓ nagy sikerrel folytatja Az ál marsall szenzációs katonavigjáték bemutatását, melynek főszerepeit Vlasta Burlan és Roda Roda alakítják nagy sikerrel. Műsoron kívül hangos híradó és a legújabb MICKI MAUS „Magyar gulyás“. leg lelkesedést váltott ki, egyetlen hang sem hallatszott el a jelölés ellen, tehát a közgyűlés egyhangúan dr. Gyárfás Elemér szenátort elnökké és Inczédy-Joksman Ödönt alelnökké választotta meg. Igazgatótanácsosok lettek: Matskássy Pál, Jelen Gyula, György Lajos, báró Jósika János, Béldi Kálmán, Bitay Árpád, báró Szentkeresz- thy Béla, Gabányi Imre, Inczédy-Joksman Ödön, László Endre, Szabó György és Tréfán Leonárd. Gyárfás Elemér székfoglalója A választás után Majláth püspök meleg szavakkal parentálta el a régi világi elnököt, báró Jósika Gábort. Utána pedig felszólította Gyárfás Elemért és Inczédy-Joksman Ödönt, hogy az elnöki, illetve alelnöki széket foglalják el. Midőn ez megtörtént, Gyárfás Elemér emelkedett szólásra s az alábbi nagyhatású székfoglaló beszédet mondotta. Gyárfás Elemér dr. mély meghatottsággal mondott köszönetét a közgyűlésnek. A nagy kitüntetés nagy és súlyos felelősséggel jár. E pillanatban lelki szemei előtt nagy elődök, báró Apor István, gróf Korniss Zsigmond, a nagy Jósikák sorozata áll. Valósággal megborzad a felelősség súlyától, midőn e magas polcon egyéni gyarlóságai jutnak az eszébe és tudja, hogy a jövőben sokkal szigorúbb mértékkel fogják illetni minden ténykedését. Nem kell külön hangsúlyoznia, hogy éppen ma, a Státus anyagi helyzete a legsivárabb. A Státus-alapok összezsugorodtak, a jövedelmek megapadtak s maga az a társadalom is, amely mindig áldozatkésznek mutatkozott, a szegénység és nélkülözés meredélyén áll. Sulyosbitja a felelősség- teljes tisztségét az a körülmény is, hogy a kormányhatóságok a Státus működését és egész intézményét barátságtalan szemmel nézik, ellenséges magatartást tanúsítanak vele szemben, ami a Státusnak még a létezését is veszélyezteti. Azután szakszerűen fejtegeti, hogy a Státus kanonjogilag és törvényileg semmiféle kifogás alá nem eshetik. A kanonjog értelmében a Státus mindig a Szentszékkel s a püspökökkel egyetértésben működött még ükkor is, amikor még püspök nem volt Erdélyben. Ki tételezhet fel tehát olyan badarságot, hogy ne az egyházi főhatóság intenciói szerint járjunk el? Törvényes alapszabályainkat csak az értetlenség és a rosszakarat vitathatja el, mert mi nem most, hanem még az előző uralom alatt bebizonyítottuk, hogy őszinte jóakarói vagyunk a velünk együttélő románságnak és nem a mi hibánk, ha újabban mind ritkábban van alkalmunk ennek a külső kifejezésére. Ez nem jelent annyit, hogy a hatalom kegyeit keressük. A mi álláspontunk az, hogy az állam tényezői mindig ott keressék az igazi barátokat, ahol a törvényesség áll. Remélem, meg fogjuk találni a helyes utat a püspök ur vezetése alatt, hogy a Státus autonómiáját s magát az évszázados intézményt biztos révbe vezessük. Köszönöm a megtisztelő megbizatást és fogadom, hogy minden erőmmel és tudásommal lelkesen fogom szolgálni a Státus igaz ügyeit. (Lelkes éljenzés.) Gyárfás Elemér beszédét a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta. Ezután újból Majláth püspök állott fel, méltatta Gyái’fás Elemér érdemeit és hangsúlyozta a közgyűlés előtt, hogy a mai nehéz időkben nyugodt lélekkel bizza rá a Státus dolgait. Felkéri, hogy azonnal utazzék Bukarestbe és ott világosítsa fel az illetékes tényezőket arról, hogy a Státus ellen inditott akció indokolatlan. „Ha a felvilágosító munkát a kellő időben elmulasztjuk, akkor mások megelőzlek s könnyyen elveszíthetjük az igazunkat“, — fejezte be a szavait Majláth püspök. Ekkor megszólalt a déli harangszó, Majláth püspök felállott, imára kulcsolta a kezeit és az egész Státusgyülés egyemberként mondotta el a megható imát. (Érdekes, hogy amint utóbb megtudtuk, éppen ebben a pillanatban élte lag- válságosabb perceit a Iorga-kormány. Amint az ellenzéki lapok állitják, a parlamentben kétszer is leszavazták.) Azután megkezdődött a státus évi jelentésének részletes tárgyalása. Dr. Fehér Mihály tette m<^g általános jelentését. Az egyházi építkezéseknél Paál István udvarhelyi preláttis- kanonok szólalt fel és a kegyúri jogokról tartott szakszerű előadást. Dobos Ferenc dr. indítványt tett, hogy a középiskolai tanárok közül is válasszanak be egyet a státus igazgatóságába. Itt többen felszólaltak, köztük Balázs András státusreferens is és hangsúlyozták, hogy a középiskolai tanárok már képviselve vannak az igazgatótanácsban. A gimnáziumok nyilvános- sági jogainak az elismerésénél az igazgatótanács köszönetét fejezte ki a Magyar Pártnak, melynek tagjai nagy önzetlenséggel és agilitással dolgoztak. Vita a megtartandó, illetve megszüntetendő gimnáziumok körül. A közgyűlés egyik legfontosabb pontja volt a státus hitvallásos iskoláinak a kontingentá- lása. Ugyanis elhatározták, hogy a jövőben a státus esak három főgimnáziumot tart fenn, egyet Kolozsváron, egyet Csíkszeredában s a harmadikat Székelyudvarhelyen, vagy pedig Gyulafehérváron. A közgyűlésnek kellett eldöntenie, hogy a székelyudvarhelyit vagy a gyulafehérvárit tartják-e fenn. Az igazgatótanács elsősorban a székelyudvarhelyi főgimnázium fenntartását javasolta. Itt dr. Hinléder Fels Ákos szólalt fel, ismertette a kérdés rendkívül nagy horderejét és azután az alábbi határozati javaslatot terjesztette be: . Apellálás az apostoli Szentszékhez és a világ katholikusaihoz Az Erdélyi Római Katholikus Státus ragaszkodik összes egyházi és kulturális intézményeihez, habár azoknak fenntartását súlyosan nehézzé tették azon kötelezettségek elmulasztása, melyeket az állam iskoláink támogatására nemzetközi szerződésben vállalt. Annak a helyzetnek az előidézéséért, amely ezt a súlyos válságot megteremtette, azok a kormánytényezők felelősek, amelyek a békeokmányok világos rendelkezéseinek ellenére a státus, mint többszázados ősi intézmény egyházi és kulturális feladatainak teljesítését megnehe- zitették, sőt olyan intézkedésekkel és magatartással tették még súlyosabbá, amelyeknek tervszerűsége és célzatossága a jelenlegi Státusgyülés megakadályozására való törekvés után nem
