Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-15 / 235. szám

4 m XIV. ÉVF. 235. SZÁM. Nagytakarítás a romániai artisták világában Megszűnt a kolozsvári szinészegyesület joga, hogy artista igazolványokat állít­hasson ki — Újjászervezték az artisták vizsgáztatását (Bukarest, október 13.) Nagy riadalom van az artisták között. Mavrodi, színművészeti ve­zérigazgató olyan intézkedéseket foganatosí­tott, amelyek hivatva vannak arra, hogy meg­tisztítsák az artistáknak szedett-vedett elemek­kel elburjánzott társadalmát a kontárokéi, a tehetségtelenektől, a him- és nőnemű prostitu­áltak inváziójától s ezzel megkönnyítsék az ér­vényesülést, a kenyérszerzést a varietészinpad hivatott munkásai számára. — Már nem lehetett tovább tűrni az álla­potokat, — mondotta Musotescu inspektor mun­katársunknak. — Minden vendéglői kenyeres­lány, minden ruhatáros kisasszony, vagy arubi- ciózusabb uccanő artistanővé avanzsálhatott eddig. Nem kellett mást tennie,1 mint úgy, ahogy betanulni egy kis taneszámot, leszerződni egy külvárosi mulatóhoz és a szerződéssel a kezé­ben beiratkozni a „Seena ‘ egyesületbe, ahol élete végéig is megmaradhatott egyesületi tag­nak, ha szabályosan fizette a tagsági dijakat... Ily módon rendkívül elszaporodtak. Bukarest seregestül termelte őket, mélyen alászállitották a mulatóhelyek produkcióinak színvonalát és lehetetlenné tették, hogy a rátermett és hiva tásos artisták azt a megbecsülést kivívják ma­guknak, amelyet külföldön már sikerült kiér­demelniük. Alapos nagytakarításra volt tehát szükség közöttük. SSS3S IC Megkezdődik a tisztogatás. A nagytakarítás tulajdonképpen azzal kez­dődött, hogy — ugylátszik — felülről jövő kez­deményezésre — a Scena artistaegyesület fuzio­nált a Societatea artiştilor lirici si dramatici nevű szinészegyesiilettel. A színpadi művészek egyesületének tagjai azonban élénken tiltakoz­tak az ellen, hogy a Seena egyesület egész tag- gyüjteménye átvonuljon hozzájuk s ehhez a tiltakozáshoz kapcsolódnak Mavrodi uj intéz­kedései. Ezek szerint a színpadi művészek egyesületé­nek igazolványát a fúzió ellenére is csak az az artista kaphatja meg, aki vizsgának veti magát alá. A kolozsvári ssinészgyes illetnek többé nem áll jogában artista igazolva»gok kiállítása. Eze­ket kizárólag a színművészeti vezérigazgató­ság állítja ki a vizsga sikere esetén. Az eddig érvényben volt artistakönyvecs­kéket ilyenformán kivétel nélkül bevonják és csak azoknak állítja ki újból a színművészeti vezérigazgatóság, akik az artistavizsgán tehet­ségeseknek mutatkoznak. Erre a vizsgára tehát minden romániai ar­tistának jelentkezni kell, aki ezen a páyán meg akar maradni, legkésőbb október tizenötödi­kéig. És a vizsga korántsem egyszerű formalitás. A vizsgáztató bizottság elnöke, Musotescu szin- ügyi inspektor rendkívül komolyan és szigo­rúan veszi a dolgot és feltett szándéka, hogy senkit nem tűr meg az artista társadalomban, aki nem odavaló. Musotescu szinügyi inspek­toron kivül tagja meg a vizsgáztató bizottság­nak Maria Filotti, a Nemzeti Színház nagy tragikája, azonkívül egy sziguranea kiküldött, aki állambiztonsági érdekeket képvisel és vé­gül tánc-, akrobata- és előadószakemberek, akik a vizsgára jelentkezők produkcióit szakmai szempontból veszik kritikai bonckés alá. A vizsgák egy kis