Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-09 / 204. szám

3 XIV. ÉVF. 204. SZÁM. Tízezer ember vett részt a székely- udvarhelyi kathollkus nagygyűlésen A vicinális hatóságok aknamunkám teljes kudarcot vallott — Gyárfás Elemér intervenciójára Árgetoianu leintette a túlbuzgó székeíyudvarheiyi prefektust Bangha páter, Pacha püspök és Gyárfás Elemér nagyhatású beszédeket tartottak (Székely udvar hely, szeptember 7. Kiküldött munkatársunktól.) A romániai magyar katholi- kusság figyelme és érdeklődése két napra Szé­kelyudvarhely felé fordult. A kis városka ün­nepi pompába öltözött ebből az alkalomból. Még az Isten szeme is jóságos szeretettel ciró­gatta végig az ősrégi Budvár és Szarkakő kö zötti völgyben fekvő székely városkát, amely mindig az iskoláknak, templomoknak, tehát a kultúrának és a vallásosságnak az ősi fészke volt. A hatodik országos katholikus nagygyűlésre tízezer ember sereglett össze az ország min­den részéből. Az egész Székelyföld katholikus sága megmozdult. A lelkekben fellángolt az ősi bit tüze, a szenvedésben, fájdalomban, nyomo­rúságban és elnyomatásban élő nép ajkán meg­szólaltak n gyönyörű vallásos énekek, a közsé­gek apraja-nagyja megindult, a szent zászlókat meglibbentette a szél, a processziók csengői és a templomok harangjai megszólaltak : Kling, — klang... És az ájtatos taktusra, mint hajdan török­tatár dulás idején és mindig, mikor a székely nép és az ősi hit bajban volt, megindultak a processziók Székely-udvarhely felé. És a feny­ves erdők országutjain felcsendült az ének: Hozzád fohászkodunk, áldott Védasszo- nyunk... A Hargita sziklacsucsairól visszaverődött a hang, zúgott az erdő és nemcsak a processzió, hanem az egész Székelyföld énekelt, zengett és csengett: Megszűnnek dúlt keblünk gyötrelmei Anyánk, siess értünk könyörgeni... Forró vallásos fellángolásban élt, istenimá­datban forrott össze a hivő katholikusság. A gyönyörű, szárnyaló beszédek, a költői vallás szent misztériuma megbabonázta, megvigasz­talta és feloldotta a lelkeket, a katholikus nagy­gyűlés impozáns ünnepségei gyönyörű látványt nyújtottak és megrendítő élményként hatottak. gyűlése, délelőtt 11 órakor megkezdődött a Katholikus Akadémia közgyűlése, a főgimná­zium tornacsarnokában. Dr. Némethy Gyula el­nöki megnyitója után György Lajos dr. tette meg főtitkári jelentését. Utána dr. Schäffler János tartotta meg akadémiai székfoglalóját, „Az egyház joga a gyermekhez" cimen. A rend­kívül nivós és magasszárnyalásu székfoglaló rámutatott a gyermeknevelés fontosságára és arra a nagy veszedelemre, amelyet az állami beavatkozás jelent a gyermeknevelésben. Ugyan csak székfoglalót mondott dr, Czitmbel Lajos A tulajdonképpeni katholikus nagygyűlést, amely szélesebb néprétegek részvételével szá­mított, vasárnap tartották meg. Már pénteken és szombaton mindenfelől jöttek a vészhirek, hogy a katholikus processziók felvonulását a helyi hatóságok meg akarják akadályozni. Csík­szeredában, Udvarhelyen s csaknem az egész Székelyföldön azt a hirt kolportálták, hogy az ugyancsak 6-ára hirdetett vörös nap miatt be­tiltották a katholikus nagygyűlést. Egyes fal­vakban kidobolták a betiltó határozatokat, más­hol a felvonuló tömegeknek az útját csendőrök «flották el. Á katholikus nagygyűlés vezetősége természetesen azonnal megtette a szükséges lé­péseket. Dr. Gyárjás Elemér szenátor a nagygyűlés megtartása előtt személyesen interveniált Arge- toianu belügyminiszternél és megfelelő garan­ciákat kért és kapott a nagygyűlés zavartalan megtartására. Érthető, hogy a helyi hatóságok „A magántulajdon természetjogi korlátai*'-ról Tudományos és keresztény alapon foglalkozott a magántulajdon kérdésével és kiemelte azt, hogy a keresztény világnézet és a keresztény tulajdonjog nyújtja a legtöbb előnyt a szegé­nyeknek és a nincsteleneknek. Szombaton délután 3 órakor a fiunevelőinté- zet dísztermében a szociális szakosztály gyűlé­sét tartották meg, amelyen a diszelnöki tisztet dr. Pacha Ágoston püspök, az elnöki tisztet pe­dig Balázs Ferenc pápai prelátus töltötték be. Felolvasást tartott dr. Baráth Béla „Útkeresés a szociális kérdésben" cimen. Utána dr. Paál Árpád mély szociális elgondolásu és felépítésű felolvasást tartott „A munkához való jog és a munkabér" címén. Mindkét felolvasást a hallga­tóság nagy figyelemmel hallgatta és kitörő tap­sokkal jutalmazta. Délután 5 órakor a főgimná­zium tornacsarnokában a hitbuzgalmi szakosz­tály gyiilésezett, amelyen a diszelnöki tisztet Fiedler István püspök, az elnöki tisztet pedig dr. Lestyán Endre pápai prelátus töltötték he. Fiedler István püspök a hitbuzgalmi munkás­ság jelentőségét és céljait nagyhatású meg­nyitó beszédében hatásosan ecsetelte. Azután Martzy Mihály „Az enciklíka és a család“ ci­men, Cfratáry Adél „Az enciklika és a nő“ ci­men és dr. Bartha Ignác ,4Az enciklika és az ál­lam“ cimen tartottak érdekes és figyelemremél­tó előadásokat, intézkedései kincs és megdöbbentő hatást vál­tottak ki. Cupercscu prefektus valósággal el­bújt az intervenciók elől, pedig nyilvánvaló volt, hogy az egész betiltásról terjesztett hírek­nek és intézkedéseknek ő volt az értelmi szer­zője. A tartományi igazgatóság egy intézkedé­sére hivatkoztak, de már az első órákban lát­szott. hogy csak a nagygyűlés ünnepélyes lefo­lyását akarják megzavarni. A szept. 6-iki vö­rösnap csak ürügy volt, Cuperescn prefektus ur és társai a székely vallásos tömegek felvonulása elé akartak akadályokat gördíteni. Gyárfás sze­nátor azonban túljárt a helyi hatóságok eszén és egyenesen Árgetoianu belügyminiszterhez fordidt távirati utón. Szombaton este már a belügyminiszter intézkedése megtörtént, mire Cnpereseu prefektus hivatta a katholikus nagy­gyűlés vezetőit és kijelentette, hogy a nagygyű­lés megtartása elé semmiféle akadályokat nem gördit. A misztifikáció nem sikerült. Zászlók alatt magyar rahákbam ezrek és ezrek vonalnak íel Megtakarták akadályozni nagyobb tömegek felvonulását a helyt hatóságok A szombati tanácskozások Szombaton reggel a plébánia templomban felhangzott az ünnepélyes Veni Sancte. Utána dr. Csipák Lajos mondott magasszárnyalásu beszédet. Tiz órakor a fiúnevelő intézet díszter­mében megkezdődött a Katholikus Népszövet­ség közgyűlése, amelyet Betegh Miklós elnök nyitott meg. Megnyitó beszédében a Kermn Novarum enciklika kérdésével foglalkozott. Be­tegh Miklós ugyanis nemrégen Rómában járt, elmondotta ottani nagyszerű élményeit s rámu­tatott arra, hogy az enciklika eltávolította azo kát a középkori korlátokat, amelyek a katholi­kus vallás fejlődésének útjában állottak. A kö­zépkor és a fenyegető bolsevizmus közötti utón halad a modern katholicizmus. Utjai és céljai világosak, békét, szeretetet és alkotó munkát hirdetnek s a mai világkataklizmában csak ezen az utón lehet a boldogulás útjait megta­lálni. Betegh Miklós beszéde mély benyomást tett a közönségre, Utána Sándor Imre, a Katholikus Népszövetség igazgatója „Katholikus törekvé­seink egy évi mérlege“ cimen tartott előadást. Biró Lajos, székelyudvarhelyi tanár „Népünk és intelligenciánk“ és Blédy