Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-13 / 208. szám
’XIV. ÉVF. 208. SZÁM. I 9 Paritás a mezőgazdasági és iparcikkek ára között Primăria Mnnicipinlni Cluj. No. 16414/931. Magyar forditás. ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY. Köztudomásra hozatik, hogy 1931 szeptember 17-én d. e. 11 órakor Cluj városházán árlejtés fog megtartatni a Str. Minerva és Londrei járdáinak aszíaltirozására 160.000 lej (egyszáz- hatvanezer lej) értékben. Az árlejtésen csak iparigazolványos vállalkozók vehetnek részt, akik igazolják, hogy hasonló munkákat már végeztek. Az ajánlatok az árlejtés! bizottságnak adandók be zárt és lepecsételt borítékban, Bánatpénz fejében a költségvetés 5 %-a helyezendő letétbe készpénzben vagy állami értékpapírokban. A költségvetés, teher füzet és az árrészle- tezés megtekinthetők a Str. Oogălniceanu 4 sz. alatti mérnöki hivatalban d. e. 11—13 óra között. Cluj, 1931 augusztus hó 26-án. Preşedintele Comisiei Interimare a Municipiului Cluj. Primăria Municipiului Cluj. No. 16412/931. Magyar forditás ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Cluj város árlejtést hirdet a Str. Pata n.vers- gránitkockával való kikövezésére. Az árlejtés tárgya 1250 m2 nyersgránit és 900 m2 folyóvízi kövekkel való kikövezése cc. 500.000 lej értékben. Az összes munkák 30 munkanap alatt fejezeti- dők be. Az ajánlattevők 5% bánatpénzt kötelesek letétbe helyezni készpénzben vagy állami érték- papi rokban. Az árlejtésen csakis iparigazolványos vállalkozók vehetnek részt. A tcherfüzet, ársorozat és költségvetés naponta 11—13 óra között tekinthetők meg a Str. Cogălniceanu 4 szám alatti mérnöki hivatalban, ahol a szükséges felvilágosítások is beszerezhetők. Az árverés 1931 szeptember 17-én d. e. 11 órakor lesz megtartva a eluji városházán az állami számviteli törvény és az árverési szabályzat értelmében. Cluj, 1931 augusztus hó 27-én. Preşedintele Comisiei Interimare a Municipiului Cluj. Tanító uralt figyelmébe! A „Minerva" kiadásában még a múlt iskolai évben megjelentek a Kovácsi Pál-féle modern Kajzítizetek, Föídrajizk'llzetek és Rajztanitási vezérfonal. A felsorolt munkák teljesen az állami tanterv alapján vannak megszerkesztve. Az egyes osztályok rajzfüzetei az egész évi rajzanyag földolgozására szakszerű rajzbeli utasításokat, szöveges magyarázatokat adnak. A földrajzi füzetekben szintén az egész, évi tanoméig vázlatszerü rajzokkal, tiszta és világos útbaigazításokkal van ellátva. E valóban hézagpótló munkák szükségességét bizonyítja az első évben tapasztalt nagy érdeklődés, kereslet, valamint a tanítói szaktekintélyek elismerő nyilatkozata. Minden tanító meggyőződhetik arról, hogy a füzetek bevezetésével a rajz és földrajz tanítás a lehető legszebb eredménnyel a legkönnyebb módon elérhető A rajzfiizeiek ára darabonként 8 — lei. A földrajzfiizetek ára darabonként 12— lei. A vezérfonal ára darabonként IC — lei. A felsorolt munkák az ország bármelyik könyv- kereskedésében, valamint a Minerva könyvkiadó vállalatnál, Cluj- Kolozsvár, Str. Reg. Maria (volt Deák Ferenc u.) beszerezhetők. Az elmúlt, idők gazdasági organizációjának természetes következménye, hogy a vásárok rendjét és méretét az évszakok szabják meg. Az csak a naptár és egyházi ünnepek kényszerű hatása, továbbá a rend elemi követelménye, hogy az évszakok keretén belül is határozott rendbe sorakoztak az országos vásárok. A vásárok szivét és jellegét azonban feltétlenül az évszakok