Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-01 / 145. szám

XIV. ÉVF. 145. SZÁM. T KtUttrt&SJte Kiváló olaj, amelyef a Ford karaván autói olajozására választottak TTÄROM hónapon keresztül egy-*■antókaraván, amely Ford te­her- és személykocsikból, vala­mint Fordson traktorokból áll, körutat tesz egész Romániában. Ennek a karavánnak a szerve­zői a bemutatás minden legkisebb részletét a legnagyobb gonddal készítették elő. Semmiféle áldo­zattól sem riadtak ’.issza, hogy ennek r. próbautnak a sikerét biz- tosHsűk, főleg, hogy a román kö­zönségnek megmutassák, hogy ezek az autók megbirkóznak egy S000 kilométeres ut minden ne­hézségével, még Európa néhány legrosszabb utján is. Az Agenţia Americana, a Standard Motor Oil romániai el­osztó szerve nagy örömmel je­lenti, hogy a Ford karaván szá­mára Standard olajat választottak. Kövesse a Ford karaván szer­vezőinek a példáját — válasszon Standard olajat, amelyet Ameri­kában töltenek és pecsételnek le. STANDARD MOTOR OIL Vezérképviselet Románia számára: AGENŢIA americană Calea Victoriei, 126 ■— Bukarest STANDARD STANDARD OIL COMPANY OF NEW JERSEY benyújtott eredeti szöveg tényleg Jcönyités volna a jelenlegi helyzettel szemben, midőn a tanulók­nak az összes n. n. nemzeti tárgyakból, vagyis a román nyelvből, irodalomból, történelemből, földrajzból és alkotmánytanból románul kel­lett felölniük s csak a többi tárgyakból felel­hettek saját nyelvükön. Ma ez a törvényes hely­zet. Ezzel a törvényes helyzettel szemben két­ségtelenül könnyítés a miniszterelnök ur szö­vege, a javaslat eredeti szövege, melynek ér­telmében az egyetlen román nyelven kívül a vizsga juz összes többi tárgyakból a tanuló cfyiya- nyelvén lett volna letehető. Most már súlyosabb a helyzet. A miniszterelnök urnák ezzel a szövegével szentben azonban a kepvisetőház bizottsága olyan módosítást eszközölt, mely határozott sú­lyosbítás a jelenlegi helyzettel szemben. Nem­csak, hogy nem könnyítés, hanem határozottan súlyosbítás, amint ezt a képviselőházban gróf Bethlen György elnökünk kénytelen volt leszö­gezni, ami akkor Petrovici előadó urat nagyon meglepte s ezért kénytelen vagyok erre a kér­désre kitérni s bebizonyítani Önöknek, hogy c javaslat jelenlegi forrná jóban kedvezőt­lenebb reánk nézve az Atighelescu-féle jelenlegi törvénynél, melynek értelmében a nemzeti tárgyakon kívül a tanuló az összes többi tárgyakból úgy az Írás­beli, mint a szóbeli vizsgát kizárólag az iskola tannyelvén tehette le, mig a képviselőházban helytelenül módosított szöveg azt mondja, hogy: „ezekben a tárgyakban használhatja egyidejű­leg (concomitent) az iskola tannyelvét is.“ Mit jelent ez, Szenátor Urak? Kérdésünkre azt je­lenti, hogy ezekből a tárgyakból is a kérdéseket románul fogják feltenni, a tanulónak románul kell megkísérelnie a választ s ha ez nem sike­rül, akkor kisegítésképpen igénybeveheti a másik nyelvet is. Következőleg tehát ez a hely­zet sokkal súlyosabb az eddiginél, még arra a tanulóra nézve is, aki jól tud románul. Bátor voltam a bizottságban felhívni a miniszterelnök ur figyelmét arra, hogy ha valaki tud is egy idegen nyelvet, ezt a nyelvet csak egy bizonyos fogalomkör keretében ismeri meg. Pl. én ma­gam, noha tudok románul, a legnagyobb za­varba, jönnék, ha a virágok, a madarak stb. ne­veit kérdeznék tőlem, mert mindezeket Tísak azon a nyelven ismerjük, amely nyelven a nö­vénytant, állattant stb. tanultuk. D. Pascu: A terminus technikusok univer­zálisak. (Nagy zaj.) Gyárfás Elemér: Kérem, Szenátor Urak, hallgassanak meg. Én is tanultam idegen isko­lákban, német iskolákban és francia egyetemen is s ott németül, illetve franciául ismertem meg egyes szakkifejezéseket. Ezért határozottan ál­líthatom, hogy ez a rendelkezés fölötte súlyos s éppen ezért arra kérem a miniszterelnök urat, hogy ha már teljességgel lehetetlen elfogadtat­ni az ő saját szövegét, melyet nagyon helyes­nek Ítélünk s amelyért elismeréssel volnánk, ha nem áll módjában megszavaztatni ezt a szőve get, mely szószerinti következménye a javaslat indokolásának és mindazoknak az elveknek, me lyeket a miniszterelnök ur e kérdésről kóréh ban vallott, ha ez teljességgel lehetetlen, úgy arra kérném, hogy tartsuk meg inkább az Au- ghclcscu nr jelenlegi szövegét, a nemzeti párti kormány által módosított formájában. Abba a különös és sajátságos helyzetbe kerültem, hogy le kell szögeznem, hogy ez a szöveg jobb és kér­nem kell Önöket, hogy inkább ezt hagyják meg. mert sajnos, meg ez is sokkal előnyösebb, mint az a szöveg, melyet ötletszerűen ütött össze a képviselőház bizottsága, hol sajnos, ngylátszik, nem voltak jelen szakemberek s ahol nem vet­ték figyelembe a mi igazságos szempontjainkat. lorga miniszterelnök: Gyárfás ur, engedje meg, hogy kérdjek öntől valamit? Ön azt hiszi, hogy mostanáig az érettségi vizsgán a jelölte­ket saját nyelvükön kérdezték, vagyis meg volt nekik engedve, hogy saját nyelvükön felelje­nek? Gyárfás Elemér: Ezekből a tárgyakból igen. lorga miniszterelnök: Igen? És pedig hol? Mindenütt? Gyárfás Elemér: Igen, Miniszterelnök ur! lorga miniszterelnök: Nincs ebben igaza Önnek. Engedje meg, hogy mosolyogjak ezen. Dr. Pavel (liberális): Igen, Miniszterelnök Ur, éppen én magam is ilyen módon vizsgáztat tani. Azok a jelöltek, akik a latin nyelvet vá­lasztották, magyarra fordítottak a latinból. Akik magyarul tanultak, azoknak joguk volt magyarul felelni a természettudományi tár­gyakból. Gyárfás Elemér: Igen, ezekből a tárgyakból németül és magyarul feleltek. Ur. Pavel: A jelöltek ebből az anyagból sa­ját nyelvükön felelhettek. lorga miniszterelnök: Egy olyan bizottság előtt, mely nem értette meg őket? Dr. Pavel: Igen. Én magam is tagja voltam a bizottságnak s minthogy tudok magyarul, ma­gyarul vettem be a feleleteiket. Traüifi Alexandrescu alelnök: (Dr. Pavel szenátorhoz) Szenátor Ur. ne tessék közbeszól- ni! Nem illeti meg önt a szó! Gyárfás Elemér: Mindezekből folyóan te­hát, Miniszterelnök Ur, ismételten kérem, hogy ha Ön nem tudja elfogadtatni az Ön sa­ját szövegét, melyet mi is szépnek és he­lyesnek találnánk, kérem szíveskedjék hozzájárulni, hogy változatlanul meg­maradjon a törvény régi szövege. Még van egy kérdés, melyre ki kell térnem, mert nem engedhetem meg, hogy tiltakozásunk nélkül megszavaztassák. A törvényjavaslatnak a vizsgabizottságok összeállítására vonatkozó rendelkezéséről van szó. Önöknek tudniok kell. hogy e vizsgabizott­ságoknak eddig csak az állami középiskolák ta­nárai lehettek a tagjai A javaslatnak most van egy rendelkezése, hogy tagjai lehetnek a bizottságnak a román felekezeti iskolák taná­rai is. Stefan loan: Azok állami tanárok! Gyárfás Elemér: Nem állami tanárok, az állam csak segélyezi őket, de nem a állam ne­vezi ki, hanem az egyház, a nemzeti párti kor­mány alatt megszavazott törvény szerint. Fel kell hívnom az önök figyelmét arra, hogy ez alkotmányellenes és ellentétben áll a kuítusztörvényben biztosított vallásegyenlőség- gel is. Ha Önök beengedik a bizottság tagjai közé ezeket a tanárokat, akkor be kell oda en­gedni a többi felekezeti tanárokat is. mert ha ez a jog megilleti a román felekezeti iskolák tanárait, akkor föltétlenül jogos és igazságos, hogy ugyanezt biztosítsák a mi tanáraink szá­mára is, mert különben — a jelenlegi szövege­zés mellett — ez a rendelkezés beleütközik a kul­tusztörvénybe, a konkordátumba és magába az alkotmányba is. Mindezen indokok alapján, Szenátor Urak, ki kell jelentenem, hogy nagyon örültünk volna, ha változatlanul megmaradhatott volna lorga professzor ur eredeti törvényszövege, me­lyet tapssal fogadtunk volna, de a bizottság ál­tal módosított jelenlegi szöveget, Uraim, nem fogadhatjuk el és nem szavazhatjuk meg! Stefan loan: Majd meg fogja tapsolni a szenátus!

Next

/
Oldalképek
Tartalom