Béza „Az ifjúság szava“ cimen tartottak tartalmas előadásokat. Alig ért véget a Katholikus Népszövetség köz­Ügyvédi határidő­napló -1932 - Lepage- nyomban nái. Kvár rendelve 400 isi, ké­sőbb 4SQ lel utánvéttel, vagy eiőrelizetve frankó Vasárnap reggel Székelyudvarhely város ünnepi pompába öltözködött. A legmesszebb fek­vő városokból és falvakból zászlók alatt vonult fel a székely nép. A nők magyar ruhában, a lá­nyok pártával a fejükön, magyaros mellény- kékben pompás, festői képet nyújtottak. Az ün­nepségeken a katholikus egyház világi és egy­házi fejei jelentek meg. Pacha Ágoston, Fiedler István püspökök, a kanonoki kar, Betegh Mik­lós a Katholikus Népszövetség elnöke, dr. Gyár­fás Elemér és más katholikus egyházi és világi notahilitások vettek részt az ünnepségeken, ame­lyeken Majláth püspök súlyos betegségére való tekintettel, nem jelenhetett meg. A város főterén, a plébánia templom előtti térségen a gyönyörű Krisztus szobor mellett állították fel a diszoltárt és szónoki emelvényt. Cerfalevelek, sárga-fehér zászlócskák diszitették az emelvényt, amely fölé két gyönyörű fenyőfa hajolt. Már a kora reggeli órákban hatalmas tömeg vette körül a díszsátort. Délelőtt 9 órakor felvonult a főpapi testület. A díszsátorral szem­ben lévő széksorokban az egyházi és világi fő­méltóságok foglaltak helyet. Az ünnepi mise, amelyet a szabadban Paoha püspök celebrált nagy papi segédlettel, délelőtt 9 órakor kezdő­dött meg. Ekkor már nyolc kilencezer ember szorongott Székelyudvarhely főterén a díszsá­tor körül. Pontosan 9 órakor felharsant a gyö­nyörű egyházi ének: „Leborulok oltárodnál Jé­zusom!“ A főpapi testület és mindenki felállt, az ének szárnyain minden szív eggyé forrt. Megkezdő­dött a mise. Közben zászlók alatt egymásután vonultak fel a processziók A hatalmas tér egy­re jobban megtelt. Az „Ite, missa est" elhangzá­sa után felhangzott mégegysezr az ének: Jöjj el Szentlélek Úristen.. . i Az aranyszáju Bangha páter beszél Ekkor Bangha páter, a magyar katholikus ság egyik legnagyobb szónoka állt a mikrofon elé. Négy leadóállomás közvetitette a hatalmas tömegnek a gyönyörű, magával ragadó prédi­kációt, Bangha páter markáns prófétikus alak­ja megnyúlt a szentbeszéd alatt. Elmondotta, hogy a katholikus nagygyűlés célja a vallásos­ság ujjáébresztése a Székelyföldön. Az egész világon a katholikus vallás reneszánszát éli. A még nem régen divatos hitetlenség, ma már koldus-mankón jár. Vannak, akik a szélsőségek felé hajlanak, mert a nyomor, nincstelenség, el­keseredés nagy elégedetlenséget keltett minden­felé. Ezt az elégedetlenséget használja fel a hitetlen agitáció, hogy az anyaszentegyház kö­telékéből kiragadja a hívőket. A hitetlenség még harminc évvel ezelőtt tudomány volt, ma azonban éppen a legnagyobb tudósok a Papinik, Chestertonok gyújtották fel ismét a vallásosság­nak, a hitnek a lángját. A katholikus nagygyűlés célja nem más, mint újjá éleszteni a legszélesebb néprétegek körében a vallásos hitet. Ma már a haladás és a civilizáció is az Isten hatalmát hirdetik. Nem #»$»»»»»»» HM es» A pampák utolsó vad indiánjai. Argentina diplomata generálisa, Mansiila, az indián-törzsek ellen folytatott harcokról, a bé­kítő törekvésekről számol be s hü képet nyújt a törzsek regényes életéről, különös erkölcsei ről és szokásairól. A könyv ára vászonkötés­ben 143 lei, speciális diszkötésben 170.lei, Lepagenál. Iyvár. — Vidékre utánvéttel portó- memesen Kérje az utazási könyvek jegyzékét Lepagetól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom