Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-05 / 227. szám

XIV, ÉVF. 227. SZÁM. JfSwmassrafl» BERLINI MOZAIK — Berlini levél — Mint művészt, elsősorban a zenei produk­ciók érdekeltek és a Becbstein-gyár nieghivá- sára — alkalmam volt mindjárt az első napok­ban a technika uj vívmányát a zene terén megismerni. Ez az uj Bechstein—Siemens— Vernst zongora. Röviden: zongora-rádió-gramo- fon egy darabban. Tehát — korszerű hangszer. Főtulajdonsúga a rezonaneszekrény hiánya, a hurok sugara, beépített hangszóró, a bal pedál használata által orgonaszerü erősítése a hang nak, a felső hangoknak spinettre emlékeztető hanghatása. Külsőre a régi zongoraforma — 1 méter 40 cm., a hangszóró adja meg a hang erősí lését. Egy beépített rádió és egy villany­erőre állított gramofon egyszerű kapcsolás ál­tal. külön-külfin is használható. Praktikus hasz­na: előállítása egyszerűbb, olcsóbb, mint más jó zongoránál, igy népszerűbb is lehet. A já­téktechnikája azonos a régi zongorával s bár­mikor egy egyszerű emeltyű használatával át­alakítható gramofonná vagy rádióvá. Előállítója dr. W. Vernst, a hires fizikus, együttesen a Siemens-konzern és a Bechstein Zongoragyárral. Siemensváros. Szintén a technika hatalmas haladásának egyik oszlopa. Egy egész külön városa a hatalmas Siemens-konzernek. Tizen­egyemeletes háztömbök az adminisztrációs iro­dák, több mint százezer ember kap itt kenyeret, hivatalnokainak modern lakásokat építtet, sa­ját vasúti megállója van „Siemenstadt“ felírás­sal. Meghívásra alkalmunk volt a technikának ezt a csodáját belülről és közelről megszémlél- ni. Egész boszorkánykonyha tárult a szemünk elé. a villanygépekkel megrakott kísérleti labo­ratóriumban. Gramofonfelvételt készítettek rólunk, s a mérnökök előzékenyen magyarázták meg technikai kivitelét a dolgoknak. Hihetetlenül izgató volt, mikor először hal­lottam meg a viaszlemezen a saját játékomat, de talán még érdekesebb volt. mikor parlograf- ra vették fél a beszédhangunkat s rögtön le is pergették: sőt ajándékba adták a lemezeket, melyeket minden gramofonon lejátszhatunk. Fény- és árnyképek. Este vakító fényben úszik a város, izzó reklámfényszórók tükrö­ződnek az égre, nyüzsgő embertömegek hullám- zanak az utcákon — ontja a földalatti villa- mos-autóbusz-taxi a sok elegáns asszonyt, fér­fit. mintha mindenki csak a jólétben úszna gondok nélkül. A valóság ezzel szemben — több mint 4000 szerződésnélküli színész, rengeteg munkanélküli ós a félelem a közeledő téltől — a hidegtől és a nagy-nagy bizonytalanságtól. Fél Berlin kiadó — a Kurfürsterdamon nines ház tábla nélkül, 12—10—8 szobás lakások üresek, a nagy lakások azelőtti boldog tulaj­donosai kisebb lakásokba húzódnak össze, el­adók potom áron gyönyörű antik főnri bútorok, csecsebecsék stb. Ez Berlin nappali világításban a realizmus szemüvegén át. Nem mulaszthatom el végül megemlíteni egy szembeötlő jelenséget, életemben annyi ku­tyát — mint itt — még nem láttam, lehet mon­dani, hogy ahány ember — annyi kutya —. csupa fajkutya, a kis japán pincstől, a hatal­mas buldogg és farkaskutyáig, minden faj kép­viselve van, de itt paradox lenne azt mondani, hogy az emberek kutyául élnek, mert azt hi­szem, sok ember cserélne — a kutyájával. Opera — Operett. Megnéztük az Istenek al-' konyát a charlottenbuvgi operában. Wagnernek ez a leghatalmasabb zenedrámája csodálatos szépségében érvényesül a kitűnő, igazán művé­szi előadásban. Feledhetetlen Gertrud Binder- nágel megrázó Brünhilda alakítása. Sigrid Onegin utolérhetetlen bársonyos alt hangja, Hartmann fiatalságában, csengő érces hangú Siegfriedje, Andrásén komor, zengő félelmetes Hágenjp — az igazán legendaszérüeu beállí­tott rendezés, mely a forgószinpadon zökkenés és pausák nélkül hozza a különböző képeket. Zsúfolt ház, igazi zeneimádó áhítattal hallgat­ta a hatalmas müvet. A zene hangjainál meg­szépült, elfelejtődött a nyers valóság, munka­nélküliség. hare a kenyérért — egyformán Ol­vadtak fel a lelkek a germán Niebelungok le­gendájának lenyűgöző hatása alatt. Ne feledkezzünk meg az operettről sem, a Madame Dubarryban Alpár Gitta aratja esté- ről-estére hatalpias sikereit, Áhrabám Pál ugyancsak itt könyvelheti el nagy diadalait a Metropol-szinházban. A mozikban mindenütt a Kolozsváron is népszerű Nóti Károly darabjait adják, a magyar Szőke Szakállál és Huszár JFyfy-val. Hevesi Piroska.! Egy hegyi pásztor bizonyára jól fújja furulyájával a hórát; de azért sehogy sem birná a „Boris Godunoff“ bukaresti