Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-02 / 198. szám
lűeuerrlfeift Akit a Mezőgazdasági Hitelintézet ügyében vannak érdekelve, amennyiben még nem lettek a primáriáknál, mint kölcsönigénylők összeírva, azok is jelentkezzenek a primáriá- kon összeírás végett, ugyancsak folyó évi aug. hó 15-én.“ A volt miniszter, mint spanyolfal. Szóval Körtvélyfáy ur haditerveiből sohasem felejti ki a kölcsönöket, amelyek tényleg legjobban izgatják ma a kedélyeket, annál is inkább, mert csak a holdban vannak. Mindenesetre fel kell tennünk a kérdést: mi az Isten csodája az az állami ügyvédség, amely kormánybiztosi hatáskört, kölcsönosztogatást, a Csíki Magánjavak ügyének elintézését Ígéri, mindezt persze fejedelmi többesben. Az is érdekes, hogy Körtvélyfáy Hatieganu Gyula dr. volt erdélyi miniszternek egy táviratát mutatja föl és összes ténykedését erre alapitjn. Ezúton hozzuk tehát úgy neki, mint az udvarhelyieknek tudomásukra, hogy Hatieganu Gyula dr. már nem erdélyi miniszter és ha Körtvélyfáynak sikerült is a jóhiszemű Hatieganut megtévesztenie, a fenti tények ismerete mellett maga a volt erdélyi miniszter fog elsőnek tiltakozni az elien, hogy az ő nevével visszaélve Körtvélyfáy ur „ a miniszter rendeletéiből privát hirdetményeket bocsásson ki és úgy gerálja magát, mint a Székelyföld diktátora. Ami végül a Csiki Magánjavak ügyét illeti, éppen itt Írjuk meg, hogy a kérdés elintézése egyelőre teljesen felborult és Bukarestben a magyarság iegális vezérei, akiket pedig tárgyalásokra hivott meg a kormány, egy semmitmondó kibúvónál egyebet nem kaptak. Végeredményben tehát meg kel állapítanunk a következőket: 1. Kötrvélyfáy József ur, ha ezerszer állami ügyvéd is, felhatalmazást senkitől sem kapott arra, hogy a hatóság álarcában székely közügyekben flangáljon. 2. Hatieganu Gyula dr. ma már utasításokat nem adhat Körtvélyfáy állami ügyvédnek, mert az ezidőszerinti erdélyi miniszter Pop Valér dr. 3. Körtvélyfáy Józsefnek nyilvánvalóan semmi köze sincs a kétszázmilliós ipari kölcsönhöz, de a Mezőgazdasági Hitelintézethez sem, amely, egészen bizonyosan állítjuk, még a létezéséről sem tud. 4. Mindezekből folyóan Körtvélyfáynak sem a Csiki Magánjavakhoz, sem a rokkantakhoz és nyugdíjasokhoz nincs köze. Amennyiben az összeírást közelebbi cél nélkül és magánszorgalomból végzi, ez az ő dolga, de a közönség már azért se álljon vele szóba, mert mindenkinek drágább az ideje, mintsem azt Körtvélyfáy úrral való tárgyalásokra pazarolhatná. Ebben az ügyben mindenesetre várjuk a hivatalos nyilatkozatot és mindenekelőtt azt, hogy illetékes helyen utasítsák Körtvélyfáy Józsefet arra, hogy hagyjon fel naiv emberek íüegtévesztésére szánt kölcsöne Unióival. Ha éppen kölcsönadásra szánt felesleges pénze van, ennek kiosztásában senki sem akadályozza meg, de nyomatékosan ajánljuk, hogy a kétszáz- millió lejes kölcsön nevében folytatott ismeretlen célú agitációval hagyjon fel addig, amig jól megy dolga. ■ »WWVVVlAAftAft/WWyvVWWVWWyWV>VWA/WWVWWS<V>AV Kalotaszegi bajok és szépségek egy vasárnapi tánc tükrében (Kalotaszentkirály, augusztus 29.) Az uj kenyér vasárnapjánál a karácsony és husvét is alig kedvesebb, jelentősebb ünnep falun. Különös gonddal, mit se kimélő fényűzéssel öltözik díszbe a nép és a föld ajándékát megköszönő vallásos áhitat a jólvégzett munka nyugodt öntudatával, a megérdemlett pihenés vigság-vágyával vegyül. Szentkirály fiatalsága táncra készült. Megritkult mulatság ez manapság Kalotaszegen. Mert ki győzi azt a tenger utánajárást, kérvényezési, engedélyek kieszközlését szolgabiró, jegyző, csendőrőrsvezető és még egy nehány hatósági személy aláirásával. Meg aztán: soha még ilyen szegénység nem volt errefelé. A gabonát sertéseivel eteti meg az a nehány nagygazda, akinél marad fölösleg a gabonásban, mert szinte már ingyen kérnék el a