Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-10 / 180. szám
9 XIV. ÉVF. ISO. SZÁM. «fff Ötvenezer cserkész részvételével Magyarországon, Gödöllőn tartják meg 1933-ban a világjamboreet Hét nemzet versengett egymással a baden i konferencián A Cserkészszövetség meg ezctíe az előkészületeket (Budapest, augusztus 8). A mult héteu a Becs melletti Badeuben tartott nemzetközi cserkészkonferencia döntése szerint, az 193B. évi Jarriboveet a cserkészek négyévenként szokásos nagy világtalálkozóját Gödöllőn fogják megtartani, A magyar cserkészetnek régi vágya'teljesedett be ezzel a döntéssel. Hogy mit jelent egy jamboree, arról fogalmat ad az a tény, bogy amikor az angliai l9$9-es nagy jamboree előkészületei folytak, az összes angol városok versenyeztek az elsőségért, Amerika pedig már fiz év óta változatlanul kitart meghívása mellett. A jamboree, a cserkészgondolatnak szerves kiegészítője. Ma már több, mint hárommillió cserkész van a világon, s ez mind arra kívánkozik, hogy lássa egymást, megismerkedjék, tanuljon, világot lásson. Hzt a vágyat elégítette ki először Baden Powell lord. aki 1920-hán az angliai Wembleyben összegyűjtötte a különböző rfemzetek fiait. Nem lehet tudni, mikor tett nagyobbat Baden Powell, akkor-e, mikor 1908- b;m\mega 1 apitotta a cserkészetet, vagy amikor élelreliivta a jamboreet. 1924-ben a dániai jamboree már az olimpiászok jelentőségére emelkedik. sőt ötezer aktiv résztvevőjével számbelileg már túl is haladja. Atlétikai és sport teljesítményei ezeknek a fiatal fiuknak elsőrangúnk, de kibővülnek e számok, mert felveszik mindazokat a próbapontokat is (szolgálatkészség, fegyelem, tisztaság, stb), amelyek nem atlétaprf- madomiákat nevelnek. Hét nemzet versenye a meghívásért. Ezckután adjuk át a szót Molnár Frigyes dr.-nak. a Magyar Cserkészszövetség főtitkárának. aki már egy évtizede a legnagyobb hozzáértéssel intézi a szövetség külügyeit. — A dániai jamboree magyar eredményei, ahol harminchárom nagy nemzet közül Amerika, Anglia után, harmadik Magyarország lett, követelőén hozták előtérbe a magyar cserkészet igényét a nemzetközi összejövetel megrendezésére. Ezek az eredmények a magyar cserkészetnek óriási lökést adtak, s hónapok alatt akkorát fejlődött, hogy 1926-ban, meg tudtuk rendezni a nemzeti .nagytábort, ahol nyolcezer cserkész vett részt- A nemzeti nagytábor szervezetével és teljesítményeivel az egész világ cserkészközvéleményét ránkirányitotta és meggyőzte a külföldet arról, hogy megfelelő fegyelmezett tömegeink is vannak. Az ugyanez évben tartott kanderstegi konferencián Magyaror szág bejelentette igényét. Ezzel egyidejűleg meghívást is adott Amerika, Anglia, Hollandia. Csehország, Svédország, Franciaország is. A megbízatást ekkor. Anglia kapta az ismeretes birkenheadi jambőYeera. A magyar cserkészet azonban ezckután sem csüggedt el, folytatta külföldi útjait, felküzdötte magát a legmagasabbra, joga volt a jamboreehoz. De döntést 1929 után nem tudtunk kierőszakolni. Két nemzet ragaszkodott a jamboreehoz, Magyarország és Csehország. Végül is a julius 23-tól 29-ig Ba- denben tartott nemzetközi konferencia izgalmas ülésen döntött. A konferencia döntő ülése. A konferencián huszonnyolc nemzet képviselői vettek részt. Képviseltették magukat japánok, ausztráliaiak, arabok, egyiptomiak stb. A konferencia elnöke Baden Powell lord volt, Magyarországot Teleki Pál gróf, Khuen-Héder- váry Károly gróf, Witz Béla, Papp Antal dr., Szukováthy Imre dr és én képviseltük. Kétszáz delegátus vett azonkívül részt a konferencián. Határtalan izgalom előzte meg a döntő ülést. Senki sem tudott biztosat, az északi nemzetek Magyarország mellett exponálták magukat, Franciaország és Anglia szavazata bizonytalan volt, pedig Angliáé döntő, mert huszonkét gyarmatával egy ült J 40 szavazattal rendelkezett. Egyszerre csak felemelkedett Hubert Martin, a nemzetközi iroda igazgatója, felolvasta a meghívásokat: Csehország, Magyarország, az 'Amerikai Egyesült Államok. Hollandia. Ausztrália. Néhány pillanatnyi csend, majd újra megszólal, egymásután jelenti a visszavonásokat. Csehország is visszavonult, csak Amerika és Magyarország maradtak a porondon, az európai államok azonbau nem akartak hozzájárulni a halasztáshoz, amit az amerikai főcserkész kért, hogy a nagy költségre vonatkozólag választ adjon. Marty gróf, francia főcserkész javaslatára kimondották, hogy Magyarország meghívását egyhangúlag elfogadják. így folyt le a döutőjclentőségü ülés, amely Magyarország számára biztosította ezt a soha vissza nem térő alkalmat, a magyar fiuk erőkifejtésének bemutatására. Ezután felkerestük Major Dezső dr.-t, a Cserkész-szövetség ügyvezető főtitkárát és Kosch Béla dr.-t, a Cserkész-szövetség gazdasági főtitkárát, hogy világosítsák meg a jamboree jelentőségét. Major Dezső a következőket mondja: , A jamboree jelentősége. — 1933 augusztus 1-től körülbelül ötvenezer cserkész táborozik Gödöllőn. Gödöllőt választotta ki ugyanis a Magyar Cserkész-Szövetség vezetősége, hosszas utánjárás és keresés után arra. mint legalkalmasabbat, ahol a jamboree-tá- bort megtarthassák. Egy ilyen hatalmas városnak, amely ötvenezer lélekszámmal bir, sok kívánsága van, a megfelelő hely, viz, ellátás, világítás, egészségügyi berendezések, közlekedés, élelmezés stb., amely feladatok megoldására Gödöllő látszott legalkalmasabbnak, ahol emellett a hely csodálatos szépsége is csábító volt. Maga a kastély parkja is tábor lesz, a külföldi delegátusok verik itt fel sátraikat, a kormányzó ajánlotta fel erre a célra. Az előmunkálatok rövidesen már megkezdődnek. Ezek: artézikutak furrása, vízvezeték lefektetése, utak javítása, villamos további kivezetése, stb. Az ötvenezer „A vérbalos a legnagvebft követi el, ha nőm kezelteti „A vérbajos, ha nem kezelteti tr-yát, meg' fertőzi a családját és még sok-sok ezer embert". Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti ma* gát a ff SIGMARGYL“ PASZTiLLáVAL. Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dd M. Pcmaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint s külföldi orvostudor urak elismerték- Az orvos nrak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SIGMARGYL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezi sére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross Ügynökség Erdélyé* Bánál Isr’ilsüra Sismargyl Cluj, Str. SuSiu Nsnía 34, cserkészből harmincötezer idegen, külföldi cserkész részvételére számítunk a világ minden tájáról. A cserkészek tömegét, lényegesen növelik, természetesen, a kísérő szülők, tanárok; látogatók is, akiknek száma ma egyelőre még felbecsülhetetlen. Idegenforgalmi szempontból ez a szám azért jelentős, mert ezeknek a fiuknak nagyrésze később is vissza fog térni Magyarországra a régi emlékeket és barátságot felújítani. Hogy mit jelent a jamboree, mutatja az it, hogy mig a döntés nem történt meg, az érdekelt államok kormányai, sajtója, hatalmas pénzösszegek léptek akcióba és siettették a döntést és Csehország ellensúlyozásképpen most, e nyáron, Prágában szláv jámborét rendezett, hogy bebizonyítsa szervezőképességét. Azonkívül a külföldi diplomácia minden eszközét megragadta. hogy maga felé billentse a konferencia jóindulatát. Ilyen jó „előzményekkel“ indul tehát az 1933-as gödöllői-jamboree,,A magyar fiuk mindenesetre meg fogják tenni a magukét. A gödöllőiek pedig máris ujjonganak. Véres családi dráma egy vasufascsalódban A kikapós menyecske megölte az urát, aki öt felelősségre vonta A házasiársak fejszével, késsel támadtak egymásra (Párkány augusztus 8.) Borzalmas véres, ogy emberéletet áldozatul követelő családi dráma játszódott le kedden délután a Párkánytól alig néhány kilométernyire fekvő Garamknvesd községben. A dráma kerete a rendes cs már megszokott szerelmi háromszög, szereplői a hűtlen asszony és a féltékeny férj, mig a dráma tulajdonképpeni okozója, a házibarát csendes szemlélője maradt a véres tragédiának. Schmied Ferenc 36 éves vasúti lámpakezelő szegényesen bár, de boldogan élt egy ideig családjával a csendes Garamkövesden, ahonnan naponkint bejárt a párkányi állomásra, ahol szolgálatot teljesített. A boldogság azonban csak addig tartott, amíg a szenirevaló menyecske meg nem ismerkedett egy legénnyel, akinek daliás megjelenése, szerelmet ébresztett benne. Csendben, titokban folyt a szerelmeskedés és bár a faluban már suttogtak a rossz nyelvek, a férj mit sem sejtett a szövődő viszonyról. Történt azonban, hogy Schmied Ferenc megbetegedett, kórházban kellett feküdnie beteken át és a szerelmesek alaposan kihasználták azt az időt, amikor nem kellett attól félniök, hogy a férj őrködő szeme meglát valamit. A titkos szeretkezésből nyilt viszony lett. a vasutascsaládban történő dolgok a falu szájára kerültek és elkerülhetetlenné lett. hogy a kórházból visszatért Schmied Ferenc is megtudja felesége kicsapongásait. Jóbarátok felvilágosították, talán bosszuállásra is tüzelték. A nehéz betegségből felgyógyult ember bősz indulatokkal eltelve tért meg családi otthonába és felélősésgre vonta az asszonyt hűtlenségéért A 31 éves. tűzről pattant menyecske azonban nem ijedt meg feldühödt férjétől és pergő nyelvvel szórta a szidalmakat feléje Végre Schmied Ferenc elveszhette önuralmát* fel-, kapta az éjjeli szekrényen volt ébresztő órát és azt feleségéhez vágta. Az asszony a tettleges- séget viszonozta, mire a férfi kirohant a koíry- liába, szekercét ragadott és leütéssel fenyegette feleségét. Az asszony riadtan menekült, majd felkapott egy éles konyhakést és azt. a kétségbeesés erejével döfte férje lágyékába. Schmied Ferenc felhördült, majd egyszer-két- szer maga körül forgott és összeesett. Az éles kés átvágta ereit és még mielőtt orvosi segély-/ ben részesülhetett volna, elvérzett és csakhamar kiszenvedett. A szerencstlen ember holttestét felboncolták és megállapították, hogy a késszurás által okozott súlyos seb feltétlenül halálos volt. Az asszonyt, aki apatikusan viselkedik és váltig hangoztatja, hogy önvédelemből gyilkolta meg férjét, letartóztatták és a párkányi járásbíróság fogházába szállították. A szerencsétlen házaspárnak két kiskorú árvája maradt, ezeket egyelőre jószivii szom- szédok ápolják és táplálják. DANTE ALIGHIERI KÖLCSÖN! KÖNYVTÁRÁT a Keleti Újság állandó olvasói is havi 40 lel kölcsönzési díjért használhatják, ha az alanti szelvényből 10 darabot bemutatnak. Naponta cseréi hét SZELVÉNY. 1 ig dar»b íuUjdonoaa iognsp (ott a DáNí’E kóicaönkönyvf á« j iának 40 — !«i kűlcaöaiii íslics. ® iese mellett egy tára.
