Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-15 / 235. szám
XIV. ÉVF. 235. SZÁM. Tőrténeiemirás, sajtóperrel Bogdan Duica a vádlottak padiára kerüli, mert kritizálja az egyik meg’s. Jf erdélyi román politikust — „Bogdan Duicanak nincs erkölcsi alapja történelmet ívni" — mondja a magánvád (Kolozsvár, október 13.) Bogdán Duica, kolozsvári egyetemi tanár, a román akadémia tagja, elismert román irodalomtörténész, akit az akadémia többek között méltónak talált arra, hogy a történelmi nagy dijat neki ítélje oda, ezenkívül jelenleg liberálispárti politikus — bár ezen a téren némileg kevesebb sikerrel — még a mult évben cikksorozatot közölt a Na- tinneaban, amelynek tárgya az erdélyi román újságírás .'története volt. A cikksorozat keretében többször"foglalkozott Gkeorghe Baritiuval, az erdélyi román újságírás vezéralakjával, aki a 48-as időkben egyik vezető egyénisége volt az akkor kisebbségi sorsban élő erdélyi románságnak s ezzel szerzett olyan érdemeket magának, hogy Nagyszebenben szobrot emeltek neki s többek között az egyik kolozsvári állami gimnáziumot is róla nevezték el. Baritiut a román történetírás nagyjai közé sorozta be s igy nem kis meglepetésként hatott, hogy Bogdán Duica ezzel szemben nem a legkedvezőbb véleményének adott kifejezést róla a Naţiunea hasábjain. Nem kevesebbet állított a kiválónak elfogadott Gheorghe Baritiuról, minthogy ő az, aki „meghonosította az erdélyi 'nemzetipárti sajtó állal tökélyre emelt hazug publicisztikát és aki az orvtámadásokban is mester volt.“ Egy meghalt s elismert személyről ilyeneket Írni, semmiesetre sem kerülhette el a feltűnést Szakértői körökben nagy viták keletkeztek Bogdan Duica erős állításai körül s mindezen kívül bűnvádi feljelentést is tettek Bogdan Duica ellen, rágalmazás címén. A bűnvádi feljelentés megtételére a Temesváron elő Vlad ezredes érezte feljogosítva magát, tekintve, hogy unokaöccse Gheorghe Ba- ritiunak. Az ügyészséghez intézett beadványt pedig Francu Amos ügyvéd készítette el, akinek szintén kapcsolatai voltak Baritiuval, lévén annak éveken át magántitkára.Azt meg kell adni, hogy a Francu Amos beadványa sem nélkülözte a szelid kifejezéseket s kereken ki van mondva benne többek között, hogy Bogdán Duica nah még csak joga" sincs történelmet Írni, már csak azért sem, mert nincs meg erre az „erkölcsi alapja.“ A Baritiut ért sértésért százezer lej kártérítés mogitélését kéri a kereslet. Francu Amos bizonyítást is ajánl fel Ba t'iliu nemzeti szerepének és értékének megállapítására s lorgával az élén az összes román élő történelemtudósok kihallgatását kérte. „Alacsony támadás ért.“ Bogdán Duica erősen felháborodott az ellene indított sajtópörre, mert az ő történelmi vé leményét bírálhatják ugyan, de azt mondani róla, hogy rágalmaz, ezt már ő is „rágalmazásnak“ tartja. Ki is jelentette, az egyik tör vényszéki tárgyaláson közismert temperámon tumával, hogy úgy fog harcolni az igaza mellett, mint egy elefánt. Erre a harcra került sor kedden, amikor a törvényszék újabb tárgyalásra tűzte a többször elhalasztott ügyet. Egyetemi hallgatók és hallgatónők — Bogdán Duica tanítványai — töltötték meg szintűiig a tárgyaló termet, hogy figyelemmel kisérjék a vádlottak padján ülő tanáruk sorsát. A kért tanuk közül senki sem jelent meg s a tárgyalás megtartását csak akkor mondotta ki a bíróság, mikor a magánvád lemondott a bizonyításról. Bogdan Duica kihallgatásakor megmaradt állításai mellett s közben heves támadást intéz ellenfele, Francu Amos ellen. — Életemben harmadszor beszélek magamról s csak azért mondom meg, hogy egyetemi tanár s a román akadémia tagja vagyok, hogy annál jobban kiemeljem az ellenem beadott feljelentés bűnös inkorrektségét, amilyen alacsony támadásban egyetemi tanár még nem részesült. — Meg kell védjem a szabad gondolkozási jogomat olyan emberekkel szemben, akik nem tudják mit beszélnek. (Itt Francu Amosra mutat.) Különben, amit Baritiuról írtam, azt fenntartom. De akkor nem is mondtam meg mindent róla, nem mondtam meg, hogy mennyi hazugságot irt össze. De ezt meg fogom még tenni. Meglepő logikai kapcsolattal kérdezi ezután: — Lehetek én vádlott, akit a legnagyobb egyesületek tagjai közé választottak. Utolsó szavait élénken gesztikulálva, szónoki hangon adja elő. — Óriási esztelenség azt mondani rólam, hogy rágalmaztam. Én nem rágalmazhatok senkit, én csak az igazságot írom meg. Az iifryész visszavonja a vádat Colfescu ügyész nagy vádbeszédbe kezd s aprólékosan boncolgatja Bogdan Duica inkriminált mondatait. Felolvassa a vonatkozó törvényszakaszokat — hat hónapig terjedhető fogház — közben olyan kifejezéseket használ, az egyetemi tanár ellen, hogy az a bíróság felé fordul olyan arckifejezéssel, mintha azt kérdezné, hát lehet ilyeneket mondani. A rendkívül erős vádbeszéd azután meglepő fordulattal fejeződik be. Colfescu ügyész azután, hogy tudomására hozta a bíróságnak, milyen büntetést érdemel a rágalmazás, egyszerűen elejti a vádat, mert „Bogdán Duica nem készakarva rágalmazott “ — Nincs meg az intenció, fel kell menteni a vádlottat. A 66 éves Francu Amos koráról fel sem té- telezhető vehemenciával száll szembe_ az ügyészi véleménnyel s bizonyítja, hogy tipikus rágalmazás a Bogdan Duica esete. — Azt állítom, hogy közönséges rágalmazás, amit Bogdan Duica elkövetett, Baritiu az erdélyi románság egyik legnagyobb alakja s nem lehet megengedni, hogy azt állítsák róla, hogy hazug természetű, aki orvtámadásokat követ el. Aki a múltat befeketiti, nehéz büntetést érdemel. Ha beleegyezünk a mult szétrom- bolásába, azt kérdem, milyen nép vagyunk. Olyan nemzet, amelyben semmi tisztelet sincs a mult és annak nagy alakjai iránt? Nem ismerem el a vádlottnak semmi jogát arra, hogy a román történelmet kritizálja s ha az ügyész nem kéri, akkor én kérem súlyos megbüntetését. A vád visszavonásával könnyű helyzet teremtődött Bogdan Duica védője, Munteann dr. számára. — A vádat visszavonták — mondotta — s most már csak az marad hátra, hogy mi indítsunk rágalmazásért eljárást a feljelentők ellen. Különben rosszul tették, hogy vádat emeltek ellenünk, mert arra kényszerítenek, hogy, nehány olyan dolgot mondjunk el Gheorghe Baritiuról, — amit talán sohasem tettünk volna meg. Az ügyvéd ezután különböző történelmi könyvekből idéz Gheorghe Baritiura rendkívül kompromittáló adatokat. Beszéde befejeztével Bogdan Duica kérte a végszó jogán felmentését, meglehetős hosszú beszédben. A Csíkszeredái román háztartási iskola növendékei botrányt rendeztek m háziipari kiállítás termében kifüggesztett plakátra festett székelj szőttes ruhás menjeeske képe ellen MII DENOT1 beszélek >íi az előkelő Bristol szálló olcsó árairól. *> O <6 Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók, <s> <s> e Dunai szobák, kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. a « » Bristol menü 2 pengő 10 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc. Kávéházi árak, Vacsora rendes polgári árakon. Tánc, Hossza b tarló-kodás cselén további engedmények, BRISTOL SZÁLLÓ BUDfeP EST-DUNAPARY (Csíkszereda, október 13.) Csikvármegye Mezőgazdasági Kamarája a gyimesi kiállítás után Csíkszeredában is megrendezte állat-, termény- és háziipari kiállítását vasárnap, e hó 11-én, amely hatalmas érdeklődés mellett úgy az állattenyésztésben, terményekben, mint a háziipari cikkekben meglepő haladásról tett tanúságot. , ^ , ... A kiállítást Baka János, a Kamara elnöke nyitotta meg s azon megjelent Csikvármegye prefektje is Popp Tibor alispán kíséretében. Az állatdijazás során 87 gazda részesült jutalmazásban, mintegy 36.000 lej értékben, mig a ter- ménykiállitás díjazására 14.000, a gazdasági gépek díjazására 6.000 és a háziipari cikkek jutalmazására 5.000 lejt fordítottak készpénzben és ezen kívül több arany, ezüst és bronzérem, valamint dicsérő oklevél is került kiosztásra. A kiállításon emlitésreméltó sikerrel szerepelt ä csiksomlyói Szentferencrendi zárda, Pál- ffy András ny. jegyző, földbirtokos, Vlád Izidor gör. kath. esperes és Markos Endre plébános, akik gyönyörű pirostarka fajmarháikkal aranyérmet érdemeltek ki. A háziipari kiállításon Bocskor Irénke szerepelt feltűnő sikerrel és a terményki állításon legtöbb csodáiét vonzott Péter János csikinadarasi gazda 75 Kg-os takarmánytökje. A kiállítás békés vasárnapi hangulatát azonban kínos incidens zavarta meg, amely méltóképen felháborította a kiállítás nagyszáma közönségét. A Csíkszeredái román háztartási iskola leáuynövendékei. akik á Magánjavaktól elvett gyönyörű iskolában tanulják a háztartás eddig otthon gyakorolt nehéz tudományát, kifogásolták az egyik kiállítási terem falára román-magyar szöveggel kifüggesztett reklám- plakát rajzát, amely székely szőttes ruhában egy tűzről pattant székely menyecskét ábrázolt, azt állítva, hogy ez tüntetés a székelyek részéről a román viselet ellen és hangos megjegyzésekkel követelték, hogy a kiállítás rendezősége távolítsa el a „lázitó“ plakátot és amikor erre a rendezőség nem volt hajlandó, mert a székely csipőretett menyecske képében nem látott semmi olyant, amely a román „nemzeti érzést“ sértené, fogták magukat és letépték a plakátot a falról és a földre dobták. így válik nálunk a legbékésebb szándék is botránytokozó vörös posztóvá, mert a türelmetlen sovinizmus már azt sem engedné, hogy sajátos székely ruháink viseletét ilyen ártatlan rajzu plakátokkal népszerüsitsíik. A löl borotváltnak MSI több chancai vannak hivatásában és az életben. Főnökök, felek és szép asszonyok nagy súlyt fektetnek a jól megborotvált arcára. meg tehát az igazi és ui pengét, gyorsan és kifogástalanul borotvál. Jó minden Gilette-készülékhez, legyen az uj, vagy régi tipusu.
