Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-13 / 182. szám
S2F. ÄFF. 182. S2TZM, indul a vonat Segesvárra?" Megmondották a pontos időt, mire Lőrinczy valósággal elrohant az étteremből, hogy a Segesvár felé induló vo natot elérje. Tehát megállapitottuk, hogy csütörtökön este elutazott Kolozsról. — Nem hagyott hátra semmiféle üzenetet? — Nem, — mondotta határozottan Györy felügyelő. Csütörtökön este Kolozson volt Bodnár, az Autó Gloo vezetője is. ö sem tudott beszélni vele. Csak annyit tudott meg, hogy elutazott Marosvásárhely felé. Tholdy gróffal azonnal folytattuk az utunkat. Marosvásárhelyen a száuodákban, kávéházakban mindenütt érdeklődtünk utána. Az ismerősei azt mondták, hogy Marosvásárhelyen senki sem látta. — Mi történt azután? — Újabb rohanás Segesvár felé. Itt sem tudtunk meg semmit. Héjasfalván keresztül végre pénteken este megérkeztünk Ujszékelyre. Itt lakik Lőrinczy édes anyja. Nem akartunk először az anyjához fordulni, az unitárius paphoz mentünk. „Itt adtam randevút a vejem- nek“, — mondottam a papnak. A lelkész úgy tudta, hogy Lőrinczy Mózes Ujszékelyen van. — És ott is volt? — Igen, ott volt. Sajnos azonban már pénteken délután két órakor elutazott, Édes anyja beszélte el, hogy pénteken reggel megérkezett Ujszékelyre, de csak délután két óráig időzött a faluban. Nem lehetett rajta észrevenni semmi különöset. Édes anyjának azt mondotta, hogy Aradra utazik valami üzleti ügyben. — Pénteken este, — folytatta Györy felügyelő, — visszautaztunk Segesvárra, ügy kombináltam, hogy pénteken este háromnegyed nyolc órakor indulhatott el Arad felé. Az állomáson sok ismerőse van. Senki sem látta. A szállodában sem tudtak róla. Megállapitottuk, hogy Segesváron nem szállt vonatra. Ezután nem volt mit csinálni, kénytelen voltam a gróffal együtt Kolozsvárra visszatérni. Vissza- jövet szombaton reggel még Vásárhelyen érdeklődtünk utána, de itt sem tudtak semmit róla. Szombaton este a felesége vasúton ugyancsak leutazott Ujszékelybe, kutatott a férje után, de biztosat ö sem tudott megállapiani. — Hol adta fel a leveleket? — kérdeztük. — Ez nagyon érdekes, — mondotta Györy felügyelő. A levelek borítékáról megállapitottuk, hogy a Kolozsvárra küldött búcsúleveleket 8 iki dátummal, tehát szombaton adta fel. — Ujszékelyi látogatása előtt, vagy után? — Ezt nem lehet tudni. Azt hiszem azonban, hogy a látogatása után. A leveleket Erkedről keltezte. Ez Ujszékelytől nem messze, Héjasfalva mellet fekszik. Egy kis állomás. Ujszé- kelyről gyalog is elvetödhetett ide. A vasúti felügyelő szemeiben könnyek jelentek meg. Az a meggyőződése, hogy veje, Lőrinczy Mózes öngyilkos lett. KnimnmRmneminmimnmnniHmnnnnunHnnannnRiinamiuiimiiiuiimiiniaHimmMnmiin £ I s K át az orosz határon ■ * A késő esteli órákban szenzációs hir terjedt el Kolozsváron. Senki sem tudja, honnan eredt. Csak mindenki arról beszélt, hogy Lőrinczy Mózes szombaton éjjel Soroca mellett átlépte az orosz határt. Azt lehetett hinni, hogy a hir fantázia szüleménye. Ugyanakkor az Oroszországba való szökést összefüggésbe hozzák azzal, bogy Lőnn- czy Mózes hosszabb időt töltött orosz fogságban. Később a rejtélyesnek látszó hirt a rendőrség is megerősítette. Ugyanis az