Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-13 / 208. szám

CJ33ÍWJÍI XIV. ÉVF. 208. SZÁM. Gandhi Marseillesben Zuhogó esőben, óriási tömeg várta a hindu na­cionalista vezért, aki kijelentette, hogy Angliá­ban az angolok foglyának tekinti magát (Párizs, szeptember 11.) Gandhi a Radzs- putana hajó fedélzetén ina reggel megérkezett Marseillébe. A kikötőben óriási tömeg várta a hindu nacionalista vezért. Az emberek a móló­kat is teljesen ellepték. A rendőrség később kor­dont vont nemcsak Gandhi érkezésére, hanem Reynaud francia gyarmatügyi miniszter utazá­sára való tekintettel is, aki ma utözatt el Indó- klnába. Az elővigyázati intézkedéseket az is megindokolta, hogy a kommunisták gyűlést hir­dettek Marseillébe s erre számos idegen kom­munista is Marseillébe jött. Zuhogott az cső, amikor az indiai hajó a kikötőbe érkezett, de a közönség továbbra is kitartott, hogy láthassa a hindu na­cionalista vezért, aki már messziről is látható lett a fedélzeten hajadonfővel, nyakán széles gyapjusállal Gandhit egyfelől angol titkárnője, másik olda Ion pedig Sarodzsini Naidu asszony, indiai írónő, a hindu nacionalista kongresszus egyik al- elnöke s Gandhi fogsága alatt helyettese fogták közre. Az újságírók és a fényképészek csakha­mar átjutottak a rendőrkordonon s megindult az intervju-kisérletek és fényképezések sorozata Gandhi előbb idegesen eltakarta arcát, de ké­sőbb mégis odafordult a fényképészek felé s felelt az újságírók feltett kérdéseire is. Kijelentette, hogy célja Londonban, India részére önkormányzat kivívása. Arra a kérdésre, hogy a király előtt meg fog-e jelenni audiencián, azt felelte, hogy Angliában az angolok foglyának tekinti magát s ha a ki ráty hivatni fogja, elmegy királyi kihallgatásra is Megkérdezték, hogy az esetleges királyi audiencián milyen öltözetben kiván megjelenni, mire csak annyit felelt, hogy ez az időjárástól függ. Gandhi elhagyta a hajót s ma este Párizson át vonaton utazik Angliába. van üag’ys«rorszá^on is a teleleu bérbeadásáról A lakíaréí*«fcsáigfi. akció kapcsán a mag-yar kormány któíSölíl« követséget is megszünteti — Valkó tájé» jkoztaíta a lnárminchárinas bizottságot genfi pénzszerző utjának eredményesről (Budapest, szeptember 11.) Az Uj Nemzedék című budapesti lap értesülése szerint a magyar telefon bérbeadásáról közelebbről tárgyalások in dúlnak meg a magyar kormány és egy magán vállalat között. A hirt egyelőre fenntartással kell fogadni. Az Est azt Írja, hogy a hatos albi­zottság terve szerint több külföldi követséget megszüntetnek, hogy eze! is megtakarítást érjenek el. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy melyik kö­vetségekről van szó. A döntést e tekintetben Valkó külügyminiszter magának tartotta fenn. Az Esti Kurír úgy tudja, hogy Budapest városa több közüzem bérbeadására kapott előnyös ajánlatot. Az autóbuszüzemről, a Beszkárról, az elektromos müvekről, a fogaskerekűről és a siklóról volna szó. Az elektromos müveket egy angol pénzcsoport szeretné bérbe venni. • Károlyi miniszterelnök az egyik hozzáin­tézett kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy a külföldön levő vagyonok kötelező beje­lentésére vonatkozó rendelet már elké­szült és igen erélyes szankciókkal sújtja * azokat, akik külföldön levő tőkéiket nem jelentik be Az állami üzemek leépítéséről, illetőleg foko­zatos