koncertteremben folynak le. A vizsgáztatóbizottság a nézőtér első szék­sorában foglal helyet. Musotescu inspektor előtt asztal, névsor, rubrikák... A nézőtér szo­rongásig tele érdeklődőkkel: a bohém világ tel­jes számban felvonul a mulatságos mutatvá­nyok megtekintésére. Küönösen hölgyközönség jelenik meg feltűnő, nagy számmal az ingyenes attrakciókhoz, amelyeknél az artista műsor- számok érdekességét a vizsgáztató bizottság biztató vagy lekicsinylő közbeszólásai is fűsze­rezik. És a kis színpad kulisszái mögött az artis­ták szoronganak. Ki-ki a legjobb számának jel­mezében. Spanyol torreádor, néger jazz figura, cigányleány, mexikói hölgy, Ereteken, Bieder- mayer, rokoko, kigyójelmez, román nemzeti vi­selet, frakkos ur, fátyolos dáma — ta.rka ösze- visszaságban tolonganak a hevenyén felállított színfalak mögött, várva az elnöki csengőre, mely az életbevágó vizsgaprodukcióra hívja őket. Tíz perc a vizsgateremben S a csengő megszólal. Egyiptomi öltözetben fiatal csinos nő lépdel elő. Két-három mozdulat, — és már elárulja a rátermettség teljes hiányát. A csengő idegesen szól: a hölgy már mehet is. Megbukott. Fiatalember bilincsbe kötözött kézzel, rab- ölözetben, görnyedten lép a bizottság elé. A zongorista bevezető akkordokat üt és a szörnyű lámpalázzal küzdő jelölt préselt baritonnal dal­ra zendit. A negyedik ütemnél már hamisat fog, mire az elnök szigorúan szakit ja félbe: — Maga ezzel a hanggal, ezzel a hall SIS Siî 1 akar énekes lenni? A,jelölt letépi bilincseit és megszégyeniilten távozik. Magas, szőke' hölgy libben he a következő csengettyuszóra. Csupa csipke, csupa fodor, csupa virág. Könnyedén kétszer körüllengi a színpadot, pillanatok alatt kposolatoí teremt a közönség és a játék között. Színpadra termeit.- A csengő halban csilingel az elnök kezében. Elég. Átment. Komán, nemzeti ruhás leány fut be és tánc­ba kezd. A román tánc különösen kedvvel vá­lasztott vizsga-mutatvány. De a bizottság nem elégszik meg ezzel. Hiszen a nemzeti tánc mond hatni mindenkivel vele születik. Az még nem kvalifikáció. — Más táncot nem tud? — kérdezi az elnök. A. leány vállat von. — Nem. És maga már szerződésben volt? — Igen. Bukik ez is. És buknak a többiek is, hatvan hetven s~ö. /V E€i¥Z@ NAPTÁROK évre romén, magyar, német és izraelita naptárrésszel, a napok szá mát jelző (hányadik nap, mennyi van még hátra! számokkal, holdfény- változás és fogyatkozások, hold­járási napi jegyekkel, a törvényes, hivatalos és egyházi ünnepek ki­tüntetésével, a fontosabb bélyeg- illetékek felsorolásával. A legpon­tosabb és legmegbízhatóbb elő- jegyző naptár. Domborított, díszes hát­lappal, famentes papíron 35 lel Két színben nyomott hát­lappal. simított papíron . 25 lel „*t!N£RVA“ könyvkeres­kedés CLUJ-KOLÖZS WÄR, Str Kegina Maria 1. Telefon: 472. zaléka a jelentkezőknek. Volt. már olyan vizsga­nap, hogy száz közül csak tizennégyet érdeme- sitettek artistaigazolványra. De a szigor külö­nösen a hölgyekkel szemben teljességgel ért- hető. öt pere a vizsgateremben meggyőzi a szemlélőt arról, hogy erre a pályára eddig mia- den fiatal nő rámerészkedett, aki egy kicsit csi­nosnak érezte magát és egy kicsit hajlama volt a bohémvilág festett, talmi ragyogást! életére. Egyszer mosolyogva súgtak össze a vizsgáló bizottság tagjai. Az elnök saját volt cselédjét ismerte fel a nehézkes mozgású molett barna nőben, aki csengettyűje szavára félmeztelenül a színpadra „libbent.'* jb. A sasindíkalísfák általános sztrájkot kíséreltek meg Spanyolországban Tüzcsóvát dobtak ©gyík karmeHIa kolostorra A karhatalmat repülőgépek támogatták a rendcsinálás munkájában (London, október 13.) A spanyolországi Sántán* derben vallási körménél alkalmával a szertartáson részt­vevők és a szélső baloldali rendbontók között összeüt­közések támadtak. A karhatalom beavatkozása az ös­szeütközéseknek véget vetett. A zavargók ekkor a kar­melita kolostor ellen vonultak s tüzcsóvát vetettek az építményre. A tűzoltók gyorsan lokalizálták a tüzet. A 'Stmţanderhee közel első Málindoban is ■ megkísérelték zárdák és templomok felyguj- fását, de ez sem sikerült. Az északspanyolországi egyházi építményeket már ujra erős karhatalom őrzi, mert az egyházellenes za­vargások megujulóban vannak. Ív tüntetések ugylátszik, esak kísérő jéhségéi az egész országszerte fellángolt sztrájkmozgalmaknak. A forradalmi szindikálisták ugyanis tegnap az ország egész területére általános sztrájkra adtak ki utasítást. A sztrájkparanesnak eddig csak egy-két városban <sngfc- deiueskedtek. A spanyol kormány ugylátszik,- még mm teljesen ura a helyzetnek, mert eddig még csak a spa­nyolországi Villanuevaban és környékén sikerült a,ren­del helyreállítani. A pueesban részt vett kommunisták egy részét letartóztatták. A karhatalmat repülőgépek támogatták a rend­csinálás munkájában. Ahol nagyobb csoportosulásokat észleltek, alacsony re­püléssel felhívták rögtön a gépkocsis karhatalmi oszja­gok-figyelmét. \* Csernovitz uccáján véres összecsapás volt rendőrök és parasztok között A rendörpisztolyokka! szemben késekkel támadtak a falusiak Négy halálos sebesülés történt (Bukarest, október 13.) Csernovitz uccáján hirtelen súlyos összecsapás keletkezett rendőrök és falusi parasztok között. Revolverrel, késekkel mentek egymásnak s a váratlanul véressé fajult uccai csatának két rendőr és két falusi ember esett áldozatul. Az esetről hivatalosan ezt je­lentik: Tegnap délelőtt 11 órakor Csernovitz egyik külvárosában két parasztcsoport összeverekedett egymással. Petre Crocodel és Nicolae Motocanu rendőrök beavatkoztak és csendre intették a ga­rázda társaságot, mire a parasztok őket lámad­ták meg. A rendőrök szorongatott helyzetükben először a levegőbe lőttek, majd, amikor ez nem használt, a parasztokra tüzeltek, akik közül kettő halálosan megsebesült. A feldühödött parasztok megkéselték a két rendőrt, akiket össze-vissza szurkaivá szabadi tott ki egy segítségül hivott őrjárat. A véres összecsapás nagy feltűnést keltett a városban, A sebesülteket kórházba szállították- a vereke­désben résztvett parasztokat pedig letartóz­tatták. A csetepaté zaja, a lövések á* ordító táma­dások olyan riadalmat keltettek a városban, mintha sokkal nagyobb eseményről volna szó. Csernovitz lakosságát a hír rendkívüli izgalom­ba hozta s az uccai jelenet lezajlása után sokan attól tartottak, hogy újabb kirobbanásoktól le­het tartani. Az ilyen rémhíreknek mórban nem volt alapjuk. Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: IC ARÁD! NAGY LAJOS Sucuresti, Sir« Programiul 3, ital 13. Telefonszám; 319-28,

Next

/
Oldalképek
Tartalom