Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-02 / 198. szám

XIV. ÉVF. 198. SZÁM. jpBcmafc ? T A B U Végleg felborultál! a térplésokaCsibi Ma­gánjával! ügyének barátságos likvidálására A kormány egy „utólagos“ ülésben fogja közülni a magyar delegáció által előterjesztett pontokra válaszát — Mit mond a román kiküldöttek által kiadott koiniiniké ? " (Csíkszereda, augusztus 31) A Keleti Újság éppen a napokban számolt be arról, hogy a Rador félhivatalos sajtóiroda még a Csiki Ma­gánjavak tárgyalására kiküldött bizottságnak augusztus 29-ére kitűzött gyűlése előtt két nap pal azt a hirt lanszirozta, hogy a magyar dele­gátusok és a román kormány kiküldöttei között megegyezés létre nem jöhetett a Magánjavak kérdésében, mert a magyar delegátusok azt 'állitják, hogy a vagyon tulajdonjoga a csiki Székelyeké, mig a román kormány az álláspont helyességét kétségbe vonta és ragaszkodik ahhoz a helytálló felfogáshoz, mely szerint a csiki szé­kelyek csak bérlői voltak a vagyonnak, tulaj­donjog nélkül, mert a tulajdonjog mindig a magyar államé volt s mint ilyen az impérium átvételével a román államra szállt. „A csiki javak kérdésének tanulmányozá­sára kiküldött román bizottság augusztus hó 29-iki ülésében közölte a Népszövetséghez in­tézet panasz aláíróinak képviselőivel a román kormány egy nyilatkozatát azokra az elvekre vonatkozólag, melyek vezetni fogják a javak kezelése és jövedelmeik hováforditása tekin­tetében. A román bizottság arra kérte a kérelme­zők képviselőit, hogy Írásba foglalva közöljék a román kormány nyilatkozatára vonatkozó észrevételeiket. A kérelmezők szóbelileg közölték ama alapelveket, amelyeket ők alkalmasnak talál­tak a kérdés megoldására. A bizottság a kérelmezők által előterjesz­tett pontokra nézve jelentést fog tenni az Ue- tékes hatóságoknak s egy utólagos ülésben fogja közölni a román kormány válaszát.“ Éz a nyilatkozat nyilvánvaló kibúvó és semmi más célt nem szolgál, mint az egyenes válasz megkerülését és az ügy további haloga­tását. Lehet, hogy Genfben beválik ez a politika, — ámbár ott is rá fognak egyszer jönni arra, hogy a kormánynak mi a célja, — de hogy a székely nép körében milyen elkeseredést idéz elő, azt mondanunk sem kell. íme, így akar a kormány barátságos viszonyt létesíteni a szé­kelyekkel. A Csiki Magánjavak és kétszázmillió lejes Ipari kölcsön „kihelyezéséről“ fejedelmi töb­Ezt a nyilván megfelelő célzattal elhelyezett beállítást természetesen Pál Gábor dr. orsz. kép­viselő, a magyar delegáció vezetője, azonnal magcáfolta, amint azt a Keleti Újság is megírta s felhozta azt, hogy a román kormány az ez év május 15-én tett ünnepélyes ígéretének, amely szerint kötelezte magát arra, hogy a legrövi­debb idő alatt a békés megegyezés megkísérlé­sére a népszövetségi panasz aláíróit meghívja a tárgyaló asztalhoz, — olyan formában igyeke­zett megfelelni, hogy Ígérete után egy hónappal, junins 19-ére hivta össze az első ülést, amelyen azonban, amint arról is beszámoltunk, a román kiküldöttek a békés megoldási módozatokra nézve még csak prepozíció­val sem álltak elő, mig a második értekezletet csekély 69 nappal később, augusztus 29-ére hívta össze, tehát közel két és fél hónap után és akkor is a népszövetségi ülésszaknak szeptember 7-én kezdődő szessziója előtt egy héttel. Ez a szándékos késlekedés, valamint az ese­ményeket megelőző félhivatalos közlemény meg­jelenési ideje és hangja világosan dokumentálják a kormány bé­kés megoldási hajlandóságának komoly­talanságát s már akkor kételkedtünk, hogy a legutolsó percre hagyott augusztus 29-iki ülésben érdem­leges határozatot, hozzanak a kiküldöttek, amelyre pedig a magyar delegáltakban minden készség meg volt. Az augusztus 29-iki tárgyalásokról kiadott kommüniké aztán a mi kételkedésünknek adott igazat és élénk fényt, vet arra a taktikázásra, amellyel a román kormány a csiki székelyscg- pfk ezt az égbekiáltó sérelmét kezeli. Röviden azt határozta a román delegáció, hogy — más­kor fog határozni. Alább szószerint közöljük különben a román kiküldöttek által a tárgyalá­sokról kiadott kommünikét s így abból min denkinek módjában áll véleményt alkotni az ügy állásáról s a békés szándéknak a román kormány részéről való mikénti értelmezéséről: (ÉGÜNK FENNÁLLÁSÁNAK «5 ÉVES Jl öíLElM l almaim val vevőinknek ebben az évben íi eddiginél is nagyobb kedvezményeket nyújtunk. SZEKELYésRETI ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR RT. TÂRGU-MUREŞ. Fiókok: Bukarest, Brassó, Nagyszeben. Kedvező fizetési feltételek! Garantált