Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-16 / 185. szám

«jemima} 20 Originalfabletten zuQ5 g HEfmeBSBBeHBEí-a': 'F^faaMH Tudja Ön, mi az Aspirin? „akármilyen* fejfájás I elleni por, hanem egy tabletta, melyet az egész világ orvosai rheumatismus, meghűléses betegségek, fej­fájás és más fájdalmak ese­tén ajánlanak mint ártal­matlan gyógyszert. Valódiságuk biztos ismertető jele a BAYER-kereszt, mely minden csomagon és minden tablettán látható.' 3> 'íiay eh z üeiAÍdt Jjiciai g PHARMAZEUTISCHE VERKAUFS-ZENTRALE LG. FARBEN INDUSTRIE AOTIENGESEUSCRAFl •LEVERKUSEN a- Rh.. ASPIRIN ( Name gesetzlich gesehnte? > BAYER Ahol Rózsa Sándor raboskodott... Látogatás a szamosujvári javítóintézetben, ahol a szeretet nevében tiszteletreméltó szociális munka folyik — Mintha egy család tagjai volnának a család száműzöttjei (Szamosujvár. augusztus 14. Kiküldött munkatársunktól.) Szamosu,ivarnak, amint ré­gén mondták: az „örmény fővárosinak, ma is legnagyobb nevezetessége Rózsa Sándor, a be­tyárkirály hajdani otthona: a javítóintézet. A régi vár magas kőfalai mindent elzárnak a kiváncsi szemei elöl. A legfeltűnőbb rajta egy hatalmas gyári kémény, amely a vár kellős kö­zepén tör a magasba. Különösnek tűnik fel. hogy a középkori hires Martinuzzi-várban ko­romfekete füstfelhő helyettesíti a történelmi le­vegőt.. Egyes helyeken mély hasadékok táton- ganak a falban, de az ágyucsövek után már hiába kutatunk. A modern szelek régen elsöpör­ték helyükről. A mult emlékei annyira kísérte­nek, hogy egészen önkéntelenül a vár kapuja előtt állunk meg. A zöldre festett vasrácsok el­oszlatják a pesszimista hangulatot s amikor névjegyünket szuronyos börtönőrnek akarjuk átadni, kiderül, hogy a kapus teltareu, 12 éves egyenruhás fiúcska, aki az udvariasság legter­mészetesebb hangján fordul felénk. — Csak Savin aligazgató ur van itthon. Je­lentsem be? Elkövettük azt a hibát, hogy megkérdeztük, miért van itt. A vigkedélyü fiúcska, elpirul s szinte könnyes szemekkel, alig halható hangon ejti ki: — Egy éve hoztak ide... Szótlanul haladunk tovább az igazgató iro­dájáig. Az udvaron gyermeksereg labdázik. Kü­lön csoportban mintegy harmincöt kislány. Két serdülő ifjú éppen a szamarakat fogta be a vizes szekérbe. — Nem szöknek meg? — fordulunk az éppen közeledő Savin aligazgató ur felé. — A leglíberáüsabb szellem uralkodik ná­lunk — válaszolja mosolyogva. Ma már nincs itt börtön, az egykori fegyház szociális intéz­ménnyé alakult át. fiatalkorú, rossz magavise- letii gyermekek nevelését végzi. — Egyik bukaresti látogatásunk alkalmával arról hallottunk az igazságügyin misztériumban, — jegyeztük meg — hogy meg akarják szüntet­ni a javítóintézetet.. — Pillanatnyilag sem volt szó erről. Hiszen a szamosujvári javítóval olyan magas nívójú s a kor követelményeinek megfelelő intézetet kaptunk, amelyet fejleszteni s nem megszüntet­ni kellene. A legújabb pedagógiai rendszerek alkalmazásával csodálatos eredményeket értünk el. Rövid szünet következik. Nehány nyolc-tiz- tizenöt év körüli leánygyermek gyűrűt von kö­rülöttünk. Olyan bizalommal szólnak az igazga­tóhoz, mintha az legalább is édesanyjukat he­lyettesítené. — Ez a bájos kis teremtés — mutat rá az igazgató az egyik tizenhárom éves leánykára, — a legintelligensebb a harmincöt közül. Sajnos, sexuális szenvedélynek lett az áldozata és ez a körülmény juttatta ide. Mindezt a gyermekek természetesen nem hallják. A nagyobb leányok konyhában segédkeznek. Mint okleveles gazdasszonyok kerülnek ki in­nen, de a tanitónök a legnagyobb lelkiismeretes­séggel oktatják őket az összes házi munkákra. Őszintén szólva az első pillanatban úgy kép­zeltem el a helyzetet, mintha az egészségügyi kérdésekkel meglehetős hadilábon állana a ja­vítóintézet. Savin igazgató tamáskodást sejtett szavaimban s karon ragadva felkisért az egyik hálószobába. A legnagyobb rend és tisztaság. Hófehér ágytakarók, puha párnák, kényelmes vánkosok. Minden ágy fölött kis szekrény. Az, XIV. ÉVF. 185. SZÁM. asztalt gyönyörű hímzés borítja. Ezt egyik ti­zennégy éves gyermek készítette.... A könyvtár a legjobb irói alkotások gyűjte­ménye. Magyar, román, német, sőt francia nyelvű írásokat is találni. Átlag egy-két köny­vet olvas minden gyermek hetenként. Bámulatraméltó a szövőmühely is. A pék­üzemnél 8 fiú javában dagaszt. Még a hadsereg helyi állományát is innen látják el friss kenyér­rel. Ami mindenesetre elismerésremóltó és meg­kapó az önállóság gondolatának ér vény re jutta­tása. A javítóintézet apró kis lakói úgyszólván mindent házilag állítanak elő. A gépeket ők irá­nyítják. Külön kovács, kerékgyártó cs cipész- műhelyük van. A kert virágkiállításra emlékez­tet. Annyi a rózsa és a legkülönfélébb illatos vi­rág, mintha nem is önmagukról megfeledkezett és kisebb-nagyobb bűnbe esett ifjak munkája teremtette volna meg a szép kertet, hanem holmi Bulgáriában tanult professzionista kertész. Vasrácsos kis cella ablaka előtt állunk. — Itt lakott Rózsa Sándor — szólalt meg az igazgató. Amott az a kis helyiség, ahol enyvel kavart. Benyitunk a kis cellába. Minden olyan sima, olyan egyszerű, hogy csak egy börtönzárka le­het ilyen. A falakon karcolások s az egyik sa­rokban egy tizenkilenc év körüli suhanó. — Tudod-e ki volt az elődöd ebben a helyi­ségben? — leptük meg a kérdéssel. — Igen. Rózsa Sándor lakott itten... —Remélem, nem óhajtsz nyomdokain ha­ladni? Válaszképpen lesüti szemeit. — Csak két napja van ebben a zárkában — mondja az igazgató. Ö az egyedüli az egész in­tézetben, akit ha szabadon engedünk, rögtön megszökik. Kolozsváron tartóztatták le, de csak pár napig ül ezen a helyen büntetésképpen A sziikésről eszünkbe jut egyik bukaresti lap közleménye, amely sorozatos szökésekről számolt he. — A helyzet tendenciózus beállítása volt — hangzik a határozott válasz. A dolog úgy tör­tént, hogy kivittem az összes gyermekeket az erdőbe játszani, hogy még az árnyalatát is el­űzzük annak, mintha javítóintézet helyett bör­tönben élnének. A gyermekek egész estig ját­szadoztak az erdőben s a nap hanyatlásakor ölükben virágcsokorral tértek vissza. A kis ki­rándulás láthatóan nagyon jó impressziókat kel­tett bennük, de négy kisebb fiú eltévedt. Másnap hajnalban már jelentkeztek is. így néz ki az a bizonyos híradás a tárgyilagosság tükrében. Egy hetven év körüli őszhaju asszony ér­dekes dolgokat mesélt el Rózsa Sándor életéről, amelyek azonban többé-kevésbé ismeretesek. Teljesen újszerűnek tűnt fel előttünk az az állí­tás, hogy Rózsa Sándornak még most is él egyik törvénytelen gyermeke. Az öreg nénike nem emlékszik a faiura, de véleménye szerint vala­hol Szamosujvár környékén lakik. A várban római katholikus, református, görög keleti és görög katholikus kápolnák is vannak. Minden gyermeket saját felekezetinek lelkipásztorai oktatnak. Vasárnap rendesen hall­gatják az Istentiszteletet. Dél van. Megkondul a kis harang és a gyer­mekek sietnek ebédelni. Elnézzük, amint mohón fogyasztják a gulyáslevest. Mintha egy családhoz tartóznának, - a c»a Iád számüzöttjei... Demeter Bél fi. if, Takarékoskodjék! Biztosít­son az erdélyi magyar egyha­zak biztosítóintézeténél a MI­NERVA BIZTOSITÓ-nál! Kér­jen ajánlatot. Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT cí­me: Kolozsvár, Calea Reyele Ferdinand (volt Ferenci József ut) 37. szám.Telefon 12-57 US Villamossági szabid! 1 A Főtér 18 szám alatt (Ursus sorosan ok méh H lett) megnyílt „ELECTRO-KÁBIÓ1 lego!- esőbb árban vállal villamossági sZeie éseket, vasalók, és főzök átalakítását tői) <J80 voltra. Állandó választék csillárokban < - iádíók- fii ban. — Pontos kiszolgálás. Salves pártfogást kér; Kóréh Pái> ill I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom