Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-01 / 145. szám
E SGuummxjit XIV. ÉVP. 115. SZÁM. IS mostani épeítségi tömény még rosszabb a régi rossznál is Mi leit Jorga miniszterelnök javaslatából, mire a tör« vényhozás színe elé került ? — Gyárfás Elemér lesújtó kritikája az érettségi vizsgáztatási rendszerről Gyárfás Elemér dr. a szenátusban beszédet tartott az érettségi törvényjavaslatról és többek között ezeket mondotta: — Engedjék meg szenátor urak, hogy néhány szóban elmondjam a Magyar Párt álláspontját erről a kérdésről. Tudniuk kell Önöknek, Szenátor Urak, hogy mi már ti—7 év óta erős harcot folytatunk az Anghélesen által bevezetett érettségi rendszer ellen. Mikor ez a rendszer életbelépett, ez 'nyitotta meg valójában azoknak a küzdelmeknek a sorozatát, melyeket azóta iskoláinkért folytatunk. Anghe- lescu ur két okból vezette be ezt, a rendszert. Az első ok az volt az Anghelescu-féle érettségi létesítésére, hogy ez korlátot alkosson a szellemi proletáriátus további szaporodásának, pedig a szellemi pröletáriátust éppen az Anghclcseu- féle iskolarendszer szerencsétlen intézkedései teremtették meg. Amikor ugyanis megalakult Nagyromáuia, a közhivatalok egész sorozata várt betöltésre s a közélet számos terén nagy szükség mutatkozott szellemi munkásokra. Anghelescu akkori miniszter e hiány láttára a középiskolák egész sorozatát állította fel s ezekben töménytelen ösztöndijat osztogatott úgy, hogy a román hn- périum első éveiben az ifjúság nagy tömegei tódultak e középiskolákba. Nem telt el azonban négy-öt év s már is érezhetővé vált, hogy a középiskolákban felnövekedő ifjnság száma túlságosan nagy s megállapítást _nyert, hogy egyetemeinken több a tanuló, mint akár a párizsi,egyetemen is. Anghelescu urnák az volt a szándéka, hogy ezzel az érettségi rendszerrel korlátot állítson fel és azokat az ifjakat, kiket előzőleg ő maga tervszerűen terelt a középiskolákba, meg akarta akadályozni abban, hogy az egyetemekre jussanak. A másik ok pedig a románság életviszonyaiban rejlik, mert mig a kisebbségi tanulók egy jelentékeny része a középiskola elvégzése után a mezőgazdaságban, iparban vagy kereskedelemben helyezkedik el. a román végzettek csaknem kivétel nélkül a hivatalnok pályára igyekeznek. Ez a két fő ok vezette Anghelescu minisztert — általános és országos szempontból — az érettségi-korlát felállítására. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy az érettségi e Célra nem alkalmas eszköz. Kezdetben valóságéi brutalitással jártak el a bizottságok, úgy, hogy egyes helyeken a jelöltek 80 százaléka elbukott, de azóta is a többség vagy legalább is WEEKENDEZÖK, TURISTÁK, CSERKÉSZEK NAGY HASZNÁT LÁTJÁK Tulogd?: Turisták és cserkészek cimü könyvének FŐBB CIKKEI: A turistaság fogalma és feladata. A cserkészet története és célja. Felszerelés. Első segélynyújtás. Élelmiszer, sütés, főzés. A turistáskodás szabályai. Menetelés A táborozás. Kerékpáros turistaság, A motorkerékpár, Az automobil A vizi turistaság A szikla- mászás, A téli turistaság és síelés A téli turistaság. A síelés. A szán. Túraleírások Turista kalauzok szerkesztése. Turista alkotások Turista egyesületek élete Turista múzeumok, A turistaság és az iskola. A turistaság és az ide. gén forgalom. Turistaság és honismeret Turista tízparancsolat. Irodalom Kapható a MINERVA könyvkereskedésben. Ciuj-Kolozsvár, Reg Maria 1,, a pénz előzetes beküldésére portómentesen küldjük ÁRA 8© LEL a jelöltek fele elbukik s ennek dacára tulnépesek az egyetemek. A selejtezést nem az érettséginek kell elvégezni, hanem ennek az alsóbb osztályokban kell megtörténnie, másfelől pedig meg kell szüntetni a felesleges középiskolákat, mert ezek szaporítják a szellemi proletariátus számát. A hibás középiskolai törvény. Az érettségi mellett azért is megnehezedett, mert hibás az Anglieleseu-féle középiskolai törvény is. Ainig kétféle tipusu középiskolánk volt. mindegyik tanuló sokkal könnyebben elkészü’.- hétetl az érettségire, mint most, az egységes középiskolával. Mi annakidején az Anghelescu féle egységes középiskolát határozottan helytelenítettük és követeltük a kétféle típus fenntartását. mert az volt s ma is az a meggyőződésünk hogy lehetetlenség teljes felkészültséget szerez nie valakinek úgy a klasszikus műveltségben, mint a természettudományokban. Az idő erre iulrövid s c rendszer következménye az, hogy a tanuló egyik irányban sem nyer teljes kiképzést. A nemzetipárti kormánytól sikerült elérnünk, hogy az érettségin a jelölt választhatott a latin nyelv és a természettudományok között, de nézetem szerint feltétlenül a teljes kettéválasztásra kell törekednünk. Még van egy további ok, mely sokban meg nehezítette az érettségi vizsgák eredményét és ez a Vili. osztály megszüntetése. Nyilvánvaló, hogy hét év alatt senki sem tud annyit tanulni, mint nyolc év alatt és a VIII. Osztály éppen arra volt hivatva, hogy az érettségit előkészítse. A mostani érettségi rendszer egyébb káros következményeiről feleslegesnek tartom beszélni, mikor előttünk fekszik ez a törvényjavaslat, melynek indokolásában maga a miniszterelnök ur, aki a legnagyobb tanügyi szaktekintély az országban, a legmeggyőzőbb szavakban a legszigorúbb bírálatban részesíti a vizsgáztatási módszert, a bizottságok összeállítási módját s mindazokat az egyéb hiányokat, nelyeket mi elejétől kezdve kifogásoltunk. Ezeken az általános szempontokon kivül azonban, Anghelescu miniszter ur ennek az érettséginek a bevezetésével bizonyos nemzeti célokat is kívánt előmozdítani, melyek talán elvileg indokoltak lehettek, de az erre kiválasztott módok és eszközök teljesen alkalmatlanoknak bizonyultak. Anghelescu miniszter azt akarta elérni, hogy a kisebbségi tanulók jól tanulják meg az állam nyelvét, ehhez azonban nem kell semmi kényszer, ifjaink minden erejükkel tanulják a román nyelvet. Már a középiskolai törvény vitájában megmondottam, hogy Anghelescu ur rövidesen meg fog róla győződni, hogy még túlságosan is sok magyar fog nagyon jól románul tudni és többet fognak románul beszélni, mint Anghelescu ur óhajtaná. (Derültség.) Megmondottam azt is, hogy aki igazán ellensége a magyarságnak, annak arra kellene törekednie, hogy a magyarokat megakadályozza a román nyelv megtanulásában, mert minden magyar ember, ki jól tud románul, hivatott védője a saját népének. Éppen ezért elhibázottnak kell tekintenünk, hogy ebből a célból bevezették e szigorú érettségi rendszert. Közismert dolog, hogy az évről- évre következő nemzedékek mind jobban fel vannak készülve s ma már alig hallunk panaszt arról, hogy a magyar ifjúság ne tudna románul. Miért helytelen a mai érettségi rendszer ? Ezek azok a főbb Szempontok, melyek miati elvileg helytelenítjük a mostani érettségi rend szert, mely lényegesen különbözik a mi erdélyi érettséginktől. Az első nagy különbség az, hogy nálunk az érettségit, a tanuló saját intézetében és saját tanárai előtt tette le. A második nagy különb ség az, hogy a tanulók előre tudták, mely tárgyakból kell vizsgázniolc, sőt ismerték magukat a kérdéseket is, mert az egyes tárgyakat előre tézisekre osztották fel, ezeket már évközben kiosztották s igy a tanuló tisztában volt azzal, hogy milyen kérdésekét intézhetnek hozzá. A inai rendszer szerint a tanulóknak rendszerint aprólékos részletkérdésekre kell felelnie. Ezek azok az elvi szempontok, melyek miatt mi a mostani érettségi rendszerrel nem tudunk megbarátkozni. Mi azt kívánjuk, hogy a tanulót a saját tanárai vizsgáztassák és ne legyen kitéve a váratlan és meglepő kérdéseknek, hanem előre ismerje azt az ismeretkört, amire felelnie kell. A jelenlegi érettségi ellen a közvéleményben számos kritika hangzott el s ezek közül talán legklaszikusabb az, melyet maga a miniszterelnök ur szögezett le, a javaidat indokolásában szószerint leközölt tavalyi véleményében. E kritikák hatása alatt a múlt évben.végre sikerült annyit elérnünk, hogy amig az Angheles- cu-félc rendszer szerint az érettségi vizsgák két tárgyát évről-évre önkényesen a miniszter jelölte ki s ennek következtében a tanuló csak lvözvetleniil a vizsga előtt tudta meg, hogy a nemzeti tárgyakon kívül miből kell még vizsgáznia, addig ezt a rendszert az előző kormány megváltoztatta s magában a törvényben világosan szabályozta, hogy mely tárgyakból kell a jelöltnek vizsgáznia, biztosítva számára a választás jogát is a latin és a fizika között. Mi történik azonban most? Noha a miniszterelnök ur maga állapítja meg széles tudással az eddigi rendszer hibáit, mégis — még helytelenebb és még hátrányosabb formában — visszatér a régi rendszerhez, ö sem szabályozza a törvényben az érettségi vizsga tárgyait, hanem ezt a végrehajtási utasításra bizza Amig lorga professzor ur a közoktatási miniszter, nem kételkedünk abban, hogy egy ilyen kiváló pedagógus ezeket a tárgyakat helyesen fogja kijelölni. De ha a törvénybe • belevesszük atfi, hogy a tárgyakat a végrehajtási utasítás állapítja meg, ez azt jelenti, hogy mindegyik közoktatási miniszter — és sajnos nálunk ezek gyorsan váltakoznak — tetszése szerint változtathatja a tárgyakat, ami pedig nagy hiba, mert hiszen a tanulóknak már a középiskola V—VI. osztályaiban, vagyis két-három évvel előbb tudniok kell, hogy melyek az érettségi tárgyai, hogy ezekre kellően felkészülhessenek. Éppen ezért sajnálatomra, ezt nem helyeselhetem és súlyos hibának tekintem. Ami a javaslat kisebbségi részét illeti, tegnap volt szerencsém már a bizottságban kijelenteni, hogy mi az eredeti szöveget teljesen magunkévá tesszük és elismeréssel vagyunk az ebben jelentkező barátságos lépés iránt lorga professzor iránt, mert hiszen a képviselőházhoz Egyetlen a maga nemében! CZELNAI: Cukrászat és hideg büffé 140 lei beküldésére portómentesen szállítjuk. — Utánvéttel 20'— lejjel több. Az egyetlen jó büffé- és cukrászköny.