minőség ! Szenzációs árak! Iiesben ukázokatad ki azjllami ügyvéd ur“ Körtvélyfáy József kalandos múltja, bukaresti küldötlségjárás és az erdélyi miniszter távirata, amelyhez nem lehet tudni, hogyan jutott hozzá — Sürgősen követeljük a vizsgálat megindítását és Körtvélyfáy ur erélyes leintését (Székelyndvarhely, augusztus 31.) A Csiki Magánjavak egész Genfig elhallatszott ügyének furcsa mellékhajtása támadt Székelyudvarhe­lyen. Egy bizonyos Körtvélyfáy József nevű ur tolta fel magát a székelység védőszentjének s abban a szemkápráztató perspektívában, ame­lyet az udvarhelymegyei székelyek előtt meg- lobogtatott, egy nagy, kétszázmillió lejes köl­csön kihelyezéséről is beszél, nem mondja ugyan, hogy ez az összegecske teljesen kiosz­tásra kerülne a hitelre éhes udvarhelyme­gyeiek között, de úgy beszél róla, mintha csak egy szavába kerülne és akkor hullanak a mil­liók a székelyek közé, mint az égi manna. Az „állami ügyvéd“ és a kétszáz­milliós kölcsön. Ez a Körtvélyfáy ur valamikor ügyvédje­lölt volt, az impériumváltozás után közvetlenül városi tanácsosi tisztet is betöltött Székelyud­varhelyen, aztán egy időre eltűnt, állítólag Bu­karestben tartózkodott, de hogy ott mit csinált, azt senki sem tudja. Egy napon aztán ismét megjelent Székelyudvarhelyen, Nagyajtán is megfordult, de az ügyvédi kamara sehogy sem akarta tagjai közé besorozni. Állampolgársági ügyek likvidálására vállalkozott, később pedig, mint „állami ügyvéd“ mutatkozott be s ebben a homályos hatáskörű minőségben megkezdte furcsa tevékenységét. Április hó folyamán sorra járta a falvakat azzal, hogy egy „nagy állami kölcsön“ kieszközlésén fáradozik. Régi liberális múltjára hivatkozott és zavaros dolgokat adott elő egy liberális banknál kieszközlendő kölcsön­ről, amelyet bizonyos kétszázmillió lejes ipar- támogatási kölcsönből szakítanának ki Udvar­helymegye számára. Egy küldöttséget is szer­vezett, amely néhány hiszékeny vidéki gazdá­ból állott s ezeket felvezette Bukarestbe, ahol állítása szerint bemutatta őket Duca volt mi­niszternek, sőt valami biztatásféléről is beszá­molt. Cáfolnak az udvarhelyi liberálisok. Ilyen előzmények után meglehetősen kelle­metlenül érinthette, hogy az udvarhelyi román pártok félhivatalosa, amely mögött Andreias, volt liberális prefektus is áll, kereken lecáfolta az egész „olcsó kölcsön“-akciót. Ezt irta a Har- gita: „Tudomásunkra jutott, hogy a vidéken Körtvélyfáy József ur a liberális párt nevében jár el s olcsó kölcsönökről tárgyal a gazdákkal. Figyelmeztetjük párthiveinket és a közönséget, hogy nevezettnek a liberális párttól nincs sem­miféle megbizatása s igy kölcsönüggyel sem s azért ne üljön fel neki senki eljárási költségek előlegezése által, mert nem komoly dologról van szó. A nemzeti liberális párt nevében: Gh. Andreias, volt főispán.“ De Körtvélyfáy ur kalandjait az olcsó köl­csön körül a vármegyei magyarság lapja, a Vármegyei Közélet is leleplezte, érthető tehát ilyenformán, hogy gyanús tervei egyszerre ösz- szeomlottak. Erre Körtvélyfáy ur megkísérelte az udvarhelyi lapokat mosakodó nyilatkozatai­val elárasztani, azonban céltalanul, mert terré­numot nem tudott találni. ^Hirdetmésiy44 a Csíki Magánjavakrol és a mezőgazdasági hitel megszervezéséről Szétfoszolván tehát az olcsó kölcsön amúgy; is ködszerti varázsa, Körtvélyfáy József ur uj tevékenységi kört keresett magának. Augusztus első napjaiban egy hivatalos formát öltött „Hirdetmény“-t ragasztatott ki a székelyudvar- helyi hirdető oszlopokra. A román és magyai szövegű „hirdetmény“ az erdélyi miniszter ren­deletére hivatkozik és fejedelmi többesszámban azt mondja, hogy a miniszteri rendelet értelmé­ben „jelentést kell tennünk a következő ügyek­ről“: 1. A Csiki Magánjavak. 2. Az odorheiui-csiki vasút. 3. A mezőgazdasági hitel szervezése a Szé- kelyföldön. ? T A B U m Ezenkívül még egy csomó pontban sorolja fel azokat a kérdéseket, amelyeknek legtöbbje valóban súlyos sérelme a székelységnek, ame­lyeknek megoldásánál azonban Körtvélyfáy ur nem lehet más, mint fogadatlan prókátor. A legérdekesebb és legfantasztikusabb azonban a hirdetménynek két következő passzusa: „A fenntiek és a főispán urakkal folyta­tott megbeszélések «alapján felhivatnak az ősz* szes nyugdíjasok, hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák, kiknek az ügye elintézés alatt áll, hogy okmányaikkal jelentkezzenek összeírás végett városokban a primáriáknál és községekben a jegyző uraknál folyó évi aug. hó 15-éig bezáróan, ?TABl) same

Next

/
Oldalképek
Tartalom