estéli órákban távirat érkezett a rendőrségre, amely azt közli,, hogy Lőrinczy Mózes valóban átlépte az orosz határt. Szombaton Sorncan volt. Levelet irt a rendőrségnek. A levelet a soroeai rendőrfőnök az íróasztalán találta meg. Senki sem tudja, hogy a levél hogyan került a rendőrfőnök asztalára. A levélben meg volt a család pontos kolozsvári cime és a szöveg csak annyiból állott: Legyetek nyugodtak, szombaton átléptem az orosa határt. _ Tehát mégis Oroszországba szökött. Nyu- vánvnlóan előre megfontolt szándékkal vette aa útját Oroszország felé és itt ismét az apróhirdetés jut az eszünkbe. Szabad az ut... Ezt Lőrinczy, úgy értelmezte, hogy szabad, de a szovjet-birodalom felé... Egy újabb rejtélyes momentum, ügy látszik Lőrinczy Mózes mégis tudta, hogy mit csillái. A szegénységről és nyomorról siránkozó levelek csak meg akarták téveszteni a vizsgálatot. Talán súlyos milliókat emelt el? Ki tudná ma még megmondani. MEEK ÉSRÉ5I Sül HSEfSÜEOK halhatatlan müveit olvas- s halja naponként, minimă- g lls kölcsöndijért a sok ezer fj csereköleltel rendelkező és g a legkényesebb igényeket is g kielégitö magyar, német, | román és francia nyelvű & flHTE aUBHIEBl ( KÖLCSÖNKÖNYVTÁRBÁN j I STR. NICOLAE JORGA (v. JÓKAI UCCA)5. I § i 1 Előfizetés (havonta 30 műre, naponkénti cserével) .....................60 lei § I Keleti Újság olvasói részére ... 40 lei Rendkívül heves földrengést jeleztek ezer kilométeren felüli nagy távolságból (Bécs, augusztus 11.) A freiburgi, belgrádi és budapesti földrengést jelző intézetek készülékei nagy távolságból 22 óra 26 perctől több mint félórán át rendkívüli heves földrengést jeleztek ezer kilométeren felüli nagy távolságból. Csaknem az összes intézetekben tuliengtek a mérőingák s az irószerkezet is szétesett a példátlanul heves földlökések jelzése közben, ami arra mutat, hogy a japán! katasztrofális hatású földrengés óta nem jegyeztek ilyen földlökéseket. Valószínűnek tartják, hogy a földrengés góc* Angorától délkeletre, talán a perzsa-török határvidékén van, de közvetlen hir még sehonnan sem érkezett a kétségtelen katasztrofális hatású rengés központjának megjelölése felől. Spanyolország eladja gyarmatait és Marokkói, Németország vásárolja meg (Párizs, augusztus 11.) Franciaországban nagy izgalmat keltett a hir, hogy Spanyolország el akarja adni a gyarmatait s a gyarmatoknak azt a részét, amelyet nem ad el, visszaengedi a bennszülötteknek. Párizsban úgy tudják, hogy a spanyol kormány többek között Németországnak akarja eladni Marokkót. Ez a hir a francia politikában különösen leverőleg hat, mert Kamerun elvétele a németektől éppen azért történt, hogy Franciaország gyarmati politikáját Németország ne zavarhassa. Már most, ha ez a szokatlan vásár megtörténik, Franciaország sokkal nagyobb német gyarmatterülettel találja szemben magát Afrikában, mint a múltban. Meghalt az amerikai színházi és fílmreklám~király (Newyork, augusztus.) Nem mindennapi pályafutás ért véget a napokban Newyorkban, ahol aránylag még fiatalon, ötven éves korában meghalt Harry Reichenbach, akinek a karrierje még amerikai szemmel nézve is rendkívüli volt. Reichenbách az amerikai filmes szinházreklámnak valósággal királya voll és senki sem vehette fel vele a reklám dolgában a nagyon ötletes Amerikában sem a versenyt. Néha egészen megdöbbentő és fantasztikus ötleteket használt fel a reklám érdekében, célját azonban mindenkor elérte és ha rábízták egy színdarab, vagy film propagandáját, akkor bizonyos volt a siker. Ugyanígy számos színházi és íilmnagyságot is ő tett világhírűvé nagyszerű reklámötleteivel. Reichenbach fiatal korában akrobata volti egy vándorcirkuszban, később pedig önállósította magát, úgy, hogy anatómiai különlegességeket mutatott. Vállalkozó kedvét azonban ez sem elégítette ki és színházi ügynökséget nyitott. Karrierjét akkor alapozta meg, amikor Sarah Bernbardot, a nagy francia tragikát menedzselte Délamerikában. Ettől kezdve a leghíresebb külföldi vendégművészeket ő vitte Amerikába és mondani sem kell, hogy nagy pénzeket keresett ezeknek a vendégjátékoknak a révén. Reichenbachof. azonban kalandos természete rövid időre eltérítette hivatásától és részese volt egy uruguaji forradalom „megrendezésének". Politikai kiruccanása után azonban ismét visszatért a színházi és filmvilágban kifejtett reklámíevékenykedéséhez, amelynek minden csinjdt-binját nagyszerűen értette, amiért a színházi és fihnváHalkoZók nagyon meg is becsülték. Igen sok filmnagyság Reichenbachnak köszönheti felfedezteíését és népszerűségét Többek között ő menedzselte Douglas Eairbankset, Mary Pickfordot, Rudolf Valentinot és más nagy sztárokat. Óriási reklámot csinált más filmhirességek érdekében is. így például maga Chaplin, Pola Negri és Gloria Swanson is sokat köszönhetnek Reichenbach nagyszerű reklámötleteinek. A reklámkirály halála alkalmából az ame* rikai lapok felelevenítenek néhány esetet, amelyek különösen híressé tették Reicbenbacbot, aki fáradhatatlan volt a propaganda legfeltűnőbb módjainak a kieszelésében. Egyik leghíresebb esete az volt, amikor úgy csinált rek« lámot a „Tarzan" cimü filmnek, hogy azeqyik előkelő newyorlci szállodába egy élő orosz- lant csempészett be. Reichenbach természetesen megtette a szükséges óvintézkedéseket, hogy az oroszlán senkiben kárt ne tegyen, a pánik a szállodában mégis elképzelhetően nagy volt és jobb reklámot film nem is kaphatott volna, mint amilyen ez az eset volt, amely természetesen bekerült az összes lapokba. Amilyen részvétet keltett a filmsztárok körében Reichenbach korai halála, ugyanolyan nagy a felháborodás Hollywoodban a divatos filmsztárok masszőze ellen, aki most hozta nyilvánosságra emlékiratait. Ezekben a nem mindennapi memoárokban a derék hölgy, aki sajátkezüleg dögönyözte soványra a legtöbb filmprimadonnát, nem a leghizelgőb- ben nyilatkozik a filmnagyságokról és igen sok intim dolgukat leplezi le. Hogy milyen szempontok vezették a hires hollywoodi rnasz- szőzt. amikor indiszkrét emlékiratait megírta, azt nem tudni, valószínű azonban, hogy bosz- szut akart állni a filmsztárokon és bizonyos az is, hogy nem szándékozik többé masszírozni őket, ami nem is sikerülne neki, mert hiszen a filmsztárok kimondták rá a bojkottot. A. botrányos könyvnek azonban bizonyára nagy sikere lesz és már csak azért is, mert a könyv első kiadását hir szerint az érdekelt sztárok az utolsó példányig megvásárolták. (—)