bánffyhunyadi piacon; nem érdemes idegennek elvesztegetni annyiért, inkább lakjék jól az állat vele... De ha legalább az állam meghálálná a tiszta búzával - etetést, s legalább az hozna egy kis adóra való pénzt a bőre árán. De azt is szinte ingyen kívánná el a város s még annyit se tesz érte, hogy ha sertéspusztulás vagy marhavész üt ki a faluban, baromdoktorokat és más egészségügyi szakértőket küldjenek ki a baj orvoslására, enyhítésére. És ezen a nagy örömünnepen mégis készen állt az engedély a táncra, hiba nélkül, az összes szükséges és szükségtelen aláírásokkal öregbítve okmányszeriiségében. A pénzt is összeadták hozzá a legények. Száznegyven lejt a jobbmódn parasztgazda első házának kibérlésére (mert ennek a szép nagy falunak, mint annyi más erdélyi magyar község népének, nincsen, sajnos, errevaló helyisége), négyszáz lejt az öt szál füstösnek, akik kora délutántól éjfélig, az engedélymegszabta időhatárig kötelesek szüntelenül muzsikálni e pénzért — és másról gondoskodni se kell, szólani se kell talán senkinek, megérzi a táncot a legény is, a lány is, mint a szunnyadó rügy a tavaszi napsugárt, vagy mint a méh a mézzel folyó virágmezőt. Teljes kalotaszegi díszben. Gyülekezett is a fiatalság olyan szinpompás, gyönyörű tarkasággal, ahogyan csak az ősi viselet mellett hiven kitartó Kalotaszeg ifjúsága gyülekezhetik És egy órával délebéd után ott nyiizsgött mindenki a táncnak helyet adó ház udvarán, akinek egyet birt mozdulni a lába.. . A féldiszbe, könnyed tánchoz öltözött leányok egyszerű paraszt-ingben, piroscsizmával, sűrű ráncba „leszedett“ szőrszoknyában, bársonyvállal hamarosan ott szorongtak az első ház cifra tányérral, korsóval diszitett falai között. De a kényesebbek, az egész ruhatárukat magukon viselők jóidéig kint páváskodtak a ház előtt; hadd lássák: nem hiányzik egy szalagocska se a teljes kalotaszegi díszből. A színes bélésű, csípőhöz felhajtott muszáj alól hab fehér pengyel villan, a kétkötéses fállfüs ing még délcegebbé egyenesíti a tartást, a selyem mejjrevaló a derekat szorítja darázsra; a csípő formáját párká- nyos alsószoknya kerekíti ki; elől pántlikás kötő finom anyagja suhog, amit a derék alatt sűrű hímzéssel duruzsoltak kékre, pirosra, zöldre; hátul a nyaktól tarka zsinóron lecsüngő selyem- bojt verdesi a hetykén lépkedő piroscsizma sár kát; a mindennél színesebb kézbevaló kendő az alkaron hanyagul átvetve hull alá; néhol kék, lila, piros fersing millió apró ránca ring, hullámzik muszuj helyett —s az egészre gyönyörű ragyogó koronát tesz a csillagos, pántlikás párta, ami a nyaknak nyolc-tizsoros, szallagékes gyöngyével feszes tartásuvá igazított, messzi keleti néptörzsekre valló fejen úgy ül, mint egy tatár hercegnőn a fejedelmi jelvény. Az iinneprontó karhatalom. De hamar rázendített a cigány. A legények sutbadobva a bujkál, erőteljes átnyajábolások- kal izzadtak neki a táncnak, sokat emlegetve rikoltásaikkal azt a bizonyos fényes palotát, amelynél százszor többet ér egy barna kislány... Egyszerre azonban riadtan csendesült el a tarka sokaság és katonaruhás embereknek engedett utat a cigányok felé. — A csendőrök. Az őrsparancsnok keményet kiáltott és felcsattanó hangjával annyira megtelt a kis parasztszoba, hogy az ajtónál állók a szabadba igyekeztek előle. — Ki engedte meg a táncot? Két szélesvállu legény lépett elő és öntudatosan szembenézett a karhatalommal. — A főbíró, a jegyző, meg a csendőrség is. — Az nem igaz, — pattogott a csendőr. — Velünk jönnek a cigányok és velünk jönnek a rendezők. XIV. ÉVF. 198. SZÁM. \ izljz _________------------------------- ------- "• Megszeppenve kullogtak ki a füstösök s ka« tonásan lépdelt a zsandárok előtt a két legényí a rendezők. Mintha ők vezették volna a kis esa- patot... A tánchelyen pedig megindult a sopánkodó és enyhén káromkodó beszéd a lányok é3, legények között arról, hogy ez mégis csak sok, hogy ez mindig igy megyen... „Nagy ellenségünk az iskolaigazgató.