adják. Hiszen minden idők legelevenebben lüktető vásárai az őszi vásárok szoktak lenni. A nyár érlelő energiája vándorol zsákokban, kosarakban, vagy a maga lábán piacra, kínálva és keletve magát, hogy a termelő pénzhez jusson. Ez az érem egyik oldala! De túl felől ott van a vásárló, aki az emberi természet alaptulajdonságát képező gondosság folytán a tél szakára igyekszik mindennel magát, családját és gazdaságát ellátni. Ez a gondosság emberi alaptermészet és sok embernél rendesen túlzott mértékben ki van fejlődve. Talán a jégkorszak állat-emberének lelke visszhangzik a tél anyagi gondjainak ösztönösen fokozottabb respektálásában. Annak az ősembernek lelke rezonál ennél az érzésnél, aki a. 8—9 hónapig tartó télre ugyancsak el kellett, hogy lássa magát mindennel bőségesen, ha nem akart egyénileg és fajilag elveszni. A háborn utáni nehéz idők teljesen felfor gatták a kis, magángazdaságok anyagi békéjét. Az őszi vásárokon ezért egy idő óta nemcsak ösztönösen volt mindig nagyobb vételkedv. mint más évszakok vásárain, hanem a logikus gondolkozás is, — (az áremelkedésről való fé lelem) — határozott tempót diktált a kereslet nek. Az őszi vásár enni, inni valóval, gyapjúval, bőrrel, mindennel bőségesen terített, asztalt ki nál a fogyasztónak. Kevés olyan speciális tér mék van, amelyiknek értékesítési főszaka ne az ősz volna. A javak forgalmának törvényeiből és a cserekereskedelem indokolt visszahatásánál; tényéből következik, hogy a kisiparos is ősszel tud legjobban árulni. A gazdák pénzhez jutnak terményeik eladása folytán és nagy vételkedv vei járják a csizma és ruha készítő iparosok sát rait. Tehát most volna ennek a vásáros kedvnek az időszaka! A gazda piacra hordja termékeit és e mindenható pénz közvetítő beleszólásával be kellene, hogy cserélje azokat ipari cikkekre Sajnos, ennek nyomát sem látjuk! Ezelőtt évekkel nagy viták folytak a csizma és buza árviszonyának alakulásáról. A gazdák egy mázsa búza áráért 1 pár csizmát szerettek volna kapni, az iparosok pedig tiltakoztak a gazdák felfogásának helyessége és érvé nyesitése ellen. Ezek a harcok változó energiával mindegyre kiújultak, anélkül, hogy valaki is eredményt könyvelhetett volna el ebből. Kétségtelen dolog, a mezőgazdasági terme kok és ipari cikkek árai az utóbbi években nem voltak egymással arányban. Ez semmiesetre sem azt jelenti, hogy az iparos illegális haszon hoz jutott volna a földmives rovására, de jelenti azt, hogy a földmives húzta a kurtábbat, annyira, hogy már egzisztenciáját is veszélyez tette az aránytalanság miatt keletkezett hátrány. Az idei őszi vásárokon az ipari cikkek árának nagy esését lehetett megállapítani. Arról lehet hallani, hogy vidéki vásárokban a férfi csizma ára páronként 200—250 lejre esett. A parádésabb kiállítású női csizmát is szívesen eladják 350—400 lejért. Jó viselő cipőt a vásározó iparosok 120—150 lejért adnak, csak vevő legyen rá!! Ezekből a számokból megállapítható a gazdák álma, hogy egy mázsa búzáért 1 pár csizmát vásároljanak, valóra fog rövidesen válni. Ha a buza ára tovább nem esik, — amire pedig most már minden remény meg van, — úgy a 200—250 lejes csizma az egymázsa buza értékmérlegén egyensúlyi helyzetben marad. Vájjon van-e a világon valaki, aki ennek örül? Bátran elmondhatjuk: nincs! A cserekereskedelem boldog korszaka régen elmúlt. Az amerikai kávé és buza csere hirhedt esete groteszk erőlködés. A mai kor ezer féle követeléssel fellépő igényei