Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-07 / 228. szám

Claj-Koloxsvár, 1931 október 7 SzCTXÍM *

♦ .W

‘t/óc'Á1 pófef XÜCTOT

TITA IN NUMERAR No. 24258—927.

ELŐFIZETÉS BÚ-FÖLDÖN;

Î évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 le} egy hóra 100 lej.

Egyc3 szám ára 5 lej.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP

! 6zerkesztoség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri A Telefon : -5-08, 6^04.

\ XIV. évfolyam 228»ik szám.

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOK í 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyed évi® 15 pengő.

Egyes szám ára 2® fillér.

Grátz Gusztáv előtt

a román-magyar viszonyról nyilatkozott a király

Külön kihallgatáson fogadta a szinajai fogadtatás alkalmával — Nyilatkozik a magyar delegátus az interparlamentáris konferencia érdekességeiről

(Bukarest, október 5.) Az interparlamentáris konferencia résztvevői vasárnap Bustenibe és Szinajába utaztak különvonaton. Busteniben Alexandrina Cantacuzino hercegnő látta vendégül a delegátusokat Zamora nevű kastélyában másfélórás fogadtatáson. A vendégek egy órakor átmentek Szinajába, ahol a konferencia román csoportja adott bankettet tiszteletükre. A kormány tagjai közül a banketten Arge- toianu és Pop Valér dr. vettek részt.

Délután 4 órakor királyi kihallgatáson jelentek meg együttesen, az interparlamentáris konferencia résztvevői. Pompeiu, a román kamarának és a konferenciának elnöke elsőnek Henry Lafontaine belga miniszterelnököt mutatta be a királynak, majd a többi megjelenteket is. A király az egyes delegátusokat nagy melegséggel és érdeklődéssel foganta. Hosszan elbeszélgetett Grátz Gusztáv dr.-ral, a megjelent magyar delegátussal, aki elmondotta, hogy azért jelent meg csak egyedül, mert Berzeviczy Albert dr.-t, a magyar delegáció elnökét, aki 84 éves, az utazás és az eddigi tanácskozások fáradalmai kimentették és jelenleg gyöngéiké dik. Károly király sajnálatát fejezte ki Berze viezy távolmaradása miatt, majd a beszélgetés további során szóbahozta a román-magyar gazdasági együttműködést. Hangoztatta az ural kodó, hogy gazdasági téren nagyon sok közös érdeke van a két országnak és hogy örömmel látja a román-magyar kereskedelmi kamara megalakulását mind a két országban.

Külön kihallgatáson.

A hivatalos bemutatás után hideg büffét és teát szervíroztak és dr. Grátz Gusztáv, aki dr. Gyárfás Elemér szenátorral jelent meg a királyi kihallgatáson, elvegyült a vendégek között a büffében. Az egyik udvari főtisztviselő ekkor dr. Gyárfás Elemér szenátortól kérdezősködött Grátz Gusztáv után, azzal, hogy a király külön kihallgatásom óhajtja fogadni.

A kihallgatás a palota Florentin termében folyt le és azon az uralkodó az iránt érdeklő dött, hogy milyen a magyarországi gazdasági helyzet és újból hangoztatta a maga részéről a két ország közötti gazdasági együttműködés szükségességét. A kihallgatásról természetesen keveset lehet irni. A király örömének adott kifejezést, hogy a Románia és Magyarország közötti viszony az utóbbi időben megjavult. Á maga részéről

nagy súlyt fektet erre és állandóan odahatni igyekszik, hogy ez a javulás tartós és továbbfejlődő legyen.

A delegátusok este féltizkor tértek vissza Bukarestbe és hétfőn délelőtt tovább folytatták tanácskozásaikat.

Grátz Gusztáv nyilatkozata.

Ismeretes, hogy a konferencia szociáldemokrata résztvevői a maguk külön értekezletén tiltakoztak a magyarországi statáriális rendelet ellen, amit a biatorbágyi merénylet miatt adott ki a magyar kormány. Munkatársunk ennek az állásfoglalásnak és elhatározásnak

ügyében kérdést intézett Grátz Gusztáv dr.-hoz, a magyar delegáció egyik tagjához, aki a következőket mondotta:

— Értesültem arról, hogy az interparlamentáris konferencián a különböző nemzetekből megjelent szociálista képviselők gyűlést tartottak, amelyen sajnálkozásukat fejezték ki afölött, hogy a magyar szociáldemokraták távolmaradtak a konferenciától és egyúttal tiltakoztak a biatorbágyi szörnyű kommunista merénylet alkalmával kibocsájtott és szerintük a politikai véleményszabadságot korlátozó, magyarországi statáriális rendelet ellen. Nem ez az első eset, hogy az interparlamentáris konferencia szocialista tagjai, különösen a német szociáldemokraták,

bizonyos hajlandóságot mutatnak arra,

hogy más országok belső ügyeibe ilyen módőfi beleszóljanak.

Jól emlékszem, hogy körülbelül két évvel ezelőtt az olasz kormánynak bizalmatlanságot szavaztak és más esetektől eltekintve, a mult évi londoni konferencián kifejezetten magyar- ellenes éllel a titkos választójog kérdését vették elő.

— Mielőtt válaszolnék arra a kérdésre, hogy mi a véleményem a szociáldemokrata képviselők ezen állásfoglalásáról, néhány megjegyzést kell előrebocsátanom. Először, hogy magam is sajnálom a magyar szociáldemokrata képviselőknek az interparlamentáris konferenciáktól való állandó tartózkodását, mert erre semmi okot nem látok. A távolmaradásnak a statáriális rendelettel való indokolása puszta demonstrációnál nem egyéb, mert ez a rendelet senkit sem akadályozott meg a konferencián való részvételben. Másodszor hangsúlyoznom kell, hogy különben sem tartozom a szocialistafalók közé, sőt azt tartom, hogy a világháború

Munkatársunk aziránt is kérdést intézett Grátz Gusztáv dr.-hoz, milyennek látja az interparlamentáris konferencia eddig végzett munkáját:

— A bukaresti konferenciát, volt a válasz, rendkívül sikerültnek tartom, mert a viták mindvégig érdekesek voltak és lekötötték a hallgatóságot. Talán előnyére vált a konferenciának, hogy a gazdasági válság miatt azok a parlamenti képviselők, akik az ilyen konferenciákat csak egy-egy kéjutazásra való alkalomnak tekintik, elmaradtak. Ami

Magyarország és Románia viszőnyát illeti, ma jóval kedvezőbb, mint volt két évvel ezelőtt.

A magam részéről azonban, minthogy mindig azt a nézetet vallottam, hogy Magyarország és a vele szomszédos államok között a barátságosabb atmoszféra megteremtése elsőrangú fontosságú, mert éppen ez az atmoszféra fogja leután, amelyben a régi polgárság nagy mértékben elproletáriasodott, a régi proletárok pedig jelentős részben elpolgárosodtak, azok az államok járnak el helyesen, amelyek igyekeznek megnyerni a szociáldemokraták fegyverbarátságát a bolsevizmus ellen, nem pedig azok. akik a szocialisták nagy tömegeit a velük szemben való türelmetlenséggel hajlamossá teszik a szélsőségesebb tendenciák befogadására. Harmadszor meg kell jegyeznem, hogy a magam részéről a titkos választójognak is hive vagyok, nemcsak elvi okokból, hanem azért is, mert nézetem szerint a titkos választójog, ahogyan azt például Németországban gyakorolják, igen nagy választókerületben eszközölt lajstromos szavazással kapcsolatban, sokkal hatásosabb ellenszere az egyéni demagógia érvényesülésének, mint kiskerületben történő szavazásnál, még ha ez nem is folyik titkosan, mert csak ez teszi lehetővé a kerületnek egyes demagógok által való teljes megdolgozását és ha a német rendszer Magyarországon való bevezetése ellen aggályaink volnának, ezek csak arra vonatkoznak, hogy ez a rendszer a mi körülményeink között

sokkal inkább teszi lehetővé diktatórikus kormány keletkezését és állandósulását.

— Végül még meg kell jegyeznem azt is, hogy rólam, akit statáriális rendelet alapján a kommiin idején üldöztek, sőt le is tartóztattak, igazán nem lehet feltételezni, hogy nagyj, rokonszenvvel viseltetnék a statáriális intézmény iránt. Nagy sajnálattal tapasztalom ezek előrebocsátása után, hogy bizonyos tényezők jogot formálnak maguknak arra, hogy azzal a bátorsággal, amelyet csak a teljes tájékozatlanság ad egyes embereknek, pálcát törjenek más államok politikája és intézményei fölött. Az ilyen beavatkozások akkor sem volnának előttem rokonszenvesek, ha azon elvek érdekében történnének, amelyeket magam is vallók. Ha nem ez volna a meggyőződésem, akkor tálán tudnék találni a bukaresti interparlamentáris konferencián olyan külföldi parlamenti férfiakat, akik hajlandók volnának a német szocializmussal szemben kifejezni tiltakozásukat és sajnálkozásukat,

például a Németországban levő sajtórendszabályok ellen, amelyek a politikai véleményszabadságot hasonlíthatatlanul jobban korlátozzák,

mint a kizárólag a biatorbágyi merénylet megismétlődésének megakadályozása céljából kibocsátott magyar statáriumrendelet.

hetővé tenni a bennünket ma még elválasztó kérdések kielégitő rendezését

azt szeretném, ha ezen a téren még előbbre jutnánk.

Azt remélem, hogy a román-magyar kereskedelmi kamara, amely a nyáron mindkét országban megalakult és Budapesten az én elnökletem alatt meg is kezdte működését, ebben a tekintetben hasznos szolgálatokat fog teljesíthetni

Szterényi József is megérkezett.

Báró Szterényi József, az interparlamentáris konferencia magyar delegációjának harmadik tagja hétfőn érkezett meg Bukarestbe és már részt is vett a délelőtti üléseken s ott intenziven belekapcsolódott a konferencia munkájába. A keddi ülésen úgy Grátz Gusztáv dr., mint Szterényi báró felszólalnak és kifejtik a magyar delegáció álláspontját a agrárkérdésekben, de a mezőgazdasági válságra vonatkozólag nemzetközi jelentőségű javaslatokat adnak elő.

 román-magyar együttműködés