“ Nagybajuszu, világostekintetii bácsi lépett! ekkor hozzám, aki eddig csendes pipafüstbe mór« mogva nézte a jelenetet és kérdezetlenül is ki« csordult belőle egy kevés kalotaszegi panasz. < — Megint elrontották szegényéknek a mu- latságát. A múltkor is megzavarták. Azelőtt is, Pedig nem is a esendőrség itt a fő-fő okvetet« lenkedő. A jegyző sem. A főbiró sem... Az állami iskolaigazgató a méregkeverő... Mert, tetszik: tudni, ebben a két nagy községben: Zentelkéa és Szentkirályon, amelyek ma már egyetlen» nagy faluvá nőttek össze, nincsen magyar iskola, Román iskolába járnak a gyerekeink, azért nemi is tudnak semmilyen nyelven se semmit. És az igazgató nem elégszik meg azzal, hogy az isko« Iában veri a gyerekekbe a román nyclvtudo- inányt; a faluban is románositani szeretne, Nagy ellensége a magyarságnak és szítja az el« lentéteket köztünk s a mellettünk békésen élű kisebbszámu románok között. Pedig az itteni ro« mánság nem ismer nemzetiségi kérdést, magyar- gyűlöletei. Szívesen és jól beszélnek magyarul. Eljárnak a magyar táncba. Úgy tudják a csárdást, mint a hórát .Tóizün elnótáznak magyarul is az itóka mellett. Még talán örömes- tebb mulatnak úgy, ahogy mitőlünk tanulták. Hiába, köztünk élnek, igy nevelkedtek. S ezt sehogy se tudja bevenni az állami iskolaigazgató, Megesett, hogy berontott a magyarok táncmulatságára és kizavarta onnan a esárdásozó román legényeket, leányokat. Dul-ful ellenünk. És egészen bizonyos, bogy most is az ő keze van a dologban. Ö biztatta fel a csendőröket is. Pedig annál már okosabbak a mi legényeink, hogy hibátlanul kiállított engedély nélkül rendeznék meg a táncot. Órákhosszat maradtak oda a cigányok és a rendezők. Egyre ritkábban hangzott az aggodalmas kérdés, hogy vájjon mi van velük... tán csak nem verték el őket... És lassankint széledni kezdtek a táncraváró fiatalok. Csak a hátsó házban maradt két iddogáló legény és a tornác falát támasztotta nehány szerelmes pá*\ akiknek j igy is jó volt: csak együtt lehessenek. Mert a szerelem, bálistennek, túléli a közigazgatási és politikai fordulatokat, a kis és nagy válságokat, veszedelmeket. De ahogy alkonyodott, hirtelen friss muzsikaszó kezdett szűrődni a csendőrőrs irányából a táncosház felé. Hamar erősödött a zene és kisvártatva hetykén és büszkén jelent meg a két mulatságrendező legény az utkanyarodónál, mögöttük a buzgón munkálkodó öt szál cigány... Sikerült a csendőrségen elintézni a dolgot és most uteahosszat muzsikáltatták magukat visz- sza a tánchoz. A zeneszóra itt is, ott is kiskapu nyílt, szoknya suhogott, csizma koppant és percek alatt együtt volt ismét a fiatalság, ha az elrontott délután könnyű és múló szomorúságával is. A vén, bajuszos bácsi elégedetten végignézett az újból felujjongó vigalmon és fanyar mosolyra görbitve száját, igy szólt: —r~ Vájjon hány tyúkot, tojást adtak érte a fiák?... Jávor Béla. Apák, anyák, gyerekek Könyvek, iskolaszerek legolcsóbbak Lepárnál, Rvdr Valutapiac Í931. augusztus 31. KölOZäVif z ii rich Berlin Bukarest Budapest Bécs Prágí Lonáp nyitás | zárlat 1 utó Zürich _ J —82 3280 11125 13843 ö575/a 2495 ___ Newyork 51362 5133/»- i 4213 168 57150 71120 337Qa/s 45615 — London 24963/i 2493. 20433 816 27781/4 34571/1 16414 — — Paris 2014 2015 — 16520 660 2241V1 27883 13240 12397 — Milánó 26863/4 26371/2 — 2203 880 2990 37225 17688 9291 — Prága 1521 1522 12478 4991/2 1693 21065 — 15403 — Budapest 90021/2 90021/2 — 7350 — — — — 2795 — Belgrád 906 905 — _ 299 10071/2 12541/1 5934 — — Bukarest 3ü53/l 306 — 2507 — 3403/, 422Vs 2012 81687 — cs 7.-20 7223 — 3923 2359'/80321/* — 47450 8,58 — ueriiii i2i8? 12190 *—• “ “ 13513 — — 20485 “““ Száz lej árfolyama: Zürichben 306 Londonban 81687 Budapesten 3403/s