megszüntetéséről szintén rövidesen intéz­kedni fognak, mivel a kormány belátja, hogy egészségtelen állapot volna, liogv az állam ilyen CÉGÜNK F'£EtNÄW,ÄSÖMArf SSß ÉVESJUBILEUMA alkalmával vevőinknek ebben as évben a a esíeílgíTváS is nagyabb kedveimcnjieürt n>uütünk. ÉS ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR RT TÂRGU-MUREŞ. ’Fiókok: Bukarest, Srassí>, Nagyszeben. Kedvező fizetési feltételek! Garantált minőség I Szenzációs árak' módon kokurrenciát csináljon a jelenlegi súlyos helyzetben a magánvállalatoknak. A Magyarország szerint Valkó külügymi­niszter bizalmasan közölte a harminchármas bizottsággal, hogy a hitelező államok részéről a lehető legjobb indulatot tapasztalta Magyaror­szág iránt. Több állam, amelynek jegybankja a magyarországi rövidlejáratu hiteleknél érde­kelt, máris kijelentette készségét a hitelek pro­longálására. Valószínű, hogy a Népszövetség ugyanazt a szakértő bizottságot küldi ki Buda­pestre. amelyik az osztrák helyzetet vizsgálja felül. Valkó Lajos külügyminiszter — amint je­lentettük — a 33-as bizottság ülésén tájékoztatót adott genfi útjáról: — Utalt arra, hogy a magyar kormány jegy­zékben fordult a Népszövetséghez azzal a ké­réssel. hogy vizsgálja meg Magyarország pénz­ügyi helyzetét s szakértők utján nyújtson se­gédkezei, ahhoz, hogy az a pénzügyi rekonstruk­ciós munka, amelyben a Népszövetség annak­idején olyan tekintélyes résztvett, továbra is sikerrel fen tartható legyen. Ennek a jegyzéknek következtében az első feladat az, hogy Magyar- ország szakértői Gefbe utazzanak s ismertessék a Népszövetség pénzügyi bizottsága előtt azokat az adatokat, a melyekre szüksége van a bizott­ságnak ahhoz, hogy Magyarország pénzügyeibe teljes és tökéletes betekintést nyerjen. — A további lépés minden valószínűség sze­rint az lesz, hogy ezekután az előtanulmányok után a Népszövetség szakdelegátusokat küld Magyarországra, hogy azok a helyszínen is tanulmányozhassák azt a helyzetet, amelybe Magyarország a világgazdasági válság folytán került. — A magunk részéről —'mondotta a külügy­miniszter — természetesen mindent el fogunk követni, hogy a legőszintébben és a legrészlete­sebben megadjunk minden felvilágosítást. A le­folytatandó vizsgálat kétségtelenül erős erkölcsi hatást fog gyakorolni a világ pénzügyi köreire, ami megkönnyíti majd azokat a tárgyalásokat, amelyek rövidlejáratu hiteleink és kölcsöneink konszolidálására irányulnak. — A Népszövetség érdeklődésének fokát semmi sem. illusztrálja jobban, mint az. hogy a Népszövetség nemhivatalos forrásból is igye­kezett adatokat szerezni arról, hogy a 33-as országos bizottság és a hatos albizottság eddig milyen munkát végzett, arról, hogy ennek a munkának milyen kézzelfogható eredményei voltak s még milyen eredményei várhatók Szekerekre rakják a párnákat, a bútort A község bíróját hehivatták a megyeházára. A megyeházán a prefektus ur elé kellett álla­nia A prefektus szigorú szemekkel szólt rá: — Azt hallom bíró ur, hogy rendkívül rosz- szul halad az adóbehajtás a maga falujában. Nagy hátralékban vannak. Egyenesen figyel­meztetett magukra a pénzügyigazgatóság. Alig kaptak onnan valami pénzt az utóbbi időben. — Kérem szépen prefektus ur, én mindent megteszek, amit csak lehet. Magam jártam végig a házakat. Magam beszéltem az emberek­kel az adó miatt, de nem lehet semmit csinálni, mert alig egy pár lej, vagy még annyi sincs az "gesz faluban. Nem is kell csodálkozni ezen, A vásárokon nem adnak el semmit a gazdák. Hiába viszik a gyönyörű uj búzát, 30 lejt sem Ígérnek egy vékáért, ami még a termelési költ­ségekre sem elég. nem hogy még maradna va­lami belőle adófizetésre. — Jól van, de ez mind nem kifogás. Az adót mindenáron be kell hajtani. Engem is szo­rítanak s nekem feladatom, hogy a falusi kö­zegeket figyelmeztessem a szigorú adószedésre. — Amit lehet, azt meg fogom csinálni, ké­rem szépen — hátrált ki hajlongva a be*saletas bíró a prefektusi szentélyből. Hazament s otthon aztán újabb bazditó szer várta. Az adóbehajtás terén tanúsított eredményeiért ugyanis ezer lej fizetéslevonás­sal büntették s a büntetés mellett arról is jó- előre tudatták, hogy újabb hasonló meglepeté­sekre lehet elkészülve, ha nem érkezik be záros határidőn belül bizonyos pénzösszeg a faluból adó címén, A bírónak nem esett valami jól a pénzbün­tetés. ami azonban megtette hatását. A bíró megkezdte a nagy offenzivát az adófizetők zse­bei ellen, tekintve azonban, hogy a zsebekben semmi sem volt. ez a hadművelet sem hozta meg a kívánt eredményt. Erre nem következhe­tett már más, mint a nagyarányú végrehajtá­sok elrendelése. Kirendelték a csendőröket, fo­gadtak néhány társzekeret s aztán neki a falu­nak. A végrehajtó a menet elejére állt s igy járták végig -házról-házra a községet. Szomorú processzió. A végrehajtó vezényle­tére a könyörtelen csendőrkezek minden fel­rakható! rádobtak a szekerekre. Párnák, asz­talok. szekrények... Mind értéktelen, kopott dolgok, melyek csak tulajdonosaik számára bír­nak valamilyen beccsel. De hiába sírtak az asz- szonyok, bizonygatták, hogy egy krajcár sincs a háznál, semmit sem használt. Csak felkerül­tek a holmik a szekerekre. így ment ez házról házra. A végén semmit sem lehetett már rárakni a szállító alkalmatos­ságokra. Az emberek természetesen elkeseredetten nézték az eseményeket. Beavatkozni nem lehe­tett. Nem sok reményük van arra, hogy kivált­hassák az elszállított bútor s más darabokat,, mert a nyáron nem tudtak pénzt szerezni, ősz­szel azután éppen nincs erre alkalom. Ez az eset az udvarhelymegyei Firtosmar- tones községben történt. Nem áll egyedül. Nem­csak a Székelyföld nyomorúságban élő falvai­ban következnek napról-napra hasonló esetek, nemcsak itt, hanem az egész ország területén mindenütt ez a helyzet. A falusiaknak krajcá- raik, jobban mondva bánijaik sincsenek s hiába a legszigorúbb, legszivtelenebb behajtási mód­szer, hiába viszik el akármijét, igy sem tudja kifizetni az adóját. Firtosmartonosi informátorunk beszéli, hogy a falu jómódú gazdái sorra tönkrementek. — Hazamentem nehány napra s nem is akartam elhinni, mikor mondták, hogy ez meg ez a gazdag ember jelenleg szolgálni és más munkákra jár be a városba, családtagjai is ugyanezt csinálják, mert máskülönben nem tud­nak megélni. Pedig nemrég még ökreik voltak, lovuk volt és szép kis birtokuk. S meddig van és hol van még munka? Ez a jelenlegi helyzet mindenfelé és szak­értő közgazdászok szerint a grafikon vonala még mindig lefelé halad. iEiPAGE KclísöwkQnyytárbóí francául olvashatja: Morand: im Benoit: Le déjeuner de Sousceyrac, Romain Rolland : Mahatma Gandhi, Sinclair Lewis: Babbitt — Kölcsöudij minimális.

Next

/
Oldalképek
Tartalom