Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-10 / 180. szám

3 XIV. ÉVF, 180. SZÁM. .....r • 9 Általános rokonszenv fogadja Magyarországon az önkéntes nemzeti kölcsön tervét Belső megajánlással 200 millió pengőt akarnak összehozni — Tovább folynak kedvező előjelek mellett a magyar kölcsöntárgyaiások (Budapest, augusztus 8.) Az uj magyar nem­zetközi kölcsön, amelyhez Franciaország a ma­ga részéről a legszivesebben jelentette ki hoz­zájárulását és amelynek lejegyzésében nagyobb összeggel Olaszország is részt vesz, huzamosabb idő alatt jön létre, mert a többi államok a ma­guk gazdasági nehézségei miatt előbb saját or­száguk helyzetének tisztázását várják. Magyar- országnak azonban sürgősen szüksége van na­gyobb tőkére, igy született meg á Friedmann- féle valuta letét-terve, amely iránt az érdeklő­dés óráról-órára növekszik. Gyárak, bankok, magánemberek jelentik be egymásután hozzá­járulásukat és ajánlanak fel nagyobb összege- kat. Serédy hercegprímás pásztorlevélben hiv- ta fel az összes katolikus egyházi hatóságokat és a lelkészi kart, hogy a szószékről támogas­sák az eszmét és hasonló mozgalom indult meg a protestáns egyház körében is, ma szombaton pedig a zsidó templomok szószékeiről hívták fel a híveket a jegyzésre. „ . Miben áll a Friedmann Ignácz-féle terv lé­nyege? Abban áll, hogy a magyar társadalom jobb- módú rétegei siessenek az ország segítségére azzal, hogy önkéntes kölcsön formájában bo­csássanak a Nemzeti Banknak 200 millió értékű valutát rendelkezésére. Maga a terv szerzője megállapította;/ hogy. ezt az összeget el lehet érni, ha a jobbmódu polgárság átlagban 400 pengő értékű valutát ad a Nemzeti ’ Banknak, amely azt külön kezeli s annak kezelésében egy bizottságot is részeltet, amelynek tagjait a köl­csönt felajánlók sorából kell kiválasztani. Fried­mann a maga személyében ezer pengőt,ajánlott fel elsőnek és számos kereskedő kijelentette, hogy valuta nem létében ékszert fog .felaján­lani, Az ily módön összegyüjtendő 2^0 millió önkéntes kölcsön, újabb bankjegy kibocsátásnak képezné alapját és igy körül-beliil hatszázmil­fc? ÍVWV,^T,WV ‘r ! f :*» (Kolozsvár, augusztus S.) A kolozsvári vá­rosházán szombaton délelőtt érdekes dolog tör­tént. Ismét, a záiogházasokról volt szó. Az elke­seredett harc az interimárbizoítság és a zálog­házasok között tovább tart. A leszállított kamat­láb, amint már többször irtuk, a zálogházasok­nak nem tetszik. Be akarják csukni az üzletü­ket. Több mint egy évtizeden keresztül millió­kat harácsoltak össze s mihelyt az áldozati adót nekik is le kell róni, azzal fenyegetőznek, hogy bezárják a zálogházi üzemeket és árverezhetnek. Érthetetlen, hogy a hatóságok vezetői meg­ijedtek. Ném a zálogházasok félnek, akik har- ciasabbak, mint valaha, hanem a hatóságok ve­zetői. Tatar Coriolan, az interimárbizottság elnöke, már megunta a tárgyalásokat, amikor a napok­ban egy fiatal újságíró azt ajánlotta neki, hogy hívjon össze egy ankétet, amelyen a hatóságok vezetőin kivid vegyenek részt az újságírók és zálogháztulajdonosok. Tatar, az interimárbizottság elnöke ragyogó arccal elfogadta az indítványt és összehívta az az ankétot. Nem édes dolog? Három vagy négy fiatal újságíró, alig husz­lió pengő értékű bankjegy frissítené fel a ma­gyar gazdasági élet vérkeringését. Természete­sen ennek a kölcsönnek az az elképzelése, hogy kellő fedezetet nyújtson, mert a magyar kor­mány semmi körülmények között sem akar in­flációt. Ezt leszögezte tegnap a harmjnehármas bizottságnak egyik tagja, Éber Antal is a pengő kiviteli tilalmával kapcsolatosan. Szerinte a pengő kivitelének tilalmára azért került sor, hogy el lehessen kerülni a konjunkturális spe­kulációt. Ez az intézkedés egyébként csak át­meneti jellegű lehet. Ugyancsak Budapestről jelentik, hogy a tőzsdetanács elhatározta, hogy hétfőn meg­nyitja a gabonatőzsde határidős üzleteit. Bú­zára, rozsra márciusra, kukoricára áprilisra fognak szólni az uj kötések. Továbbfolynak a magyar kölcsontárgyalások. Természetesen a magyar kölcsön ügyében tovább folynak a külföldi tárgyalások. A kül­földi sajtó optimisztikusan Ítéli meg a helyze­tet és a Ceske Slovo például megállapítja, hogy Franciaországgal, Svájccal, sőt Angliával is megtörtéit a részvétel tekintetében a megálla­podás, Hollandiával pedig már csak a technikai kérdések tisztázása van hátra. A magyar ban­kok máris rendelkezésre bocsátották a reájuk eső részt és olyan kincstári jegyeket kaptak ennek ellenében, amelyeket fel tudnak használ­ni rövid!f járatu kölcsöneiknél. Az amerikai, Svájci és angol bankok egyébként három hónap­pal meghosszabbították a magyar rövidlejáratu kölcsönöket. Javulnak a magyar kölcsönpapirok a lon­doni tőzsdén. 1—­Londonból jelentik: A magyar kölcsönje-. gyek a tőzsdén 687»-ról 70-re emelkedtek. E jel­től is közgazdasági körök a magyar gazdasági élettel szemben való bizalom visszatérését látják. évesek, szemben állnak a zálogházasokkal, azok ügyvédjeivel és hatósági segédlet mellett for­mális párviadalt vívnak a városháza dísztermé­ben. Csak véletlenül tudtam meg, hogy miről van szó, természetesen beálltam én is végignézni a párbajt. Rajtam kívül a közönséget képviselte a zálogházak két régi, elszánt ellensége: Hatos Florian és Silló Gyula s kivülük öt füstösképü cigány. Midőn a terembe értem, már javában folyt a háború. Az elnöki asztalnál ült dr. Tatar Co­riolan interimárbizottsági elnök, Mazoehi ipar­iktatási felügyelő, Tartia adminisztrátor, Pas- tia vizsgálóbíró és Draghiciu rendőrkapitány, a bűnügyi osztály vezetője. A jobboldalon foglal­tak helyet a zálogházasok és ügyvédjeik. A köz­belső padsorokban ültek a fiatal újságírók, a baloldalon pedig mint ellenzék Hantos Florian és Silló Gyula. Természetesen a vezérszónok Iliescu. Kezén hatalmas brilliánsgyürü csillog. Másfélórás beszédében olyan megható színekkel ecseteli a zálogházak katasztrofális helyzetét, hogy még Hatos bácsi is szédül az irtózatos ér­vek kalapácsütései alatt. — Ha nem emelik a kamatlábat, akkor leál­lítjuk az üzemeket! — vágja ki a végső poént. Utána egy, fiatal újságíró áll fel. Beszélni kezd. — Iliescu ur brilliáns beszédet mondott — kezdte a szót maliciózusan. Ezen nem csodálko­zunk. Könnyű neki brillírozni, mert palotái van­nak és az ujján egy vagyontérő brilliáns csillosu — Igaz, úgy van, disznöság! — üti az aszta* Silló bátyánk. A szónok felsorakoztatta az érveket, hogy az elmúlt évtizedben a kolozsvári