mellett a cserekereskedelemnek nincs praktikus jelentősége. A döntés joga a vásárnál a pénzé. A pénz a vásárnál a közvetítő erő, a cserének mondhatni egyetlen eszköze. A gazda és iparos termékeinek árai tehát közeledhetnek egymáshoz, sőt teljes harmóniába is juthatnak, a vásárt még sem lehet köz- megelégedésre lebonyolítani, mert a pénz megváltozott értéke állandó disszonenciát okoz. Most megtanulhatta, mnidenki, hogy mi is a pénz. Mikor bőven volt és kisebb értéke miatt az árak magasabbak voltak, mindenki elégedetlen volt. Most, hogy a pénz értékeinek emelkedése miatt az árak estek, a helyzet egy szemernyit sem javult, mert a pénz ritka jószággá vált. A pénz értékének emelkedése megbontja a régikeletü adósság, és a visszafizetés értékparitását, de az állam is nehezíti az amúgy is súlyos helyzetet: a bő pénziiségliez szabott adótételeket, ma az értékessé vált, szűk pénz idején, senki sem birja elviselni! Odajutottunk, hogy semminek sem lehet örülni, még annak sem, ha az agrártermékek és ipari cikkek árai harmonizálódnak. Ez sem történik egészséges alapon, mert a háttérben egy alattomos titkos betegség feni tovább a kaszapengét: a válság, amely megbontotta a harmóniát az értékmérő pénz és a javak között. Dr. Szász Ferenc. Rendelet a kenyérbélyeq-íörvény alkalmazásáról A hivatalos lap 207-ik számában a földmi- velésügyi miniszter rendeletét adott ki a ke- nyórbélyegtörvény alkalmazásáról, amely végre világosságot teremt ebben a zavaros és sok félreértésre alkalmat adó ügyben. A rendelet első két szakasza a kenyérbélyeg előállításáról intézkedik. A 3-ik szakasz szerint: 1 lej bélyegilleték alá esik: a fehérkenyér 700 g.-tól 1 kg.-ig, a fehérvekni 250—500 g.-ig, az intregralkenyér 700—1000 g.-ig. 50 banis illeték fizetendő: a speciális kenyérgyártmányok (graham, rozs, stb.) 200-tól 500 g.-ig, barnakenyér 500-tól 1000 g.-ig. A fennti tételeknél kisebbsulyu kenyér sütése tilos. A megjelölt tételeknél nehezebb kenyér a következőkép illetékezendő: előbb lerovandó az alapilleték, azután pedig az előbb kitüntetett illeték annyiszor rovandó le, mint ahányszor a minimális súly, az alapsuly és nkenyérsuly különbözeiében foglaltatik. A fehérkenyér illetéke ezek szerint a következő: 1 lej 700—1000 g.-ig és további 1 lej minden megkezdett 700 g. után, ha a kenyér 1 kg.-nál nehezebb. A fehérvekniért 500 g.-ig 1 lej, azontúl minden megkezdett 250 g. további 1 lej bélyeg rovandó le, stb. A 4-ik szakasz körülírja az egyes kenyérfajtákat. Az 5—17-ik szakasz a lerovás módjáról és az ellenőrzésről intézkedik. A bélyeg « kenyér alsó részére ragasztandó, a pékmüheiy bélyegével ellátandó és bevetés előtt kell a tésztára ragasztani. Valutapiac 1931. szeptember 11. Kötözni* Z ü r í c h j Berlin Biikaresfj Budapest Bécs Prági Lonási nyitás zárlat utó Zürich _ — ■ 8216 3285 11G95 1386? 65860 24918 __ Newyork 51287 5127/s — 4213 138 57150 71120 33763/a 4S594 — London 2491'A 24913/» — 20475 816 2777V4 3457 16409 — Paris 2010 2010 — 1652 660 2241 2790 132375 12395 — Milánó 2682 2682 — 2205 880 2989V4 3722 17663 9291 — Prága 1519 1518»/« 12477 499'/ä 1693 2IO71/9 — 16405 — Budapest 9002'/s 900204 — 7350 29'/i — — — 2795 — belgrad 904 904 — — 300 10071/2 1255i/8 5958 — — bu „arest 305V* 3053/« 2515 — 3401/1 423-Vs 2013 8I6V1 — Déca 7,07 7208 — — 2369 80321/4 — 47445 3458 — borún 1193/« 120'/ä —"* 3990 13Ó65 — —’ 20725 Száz lej árfolyama: Zürichben 3053/i Londonban 8161 /t Budapesten 349'/i
