Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-03 / 174. szám
'XIV. ÉVF. 174. SZÁM. irr---ii - ■ ~ni n' rr innmiriiiwi■'ifc 7i jinwiriiwwilim ROHAMOSAN KÖZELEDIK az erdélyi zsidó kórházegyesiiletek sorsjátékának huzási terminusa. Ha részt akar venni azokban a nagy és reális nyerési esélyekben, amelyeket ez a sorsjáték nyújt SIESSEN ZSIDÓ KÓRHÁZ SORSJEGYET VENNI!! FŐNYEREMÉNY: 1,000.000 L Postai megrendelésnél az utánvételezést portóköltséggel együtt is csak lOO*— let egy sorsfegy. Közel 2000 nyeremény, 2,700.000 lei értékben ! Egy sorsjegy óta WO U Zsidó Kórházegyesületek Központi Sorsjátékintézősége Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 20* »MS A német vítálítás forrásainál Az uj német pedagógia francia megvii giiásban Az európai politika örök problémája: a német-francia viszony rendezése. Ha sikerül e két történelmileg egymásra utalt nagy nemzetet az együttműködés közös alapjára hozni, kontinensünk sorsa biztosítva van; ha nem, Európa soha sem gyógyül ki lázas konvulzióiból és ennek előbb-utóbb civilizációnk teljes pusztulása lesz a vége. Most megint úgy áll a helyzet, hogy a gazdasági válság példátlan nyomása alatt a két állam közeledik egymáshoz. A francia-német közeledés két sikon képzelhető el: gazdasági és kulturális sikon. Ezúttal a gazdasági érdekek összeegyeztetéséről van szó. Viszont ez csak úgy lehet tartós, ha a két különböző kultúra is keresi egymást, egyik a másik mélyére igyekszik hatolni. Az uj francia és német nemzedéket a kölcsönös megbecsülés szellemében kell nevelni. érthető tehát, ha mindkét részen éberen figyelnek arra, hogy szomszédjaiknál miként történik az ifjúságok előkészítése a jövő feladataira. A minap Amédée Vulliod tollából figyelemreméltó könyv,,jelent meg: A német vitalitás forrásainál (Aux Sources de la vitalité alle- mande Rieder, Paris). A mű devizáját Wellstől kölcsönözte: „alapjában véve a világ békéje pedagógiai háború kérdése“ és a szerző tudományos felkészültséggel — maga is ismert pedagó gus odahaza — a német köztársaság nevelési eszményének jelenségeit kutatja. Abból indul ki, hogy a szélsőséges áramlatok erősödése nem befolyásolhatja Franciaországot jóindulatú magatartásában és a legutóbbi választások csak jegitimizálják Franciaország békés orientációját. Németország változatlanul fentartja azt a pedagógiai rendszert, amelyet a weimari alkotmány szellemében inaugurált. és ezt megismerni francia részről nyilvánvalóan a kölcsönös bizalom erősbödését jelentené. Mielőtt azonban az uj német iskolatípus szellemi háterét világítaná át a szerző, az uj német Ifjúsági mozgalmakat ismerteti. A Jugend bewegung elindítói magok az ifjak voltak és az uj mentalitás kialakításában már részt vett a század elejei diáknemzedék is. Az 1904-ben megszületett Wandervogel-mozgalom indítja el a kibontakozást és a változó pedagógiai gondolkodás élén Kari Fiséller, Steglitz, Gustave Wyn neken (a wickersdorfi iskolarendszer megalapítója). Foerster reformmozgalmai állanak. E mozgalomhoz csatlakozott a katolikus ifjúsági szervezet, a Quickborn és bár e mozgalmak alapszíneikben sokban eltérnek egymástól, központi problémáik ugyanazok: a nemzeti megújhodás, tekintély, szabadság, a belső és külső politikai kérdésekkel való szembenállás, egyéni magatartás stb. A felnövő ifjú egészen másként gondolkodik, mint elődje és az iskolamester, a német szellemnek ez a tipikus képviselője sem azonos azzal a tanártipussal, akit Remarpüe könyvéből is megismertünk. A német ifjúsági mozgalmak egytől-egyig abból a lelki állapotból születtek meg, hogy a régi formák kiélték magukat, ezek között élni számukra elviselhetetlen, az uj pedagógiai mozgalom a kor megváltozott mentalitásához egyengetni igyekszik az iskolát. Könyvünk szerzője az ívj pedagógiai mozgalom vezetői között Kerscheusteinert, Lietzet, Sprangert említi, mint akik a Pestelozzi-féle elvek legalkalmasabb továbbfejlesztőit. Kerschensteiner aiapelve, hogy a gyermeknél legfontosabb meghatározni a spontán hajlamot, a „belső hivatást“. Mig a régi porosz iskola főfeladatának tekintette, hogy az ifjúból az állameszme kérlelhetetlen szolgálója legyen, az uj republikánus nevelés a gyermek megszámlálhatatlan szükségleteivel vet számot. A tanítvány szabad és felelősségteljes egyén, erkölcsileg autonóm és a kötelességek kölcsönösségével van kötözve a kollektivitáshoz. E doktrína kulmináló pontja az egyéniség lényegét kitevő tulajdonságainak pontos meghatározásában áll, számot vetve a növekedés, a változás tényfeivel, tehát dinamikusan közelit a tanítvány leikéhez. Ezeknek a „valeurs educativs“-eknek felismerése döntő fontosságú —- állapítja meg Vulliod is. Az uj nevelés az ifjú integrális lényét hatja át és szuggesztiv módon fedezi fel'a moralitás összes forrásait. Messze vezetne részletezni az uj német nevelés princípiumait, inkább az a kiemelendő, hogy a német kormányok magukévá tették a reformista mozgalmat és az alaposan végiggondolt német iskolareformot a könyv szerzője Franciaországban is követendőnek tártja. Részletesen foglalkozik a szerző azután az úgynevezett szabad iskolákkal, ahol a legérdekesebb experimentumok folynak, mint például az Oden- waldi és Wickersdorfi iskolákban, foglalkozik a humánus tárgyak tanításával, a német ifjúság zenei, technikai, kézügyeszségi és testi nevelésével és az ismertetett rendszerek közül szemmel láthatólag elveihez közelállónak a Lichtwark iskoláit tekinti, ahol a tanár az örömérzések légkörét igyekszik szüntelenül megteremteni. Világnézetileg helyes princípiumnak tartja, hogy az uj állami iskolák a nemzeti eszme ápolása" mellett ennek az eszmének az emberiség szolgálatával és ideáljával való egyeztetését keressék. A könyv Zárófejezetei az uj iskolamesterek kiképzésével és a pedagógiái reformmal, mint a nemzetközi béke alapfeltételével foglalkoznak. Utal Spranger és Kerschensteiner elméleteire, amelyek nemcsak azt állítják rendszerbe, hogy milyen legyen az uj tanitváüy, hanem milyen legyen az uj tanár is. Végül arra a következtetésre jut, hogy megorganizálni a világbékét nem más, mint megtisztítani az ifjú lelkét az idegenekkel szemben érzett előítéletektől, a soviniszták rágalmaitól. Konkrét feladatnak látja, hogy a francia-német diákok kicseréltessenek, családilag érintkezzenek egymással. Meg kell érteni végre, — mondja — hogy a nemzetközi kiengesz^ telődés az élet müve és nem megy teljesedésbe másként, mint a szellemi energiák cselekményének beindítása által, amelyre a tradicionális iskola nem képes. A nevelő eszményt univerzálissá kell tenni és ezért a franciáknak haladéktalanul meg kell ismerkedni a német ifjúság megformálására irányuló pedagógiai eszközökkel, hiszen a német pedagógiai módszerességével mindig vezetett és most is felette tanulságos. (1. e.) Négy&zámeüW Sej es kártérítési pert nyert naeg* a Tárossal sKemhén egy szatmári