zálogházasok 40—50 százalékos kamatokat szedtek s midőn a kormány megelégelte az uzsörakamatokat, egy­szerre meg akarják szüntetni az üzemeiket. Eb­ben az országban mindenki fizetett és fizeti az áldozati adót, miért akarnak éppen azok meg­szaladnia előle, akik milliókat szedtek össze a szegény emberek véres verejtékéből. , A szónokot azonban zavarják. IlieSéü ur és ügyvédje többször felugrik s félbeszakítja. Az elnök nem utasítja rendre. Egyszerre ötön is be­szélnek, csak azok nem tudnak szóhoz jutni, akik már tiz év óta kampányt vezetnek a zálog­házak ellen. Itt van Hatos bácsi. Memorandumokat gyár­tott, a primárnál, a prefektusnál, a miniszternél agitált a zálogházak ellen. Öreg ember,, de még a királyhoz is elment, hogy leteperje a záloghá­zasokat. Végre Silló bácsival egyetemben elér­ték céljukat. A sors iróniája, hogy az ellenzéki padsorokban ketten ülnek, nyújtogatják az uj­júkat, beszélni szeretnének, de senki sem figyel rájuk. Őket itt senki sem akarja meghallgatni. A hatóságok vezetői is felszólalnak: „Drága a pénz, sok a költség, Csehszlovákiában és Ma­gyarországon is magasabb a kamatláb, Ka tehát reálisan fogjuk fel a kérdést...“ igy beszélnek s nem vagyunk tisztában, hogy ezen az ankéten a fiatal újságírókon kívül ki képviseli a polgár­ságot, mert a végén mindenki a zálogházasokat veszi védelmébe. Pastia vizsgálóbíró talán az egyetlen, aki gúnyos megjegyzésekkel aposztrofálja a zálog- házasok felszólalásait. Többször le is inti őket. A gyűlés pedig tovább tart. Porzik a szó, csat­tognak az érvek s már délután két óra, mikor a zálogházasok is unják nagy győzelmüket s in­dítványt tesznek. Eszerint azt követelik, hogy ötszáz lejig mindenkinek 50 lejt, 500—1000-ig 100 lejt, 1000— 2000-ig 150 lejt, 2000 lejtől pedig fölfele 20 szá­zalékot kell a kölcsönvett pénz után törleszteni. Természetesen 22%-os kamat mellett. A zálog­házak szeptember elsejétől hat hónapig nem zár­ják be az üzemeket, de ez alatt az idő alatt min­denkinek ki kell váltania a zálogtárgyaikat, mert azután a zálogházak árverezhetnek és vég­leg likvidálhatnak. Az egyetlen engedmény, hogy hat hónapig nincs árverezés. Ez az újság­írók egyetlen nyert pontja. Erre az ajánlatra nemcsak a hatóságok ve­zetői, hanem a fiatal újságírók is letettek a fegyvert. Kapituláltak. A zálogházasok győzlek. Mindenki boldogan távozott, csak Hatos és Silló bácsik maradtak ott és meglepetve kérdezték: — Hát minket ki hallgat meg? —) — Egy kanadai leány fogadásból átaszta a Niagarát. Londonból jelentik: Mary Bell, 14 éves kanadai leány fogadásból tegnap átu®ta a vízesés alatt a Niagara-folyót. A leányka 10 perc alatt ért át a kanadai partról az Egyesült Államok területére s egy perccel megjavitóttá a Niagara átuszási rekordot, amelyet HiUutar­tott; Érdekes, hogy Mary Bell nem is tfeniro- zott az átuszásra, csak egyszerűen beugrott a folyóba, hogy a fogadást megnyerje. Izgalmas párviadal . négy fiatal újságíró és a zálogházasok között a kolozsvári városházán hatósági segédlet melleit Az eredmény 5:1 a zálogházatok javára, akik egyelőre nem likvidálnak WH , férfi ruhákat Igen olcsón fest, flsztit CZINK, diri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom