Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-10 / 231. szám
XIV. ÉVF. 231 SZÁM & AZ CIMÜlÉNEKLŐ-BESZÉLŐ FILMNEK AZ OPERA MOZGÓBAN TARTANDÓ MAI PREMIERJÉN!!! —s-'S'S/g/' \CJs9n9“'»'' A 82éves Váradi Miklós uj szerepet tanul gyémánt-jubileumára A séta! éti led ellen arénától a bécsi Ring színpadáig és vissza — első szerelméhez —65 éve hirdeti az Igét az öreg Váradi Miklós (Kolozsvár, október 8.) Ezernyoleszázhatvan- hatbán egy 17 éves fiatal ember jött Kolozsvárra rokonai látogatására. Szives vendéglátó háznál szállt meg: E. Kovács Gyula színművész uréknál, akinek a felesége, a ház szép és vidám kedvű úrnője, a fiatal embernek igen közeli rokona, testvére volt. Készint családi ügyek hozták ide a fiatal vendéget, az ország másik feléből, Veszprémmegyéből, ahol a családi otthona volt s ahová még ő is vissza számitott menni, ha nem is éppen sebtiben, de tanulmányai folytatását mégis inkább a szülei ház közelében szerétté volna végezni, mint ilyen messze a szeretett édesanyától. Hanem a sors sokszor másként rendezi az ember dolgait, mintahogy azt az illető elgondolja. Az első szerep. Váradi Miklós ifiur sem tudhatta tehát elő re, hogy innen nem olyan könnyű dolog lesz majd megszabadulni s hogy a jogtudományoknál Sokkal csábítóbb mesterséget is találhat az ember, pláne, ha valakinek meg van mérgezve már a szive, vágya s famíliája is éppenséggel elég példával járt előtte ezen a téren. Hogy mást ne mondjunk, ott van mindjárt a bátyja, meg a sógoruram, E. Kovács ur, csoda-e, ha az ő társasága után a jog szikáf professzorai elvesztik, régi vonzó erejüket s maga mellett fogja a fiatal embert. így esett, hogy Váradi Miklós ifiur, aki pedig előbb még fiskálisnak készült, maga mögött hagyta régi tervét s egy szép napon színésznek jelentkezett sógora társulatánál, Follinusz János igazgató urnái. A társulat éppen szezonzáró előadását hirdette Kolozsvárt, mert másnap mentek tovább Erdély többi városába, de Váradit azért maguk közé fogadták s még aznap fel is öltöztették a „Huszárcsiny“ eimü darab egyik huszárjának. Ez volt Váradi Miklós első színpadi szereplése. Nem nagy szerep, de elég volt ahhoz, hogy minden időkre a színpadhoz kösse, a művészet iránt nagy lelkesedést s még több hajlandóságot mutató fiatal Váradi Miklóst. Érdemes felújítani ennek az első szereplésnek a külső körülményeit. A nyári színház akkor a sétatéri tó partján, a mai korcsolya pa villon helyén volt. Nagy, fedetlen aréna, páholyokkal és faszékekkel, de olyan nevek tulajdonosai ágáltak gyatra szinpadán, mint E. Kovács Gyula, Odry Lehel, Izsó Kálmán, Medgyaszay Ilka, Fehérváry Mari, Szabó Pepi, Komáromi Lajos, Lukácsy Sándor, Bojér János, akiknek a neve fénysugárként ragyog a magyar színpadi művészet történetében. Ezekkel indult el ragyogó pályájára a magyar színjátszás későbbi nagy alakja: Váradi Miklós. Ks ilyen és hasonló nagy nevek társaságában cserélte fel az első színpadi szerep névtelen figuráját olyan szin- ]>adi szerepekkel, amelyek alakításával nemcsak egy kis országrész, de nagy metropolisok közönségét is magával ragadta egykor színészete gyémánt-jubileumához közeledő nagy magyar histriónk. A bécsi Ring-Thealerben. Mert a sétatéri fedetlen aréna színpadját csakhamar követték a legnagyobb kőszinházak s a Huszárcsiny névtelen szereplőjének nevétől csakhamar egy egész ország visszhangzott, Göndör Sándor alakításának századik jubileumát pedig egy világváros publikuma ünnepelte: Bées, a kényes Ízlésű, nagy tradicióju és nagy kultúrájú császárváros. Váradi Miklós ebben a művészi kultúrájában hires városban is meg- ragyogtatta a nevét s művészetével nemcsak magának, de az egész magyar névnek dicsősé get szerzett a Ring-Theater világhírű szinpadán. A sikereken túl is kedves és megható emléke ennek a turnénak az a szerény kivitelű, de annál többet érő diploma, melyet pályatársai ajándékoztak Váradi Miklósnak éppen a ..Falu rossza“ századik jubileuma alkalmából. Aláirói között Szentgyörgyi Istvánnal az élén a következő halhatatlan és patinás neveket találjuk: Gyenes László, Pálmay Ilka, Ditrói Mór. Gabányi Árpád, Gabányiné, Krasznay, Krasz nayné, Balogné, Szombathelyi Béla, Könczöl Etelka, aki később Váradi Miklós neje lett. Rákosi Jenő, Blaha Lujza, Pálmay Ilka, Bartha Miklós. Ha Kolozsvár színi élete nem lett volna olyan nagy jelentőségű, mint volt s nem lett volna Mekkája a magyar színjátszásnak, Vârâţii bizonyára választhatott volna magának különb dobogót s esetleg külföldön is érvényesült volna daliás termete, pompás alakitó tehetsége. De Váradit az első szerelem Kolozsvárhoz fűzte s ez a szerelme olthatatlanul tart ma is, soha el nem mulón. Mikor megkérdeztem Váradi Miklóst, hogy mi tartotta itt végérvényesen, azt mondja: — Én itt meleg otthont kaptam, mindjárt az első percben, mindenki szeretett, ki lett volna olyan bolond, hogy itthagyja azt a helyet, ahol úgy szeretik s amely második otthonává lett. Aztán később, megházasodtam, itt volt az egész családom, ide fűz minden emlék, itt is akarok már megpihenni. Rövid vendégszereplésein kivül nem is igen hagyta itt Kolozsvárt Váradi. Mindössze Rákosi Jenőnek sikerült egyszer Budapestre csalnia, a Népszínházhoz. 1876 augusztusában ment fel Váradi Budapestre, ahol ugyancsak szívesen fogadták, Blaha Lujza volt a pártnerhője, de hiába Rákosi szives pártfogása, Blaháné csodahangja, Pest rajongó közönsége, 1877. augusztusában Váradi már megint Kolozsvárt van. Első sikerei színhelyén. Pedig Rákosi 400 pengő vin- kulumot fizetett érte, amikor felvitte Pestre s most a 400 __ pengőt neki kell visszatérítenie. Mindegy. Kolozsvár varázsa mindezeknél nagyobb s ő végérvényesen visszajön a kolozsvári oltár mellé. Az igaz, hogy itt sem kisebb személyiséggel aratja iskereit, mint Pálmay Ilka s ha Pesten egy Blahánét veszített, itt viszont az ország másik kedvencével gyűjti a babér! Azt mondják, Pálmay Ilka különösen vonzotta Váradit. Váradi visszaemlékezéssel mondja: — A legkedvesebb partnerem volt. Ragyogó tehetség. Sok sikert arattunk ketten. Kolozsvári szincszkedése alatt természetesen bejárta Erdély minden városát Egy ilyen kirándulása alkalmával ismerkedett meg Bartha Miklóssal is Székelyudvarhelyen, ahol akkor Bartha tiszteletbeli jegyző volt, ő pedig a hires Feleki Miklóssal és feleségével, a szintén hires Munkácsy Flórával járt vendégszerepelni. Előadás után természetes, hogy nagy bankett volt, ahol különösen Felekit, aki odavaló is volt, ünnepelték s a banketten csak természetes, hogy a megye egész intelligenciája részt vett. Ott volt Orbán Balázs és a nagy Ugrón Gábor is s Váradi valamennyiekkel, úgy összemelegedett, hogy barátságuk többet nem is mult, el. 52 évvel ezelőtt, amikor Bartha meg akarta inditani lapját, az elsők között fordult Váradi- hoz segitségért. S a Váradi népszerűsége valóban segítségére volt Barthának. A város polgársága szívesen támogatta azt a lapot, amelyik mellett a legnépszerűbb ember, a virágjában levő Váradi korteskedett. így múltak az idők. így mult el 65 év. Váradi pedig ezalatt egész sereg felejthetetlen alakítással gyönyörködtette a magyar szinház- járó közönséget. A Falu rossza, a Csikós, a Vén bakkancsos és fia a huszár, a Szökött katona, a Rokkant huszár szerepeiben a magyar színjátszás és a magyar drámairodalom annales- seibe is beírta a nevét. De tévedés volna azt hinni, hogy csak a népszínművekben alkotott múlhatatlan emléket. Amilyen jól illett sugár termetére Göndör Sándor bő inge, — Írja egyik méltatója, a Kolozsvárt szintén ismert Heltai Nándor, éppen olyan jól feküdt rajta a „Liliom- fi“ frakkja is. Olyan elegáns bonvivánt volt, mint aki mindig csak szalonokban mozgott. Kedélye, vidámsága, kedves humora, alakitó képessége kitünően érvényesült „Liliomfi“, különböző alakjaiban. Annyi könnyedség, elegán- cia, úri huncutság jutott kifejezésre ebben a szerepében, hogy aki őt előbb frakkos szerepben látta, nem is tételezte fel róla, hogy ő a „Puszták fiá.“ De hires szerepe volt a kornevil- lei márki, melynek keringőjét ő énekelte először a kolozsvári színpadon, amely a Rip van Vinkle belépőjével együtt országos elismerést hozott számára szintén. De hasonlókép érvényesült szép hangja az operák áriáiban is. A Parasztbecsület Alfiója, Faust Valentinje, Hoffman csodadoktora, Hunyadiban Gara, a Bajazzo Tóniója, a Szevillai borbély, nemcsak kedves, de mind nagy szerepei voltak. A később gr. Béldy Ákos feleségévé lett Bárdy Gabival a régi Farkas uccai Nemzeti Színháznak nem egy szép sikert arattak. Megkérdezem, hogy mit szól a mai időkhöz, a sok utazáshoz, a redukált gázsikhoz? Mosolyogva feleli: — Ó, édes fiam, hiszen akkor is igy volt. Mi is eljártunk rendesen Nagyváradra, Brassóba, Marosvásárhelyre, sőt emlékszem, hogy egyszer Temesvárra is lementünk nyári állomásra. — S a fizetés, az anyagi viszonyok? — Az is éppen úgy volt, mint most. A pénz mindig kevés volt. De azért most mégis, mint- ♦ ha kevesebb volna, mint régen. De volt Váradinak még. egy kedvenc szerepköre: a sakk-játszás! Á Newyork kávéház asztalánál a legutóbbi időkig ott lehetett látni a még mindig vidám Miklós bácsit. Pár évvél ezelőtt azonban ezt a foglalkozását is abba hagyta. Mintahogy a színpad deszkáin is mind ritkábban jelent meg az utóbbi időkben. De most nagy szerepre készül. November 7-én gyémánt-jubileummal akarják meglepni a magyar kultúra hódolói. És Miklós bácsi, aki már évek óta nem igen tanult, most uj szerepet tanul: Sebesi Samu posthumus egyfelvonásosának, a „Babonásokénak fogja eljátszani egyik szerepét. Önmagának fog emlékezetes örömet szerezni, aki elmegy megnézni az egykor daliás szépségű, messze földön hires színjátszó művészt, ebben az uj szerepében. Amelyre mint legkedvesebb szerepére készül: ez a 82 éves nagy kistrio. ' • S. Nagy László. DANTE ALIGHIERI KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁT a Keleti Uiság állandó olvasói is havi 40 lat kölcsönzési díjért használhatják, haaz alanti szelvényből íOdarabotbemutalnak.Naponta cserélhet SZELVÉNY. Tíz darab tulajdonosa iago3i«. Éoft a DANTE köícsoakönyvéí« rúnák 40*— lei kölcsön iij lafia*» lése. mellett: e«? havi ha »nil**