kereskedő A® állami lefoglalta a kereskedő követelését, mert jogelődje félmillió lejen felül adósa maradt a kincstárnak (Szatmár, augusztus 1. Á Keleti Újság munkatársától.) Szatmár város interimárbizott- ságával Barna Béla fűszer- és csemegekereskedő bérleti szerződést kötött három évre, amelynek tárgya az volt, hogy körülbelül száz darab automatát állíthat fel saját költségén a város különböző uccáin és ezért a városnak évi 15 ezer lej bért fizet. Hét-nyolc hónapig zavartalanul benneült Barna Béla a bérletben és a közönség szívesen használta az uton-utfélen kínálkozó automaták egylejes cukorkáit, mig egy alkalommal határozatot nem kapott Barna Béla az interimár- bizottságtól, melyben arra utasítják, hogy a villanyoszlopokra a város engedélye nélkül felszerelt automatákat, végrehajtás terhe alatt, szerelje le. Barna Béla úgy értelmezte a szerződést, hogy a város villanyoszlopait is igénybe veheti az automaták fölszerelésére, noha erről a szerződésben szó sem volt s igy megfellebbezte a prefektus elnöklete alatt működő bizottsághoz a városi határozatot, mely legnagyobb meglepetésére nemcsak az interimárbizottság határozatát hagyta helyben, hanem kimondotta, hogy a Szatmár város és Barna Béla között kötött szerződés semmis, mert annak megkötésére csak a városi közgyűlés jogosult és határozati- lag kötelezte a tanácsot és Barna Bélát, hogy végrehajtás terhe alatt az összes automatakészülékeket szerelje le. Barna Béla hasztalan fellebbezte meg a kolozsvári felülvizsgálati bizottsághoz a prefektus határozatát, mert azt változatlanul helybenhagyták. A kereskedő ilyenformán kénytelen volt potomáron értékesíteni drága pénzen beszerzett automatáit és ugyanakkor a városhoz beadványt nyújtott be, melyben 50.000 Iejes kártérítést kért. A város állandó választmánya, valamint a városi közgyűlés hosszas tanácskozás után elutasította Barna Bélát kártérítési igényével azon az alapon, hogy ami ab ovo törvénytelen, abból jogi és egyéb kötelezettség egyik félre sem háramlik. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a város nem működött közre a bérleti szerződés megsemmisítésében és igy kétévi, összesen 30 ezer lej elmaradt bérösszeggel nem találta arányban a Barna-Béla által kért kártérítési összeget. Barna Béla közben kényszeregyezséget kért és végleg felszámolt üzletével, de annál nagyobb er éli y el feküdt neki kártérítési perének. Az elmúlt napokban hirdette ki a szatmári törvényszék ez ügyben ítéletét, mely Szerint 400 ezer lej tőbe és a kamatok megtérítésére kőte* lezte Szatmár városát. Azonban még ki sem kézbesítették az ítéletet az ügyben, még az eddiginél is feltűnőbb fordulat történt. A kincstár lefoglalta Barna megítélt követelését a városnál. A foglalás indoka az, hogy Barna annakidején a bukófélben levő Cooperitiva de Consum helyiségéf, berendezését és árukészletét átvette és igy a Cooperativa jogutódjának tekinthető, minek folytán felelősséggel tartozik a Cooperativa összes tartozásaiért. Már pedig a Cooperativa állami tartozása mintegy 670 ezer lejt tesz ki, minek a következményeit most Barna kell szenvedje, ki nagyne- hezen odáig jutott, hogy követelését megítélték. Szatmár városát mindenféleképpen érzékenyen érinti ez az Ítélet. A polgárság nem is nyugszik ebbe bele és erélyesen követeli annak megállapítását, hogy kiket terhel ez ügyben felelősség. 01AA” GUM..? minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt,