opera­előadásánál a zenekarban a fuvolást helyettesíteni, az egész előadást el­rontaná. Hasonló módon zavarná meg egy nem alkalmas kenőolaj az ön au­tomobil-motorja kifogástalan műkö­dését, költséges javítások a rosszul alkalmazott takarékosság szükség­szerű következményei. A modern mo­tor egy oly automobil-olajat követel, amely alkalmasságát eredményes vizsgálatoknál a legnehezebb felté­telek mellett is bebizonyította. Ilyen bevált kenőanyag a magasértékü SMELL MOTOR OIL a legjobb nyersolajakból a legújabb eljárások szerint előállítva, állan­dóan tanulmányozva, naponta meg­figyelve és számos automobilgyár ál­tal ajánlva, évek óta megbízhatók­nak bizonyultak a gépkocsizás min­den terén. * • Seregszemle a román autonomista mozgalmak fölött Autonomia ellenzékben - centralizáció kormányon (Kolozsvár, október 3.) Az autonomista vihar úgy keletkezett, hogy Boila Romulus kolozsvári egyetemi tanár megirta a második alkotmány- tervezetét is, amely — bár alkudva — az ön- kormányzat gondolatának hátrányára, azért mégis haladást jelentett első munkájához vi­szonyítva. Az első lí)20-ban hagyta el a sajtót s a kritikusok kevésbé kedvező véleményt alkot­tak róla. Bocu Bever viszont nyiltan lándzsát tört az autonomia mellett. A két megnyilatko­zást követő pár nap éppen elegendőnek bizo­nyult ahhoz, hogy a tárgyilagosságmentes bu­karesti lapok telekártól jék a világot: — Boila és Boon Sever az állam Integri­tása ellen dolgoznak, — sőt mi több, az egyes fékevesztett hangok kevés hijján hazaárulóknak nevezték a két politikust. Pillanatig sem gondoltunk a megtámadott "politikusok védelmére és pedig azért, mivel alkalmunk volt megismerni az egész probléma hátsó mozgató rugóit. Csupán annyit óhajta­nánk leirni, hogy azok a politikusok, akik Boiláék ellen a harcot vezetik az ellenzékben rendesen autononilsták. kormányra jutásuk után pedig azonnal áteveznek a centralizáció vizeire. Azt sem lehet elhallgatni, hogy az autonomia sohasem jelentett veszélyt, mint ahogy azt egyes politikusok feltüntetik. De vegyük csak elő a nagyjelentőségű kér­dést. A nemzeti parasztpárt kormányra jutása előtt a helyi önkormányzat melletti propagau; dából táplálkozott. Sőt mi több. Boila Romulus, Stere, Paul Negulescu és Alexandru egyetemi tanárok törvényjavaslatot dolgoztak ki a köz- igazgatási reformmal kapcsolatban, amely az autonomia terén a liberálisabb szellemet képj viselte. Tgen ám, csakhogy mire a nemzeti pa- raszípárti kormány a tervezetet a parlament été terjesztette, az önkormányzati ‘élv igazságát magában hordó 110 paragrafust sehol sem ta­lálták A lorga-kormány sem maradt el a nem­zeti parasztpárt mellett. Argetoianu belügymi­niszter, mint a néppárti Averescu kormány tagja lí)21-ben szintén kidolgozott egy törvény- javaslatot, amely az országot közigazgatási szempontból tartományokra osztotta és a köz­ségi és megyei tanácsok autonom testületek voltak. Ezzel a gesztussal a legszélessebbkörfi önkormányzatot akarta érvényre juttatni. Igaz ugyan, hogy a papírra vetett elgondolását csak a kamara‘szavazta meg, ez a körülmény azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy Argetoianu az autonomia hive volt. lorga miniszterelnök ur hírlapi cikkeiben és parlamenti felszólalásaiban a román nép józan gondolkodását hangoztatva ugyancsak az önkormányzat hivei közé sorozta magát. Most pedig, abba a szerencsés politikai helyzetbe kerülve, hogy tervei megvalósítását semmiféle • akadály sem nehezíti, kiszállt az autonomia csőin akjából és a centralizáció veszedelmes, sőt némely esetekben katasztrófát jelentő lélekvesz- tőjében foglalt helyet. Továh menve, még a liberális pártról is ér­dekes dolgokat mondhatunk el. 1921-ben Constant Georgescu, a párt, legjelesebb doktrinerje alkotmányterve­zetet áUitott össze, lévén az önkormány­zat eszméjének széleskörű érvényesülési tere. Az indokolásban komoly elmélet és gyakorlati érvekkel támasztotta alá állításainak azon sar­kalatos pontját, hogy Románia a helyi autono­mia kiterjesztésével uj mérföldjelzőkhöz érke­zett. Mire azonban kormányra jutva a tervezet hői alkotmányt csináltak, eltűnt az autonomia gondolatának lényege. Averescu marsall pártja ellenzékben hasonlóképpen az autonomia melletti propagandával foglalkozott de a különös véletlen folytán kormanyprogam- ja nélkülözte az ellenzéki harcok jelszavait. így néznek ki a román autonomista mozgal­mak a tárgyilagosság tükrében (D.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom