Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-09 / 204. szám

XIV. ÉVF. 204. SZÁM. elég a technikai fejlődés, ha a természettudo­mány világánál nem boldogulhat a mai ember. Vegyétek el az Istent a történelemből, — mon­dotta Bangha páter — nem marad más, mint kataklizma, öldöklés, bosszú és terror. Egyedül a vallásos hit az, amely a halálban nem a meg­semmisülés, hanem a felszabadulást és a feltá­madást hirdeti. A katholikus vallás még a ha­lálból is kiemeli a tövist és megszépíti azt. íme, ezek azok a vezérgondolatok, amelyeket Bangha páter a nagy szónok diszes frázeológiá- jával, lendületével és lángolásával tolmácsolt s valósággal elbűvölte hallgatóságát. Szónoki si­kerét mi sem jellemzi jobban, mint az a szokat­lan tény, hogy a szentbeszédét a közben tízezer­re szaporodott tömeg tapsorkánnal jutalmazta. Pacha püspök Majláth püspök érdemeiről és a kát, célkitűzé­sekről. Utána féltizenegy órakor kezdődött meg a díszközgyűlés. A díszpáholyban felvonultak a világi notabilitások is. Pacha Ágoston püspök mondotta el ezután beszédét nagy figyelem közepette. Mindenekelőtt Majláth püspök rendkívüli érdemeit méltatta: — Erdélyben egy hang van, melyet 35 esztendő óta mindenki ismer és követ: ez a Majláth püspök hangja. Erdélyben egy szív van, amely akkora, mint a más em­ber szive, mégis oly nagy, hogy abba belefér az erdélyi katolikus szív minden vágyával és reményével, minden örömével és szomorúságával: ez a Majláth püspök szive. Ennek a hangnak csendet, ennek a szívnek pihenőt pa­rancsolt a doktor. Tudom, hogy a Majláth püspök lelke lebeg most fölöttem és érzem, hogy a Majláth püspök szivének minden dobbanása velem van, amikor ezt a Katolikus Nagygyűlést szivem minden örömével és sze- retetével köszöntőm. Ezután a kát, nagygyűlés céljait foglalta össze tö­mör szavakban; — Kinek van szüksége erre a Katolikus Nagygyű­lésre? — mondotta. A keresztény tanításnak nincsen rá szüksége. Ezt a tanítást, illetve annak alapelveit maga a jó Isten két kőtáblára irta Sőt később, az idők teljé­ben, elküldötte mihozzánk egyszülött fiát, Jézu3 Krisz­tust, vérszerzödést kötött velünk, ezt a szerződést önnön drága vérével irta meg. A kát. Anyaszentegyháznak sin­csen szüksége erre a nagygyűlésre. A mi színvallásunk, a mi lelkesedésünk és fogadkozásunk semmit se változ­tat azon a fundamentumon, „mely vettetett, mely az Ur Jézus Krisztus“ (I. Kor. 3, 11.). Hát kinek van szüksége erre a Katolikus Nagygyűlésre? Magunknak, mima­gunknak van arra szükségünk. Ebből a gyűlésből meg­súgjuk minden szívnek, belekiáltjuk Románia hegyei, völgyei és síkságai közzé, odaharsogjuk az egész világ­nak: 2000 esztendőn át itt voltunk, itt vagyunk s úgy engedje a jó Isten, itt is maradunk a világ végezetéig. Mimagunknak van szükségünk erre a nagygyű­lésre, erre a csapatszemlére; hányán vagyunk? mit aka­runk? hány röfre, hány iccére telik? A nagygyűlés si­kerét nem a hang oblössége, hanem a keresztény hit ke­mény és szilárd alapja, az elhatározás komolysága, a szivek jósága s áldozatkészsége dönti el. Magának az államnak, Romániának van szüksége erre a nagygyűlésre. A tavaszon Temesvárott járt Ro­mánia királya, II. Károly őfelsége és kegyesen meglá­togatta az én papnevelöintézetemet. Bemutattam őfel­ségének kispapiaimat és az intézeti elöljárókat. Nekünk, püspököknek és szemináriumi elöljáróknak, az a becsü­letes törekvésünk — ezt jelentettem hódolattal a ki­rálynak, — hogy a kispapokból jóravaló. buzgó, hivatá­sos és képzett lelkipásztorokat neveljünk. Tapasztaltam, hogy a király kegyesen fogadta ezt a szót, hűségünknek ezt a megnyilatkozását. A Katolikus Nagygyűlés nevében is ország-világnak tudtára adjuk, hogy amikor mi hűséges római katoliku­sok vagyunk, az országnak akkor szolgálunk legjobban és leghívebben. Mit adunk mi az országnak? Odaadjuk mindenün­ket, de mindenünket! Vérrel és pénzben adózunk. Fiaink viselik a király kabátját, súlyos áldozatok árán. de hű­ségesen fizetünk, verejtékezünk az országnak. Részt ve­szünk az ország kulturmunkájában. Mert ami kultur- érték telik a mi szent hitünkből, édes anyanyelvűnk szépségeiből, történelmi múltúnkból, hagyományainkból, azt nyíltan és nagy lélekkel fölajánljuk Románia kul- turkincseinek gazdagítására. Hűséggel szolgáljuk az or­szágot, nemcsak .azért, mert honpolgár! esküt tettünh. de mert ez szent hitünkből folyó kötelességünk, A kát. embernek van egy nagy tudománya: tud imádkozni. Az imádságot nem az emberi törvény és aka­rat irányítja, — az a szív és a lélek útja. Mi pedig az országért és a királyért imádkozunk. Viszont ezért a szolgálatért, ezért a hűségért én az országtól sokat, nagyon sokat várok, mindent elvárok Az ország tekintsen engem fiának, — de édesíiának. Az országnak nem (ehetnek mostohagyermekei. Az ország adjon mindnyájunknak kenyeret, — egyforma karéj ke­nyeret, adjon a ml gyermekeinknek érvényesülést, — amint egyformák vagyunk a hűségben és a terhek hor­dozásában. Az ország védje meg a házamat, az életemet, védje meg a vagyonomat. Védje meg az én kát. hitemet, a mi egyházainkat, iskoláinkat és összes Intézményeinket Védje meg az én édes anyanyelvemet, 8si hagyományai­mat és szokásaimat. Ezeket én mind úgy örököltem az édes szüleimtől és rátestálom a gyermekeimre. Katolikus testvérek'. Ilyen hittel, ily meggyőződéssel köszöntőm a kereszténység közÖB atyját, XI. Pius pápát és ily alattvalói hűséggel fordulok II, Károly király trónja felé. Azon voltam, hogy a szivemet kiöntsem a Nagygyű­lés előtt. De hadd öntsem ki azt az utolsó csöppet is, mely a szivem mélyén rejtőzik, Ez a csöpp csupa üröm, csupa ecet és epe. Olyan kemény és olyan szegény Idő­ket élünk, amelyeknél szegényebbeket és súlyosabbakat a ml apáink meg nem értek, S akárhogy kémlelem a tá­jat, akárhogy iparkodik a két szemem a jövő horizont­ját áttörni, mindenünnen csak köd és sötétség, csak gond és baj, csak szegénység és nincstelenség tátong felém. S azért egészen mégse így van! Testvérek! Van minékünk egy gazdagságunk, amelyet senki el nem ve­het tölünk, van minékünk olyan valutánk, mely égben és földön arany, szinarany s az is marad a világ vége­zetéig, amint Arany János a fiának megírta: „Mert szegénynek drága kincs a hit: Türr.i és remélni megtanít. S néki, míg csak a sir rá nem lehel. Mindig tűrni és remélni kell!" Pacha püspök beszéde mély benyomást tett a hallgatóságra. Azután gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspöknek a levelét olvasták fel, amely­ben mély fájdalommal jelenti be, hogy betegsé­ge miatt nem vehetett részt a katholikus nagy­gyűlésen. Lélekben azonban jelen van és az Is­ten áldását kéri a magyar katholikusságra és a nagygyűlésre Azután Pacha püspök Cisar érseknek, a romániai magyar katholikus egyház legmaga- -abbrangu főpapjának üdvözlő táviratát olvasta lel és köszönte meg s utána a jelenlevő Jentiu kultuszminiszteri vezérinspektort üdvözölte előbb magyarul, majd románul. Jentiu vezérin- '•pektor az üdvözlésre előbb röviden románul, később pedig magyarul válaszolt. Páll István székelyudvarhelyi apátkanonok, mint házigaz­da mondott megható köszönetét, a jelenlevő egyházi cs világi notabilitásoknak és a nagy­gyűlés résztvevőinek. Gyárfás Elemér a bolsevista rémről Azután pedig dr. Gyárfás Elemér állott a mikrofon elé Bejelentette, hogy Huszár Károly nem jöhetett el a nagygyűlésre, Izabella főher­cegnő halála miatt. — Miért hívtuk meg Huszár Károlyt a nagygyűlésre? — mondotta Gyárfás Elemér.-r- Azért, hogy az egész nyugati műveltsé­get és civilizációt fenyegető veszedelem, a vö­rös irányzat ellen mondja el a beszédét. Huszár Károly Magyarországon végigélte a bolseviz- must, tehát a legjobban ismeri a vörös veszedel­met, amely egyenlő értékű a félhold veszedelmé­vel, amely ellen századokon át harcoltunk. Gyárfás azután nagy szónoki erővel rámu­tat a bolsevizmus földalatti munkájára, amely az itt élő népek közt csak bajt, egyenetlenséget és felforgatást akar csinálni. Felhasználja a mai nyomorúságot, elégedetlenséget és a széke­lyeket egymás ellen és az itt élő népek ellen uszítja. A magyarságnak a gazdasági nyomorú­ságon kiviil más természetű gazdasági sérelmei is vannak. Azonban nem egymásban kell ko resni a hibát. Egymást megérteni, szeretni kell mert bármilyen nehéz napokat és nehéz időket élünk, bármilyen rettenetes a nyomorúság, mégis voltak idők a török-tatáruralom alatt, •Imikor a székelység még nagyobb nyomorban sínylődött, még nagyobb volt az éhség, nyomo­rúság. Pusztitó ragályos betegségek szedték az áldozataikat Nem hiába mondják, hogy a szé­kelynek két esze van. Még egy ész is elegendő ahhoz, hogy a bolsevizmus csak bajt és veszedel­met hoz. A bolsevista-tanok most mindent ígér­nek. Huszár Károly tudta volna megmondani, hogy annakidején Magyarországon is mindent Ígértek, de nem tartották meg a szavukat. Gyárfás pompás, nagyszerű anekdótákkal tarkította beszédét s valósággal magával ragad­ta a hallgatóságot. Ezután áttért voltaképpeni előadására, ame­lyet tárcarovatunkban közlünk. Alig ült el a dörgő taps a szónoki emelvé­nyen ismét megjelent Bangha páter. A katho­likus sajtó szükségességéről beszélt. A népnek beszélt, tehát nem tudományosan, hanem népies példázatokban. Alig kezdett a beszédébe, meg­szólalt a déli harangszó. Tízezer ember énekel Banghával A páter azonban nem zavartatta magát. Érezve azt, hogy a harangszó erősebb még az ő sten tori hangjánál is. énekelni kezdett és vele együtt énekelt tízezer ember: A keresztfához megyek, meri máshol enm lelhetek nyugodal mat lelkemnek... A harang és énekszó után ismét hangoztatta a katholikus sajtó szükségességét és kijelen­tette, hogy értesülései szerint Romániában csak­hamar nemcsak ígéret, hanem tettek formájá­ban is megjelenik a keresztény sajtó Utána dr Csipák Lajos emelkedett szólásra és bejelentet­te, hogy csakugyan a megvalósulás stádiumába CÉGÜNK FENNäUÄSäNaX 35 ÉVES JUBILEUMA. almaiméval vevőinknek ebben az évben í * eddiginél is nagyobb kedvezményeket nyújtunk. SZEKELYésRETI ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR RT. 1 TÂRGU-MUREŞ. Fiókok Bukaresf, Brassó, Nagyszeben. Kedvező fizetési feltételek' Garantált minőség' Szenzációs árak jutott egy katholikus lap megindítása. Kérte a hívőket, hogy az uj lapot, ha megjelenik, támo­gassák. Impozáns körmiemet Közebéd után délután 4 órakor folytatták a főtéri templomban a diszközgyülést. Ezen Metz­ger Márton „Mária és szentjeink“, Zacharias Flóra: Az erdélyi asszony Szent Erzsébet nyo­mában és dr. Imets Károly Páduai Szent Antal igazi arca cimen tartottak előadást. Este 6 óra­kor körmenet volt. A körmenet a főtéri templomból indult el a temetőn keresztül a Csere uccán, Kossuth Lajos uccán, és a főtéren áthaladt. Gyönyörű látványt nyújtott a szokatlanul nagyméretű és külsősé­geiben is imponáló körmenet. Tizezer ember végeláthatatlan sorokban zászlók alatt énekelve vonult végig az uccákon. Az uceák ablakaiban gyertyák égtek, mindenki, még a másvallásuak is meghatódva nézték végig a leggyönyörűbb egyházi manifesztációt, amely a romániai ma­gyar katholikusságnak az erejét, imponáló vol­tát méltóképpen reprezentálta. A szentségi körmenet után a plébánia tem- plombanTrejV/u T.eonard mondott nagyhatású beszédet. Este 7 órakor már a processziók Er­dély minden tája felé elindultak. Meggazdago­dott lélekkel, kinyílt szívvel, mentek az est sö­tétségében haza a kis falucskákba. A katholikus nagygyűlés véget ért és elérte célját, mert tiz­ezer ember uj hittel, uj reménységgel és szere­tettel a szivében hagyta e! Székelyudvarhelyt. A székelység régi tradícióihoz híven hitet tett ősrégi vallása- a katholicizmus mellett.. Olajos Domokos. üfestés, uegytisztitásbsn, úgy hivitei, mint olcsóságban CZINK cég vezet!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom