Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-23 / 164. szám
€ XIV, ÉVF. 161 SZÁM. Súlyos fogházbüntetéssel sújtották a dolgozók blokkja öt hunyad- megyei képviselőjelöltjét (Déva, julius 21.) A szociáldemokrata párt május 24-én Déván gyűlést tartott. Megjelent a gyűlésen Flnerás képviselőjelölt is, azonban a gyűlést a dolgozók blokkjának emberei megzavarták s amikor a gyűlést kénytelenek voltak feloszlatni, a dolgozók dr. Almăşan Ágoston dévai ügyvéd lakása elé mentok, ahol az ügyvéd nagy udvarán beszédet intézett az összegyűlt hívekhez. A szimpátiatüntetésnek az lett a vége, hogy a dolgozók blokkjának három jelöltjét másnap letartóztatták s azóta is letartóztatásban vaunak, csupán dr. Almăşant engedték ki néhány hete 10.000 lej kaució ellenében. Ügyükben a tárgyalás a napokban folyt le a dévai törvényszék Ivanescn—Bota-tanáesa előtt. Ez alkalommal azonban a törvényszék az összes dolgozók,képviselőválasztási propaganda-perét is letárgyalta, izgatással vádolva a 12 vádlottat, Dr. Akţmşan dévai ügyvédet azzal vádolták, hogy az udvarán a gyűlés alkalmával állítólag a forradalmat dicsőítette és a dolgozók lapját terjesztette. Arra az állítólagos kijelentésére, hogy'„Éljen a revolució“, egy Vla- dulescu nevű volt rendőr megesküdött. Ennek az ellenkezőjét vallotta egy Popa Constantin nevezetű munkás, aki közvetlen Almăşan közelében volt, de ennek a vallomását nem vette figyelembe a bíróság. A lapterjesztésre pedig az szolgáltatott okot, hogy a házkutatás alkalmával néhány ilyen lapot találtak az ügyvéd lakásán, jóllehet a másik vádlott: Gombó Samu kijelentette, hogy ő vitte oda s az ügyvéd nem Befőzéshez MIN O E N G AZ DAS SZ 0 NY használ. Befőttes üvegek .legjobb lezáró hártyája. Legolcsóbbankapható aMinervart. könyves papirkereskedósében, Cluj- Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1—3. is tudott a lapokról. Az izgatásban a törvényszék dr. Almăşan ügyvédet bűnösnek találta s emiatt négyhavi fogházra és 5000 lej pénzbüntetésre ítélte. Polgári jogait nem vonták meg, jóllehet az ügyész még hivatalvesztést is kért a dolgozo blokk listájának vezetőjére. Gombó Samu a Dolgozók Lapját terjesztette s az uccán állítólag az oligarchiát abcu- golta s a blokkot éltette s tiltakozott a szovjetellenes háború ellen s abcugolta a háborús készülődést, Ezeket a kijelentéseket egy tőle 200 lépésnyire álló rendőr igazolta, mig a közvetlen mellette állók minderről semmit sem tud tak. Gombó kapta a legsúlyosabb büntetést, mert 5 havi fogházra és 5000 lej pénzbüntetésre i toltéke A többi vádlottakat a plakátok és lapok terjesztésében találtak bűnösnek s ezért Miklós Ferencet 4 havi fogházra, Bacsó Istvánt 50 napra, Boros Jánost 50 napra, Huszár Jánost és Vlad Simont szintén 50 napi fogházra Ítélték, úgy, hogy a dolgozók képviselőjelöltjei közül ötöt elitéltek s a hét vádlottból csak Kerekes Bélát és Kökössy Vilmost mentették fel. Az elítélteknek különben a legújabb intézkedés szerint 15.000 lej perköltséget is fizetniük kell. Különben az összes elitélteket azonnal szabadlábra helyezték az ügyész véleménye ellenére, aki az ítélet ellen súlyosbításért fellebbezett. Ä vádlottak is fellebbeztek a meglehetősen súlyos ítélet ellen. A magyar vasutasdráma második felvonása Tömeges átlieíyeasések az őkirályságfea — Indokolás: Szolgálati érdek f*op Valér erdélyi iniiiiiszíer figyelmébe (Kolozsvár, julius 21.) Ionescu tábornok, a vasút vezérigazgatója, kezében tartja a Damok- les-kardot. Senkit sem kiméi, hiába beszél jogról az írott betű, hiába könyörögnek az uccára kidobott emberek, nincs kegyelem. Ki van adva a jelszó: el kell pusztulni a magyar vasúti tisztviselőknek és mintha most is a fronton lennénk, hajszálnyi pontossággal szereznek érvényt a magasabb parancsnak. Pedig ez a hajsza semmiképen sem gyarapítja az állam presztízsét. A magyar vasutasok drámájának első felvonása már befejezést nyert. Ezer családos ember kenyér nélkül maradt. Az intézkedés azonban csak az első lépés volt, amelynél az első áldozatok kizárólag magyar tisztviselők közül kerültek ki. Most újabb rendelet született meg a bukaresti urak agyában, amely a kisebbségi embereken kívül az erdélyi román vasúti alkalmazottakat sem kíméli: hónapokkal ezelőtt hirt adtunk arról a közszájon forgó verzióról, amely az erdélyi vasutasok áthelyezéséről beszélt. A jóslat, sajnos, beteljesedett, mert pár nappal ezelőtt újból lesújtott a damoklesi kard. Igen sok magyar s tekintélyes számú román vasúti tisztviselőt az ókirályság különböző részeibe helyeztek át. így Bánffyhunyadról egyetlen forgalmista kivételével az egész tisztviselői kart má- ról-holjfnapra az ókirályságba küldték. A Szamosvölgyin s a többi vasútvonalaknál hasonlóképen. A vezérigazgatóság azzal egyáltalában nem törődik, hogy a legtöbb áthelyezett hivatalnok családos ember és milyen súlyos agyagi megterhelést jelent számukra az átköl- tözködés. A tisztviselők uj állomáshelye teljesen idegen életkörülményekbe való beleilleszké- dést hoz magával, ahova az anyagiakon kívül súlyos fizikai megpróbáltatásokon keresztül jut el az ember. Csak azért, hogy majd pár hét, avagy hónap múlva, amikorra részben a kényszer hatása alatt beletörődtek az uj helyzetbe, újból más helyre röpítsék őket. Az áthelyezés az igazgatóság diszkrécioná- lis joga, de az ilyen végzéseket rendszerint szolgálati érdek hangoztatásával Indokolják. Utóvégre még az is teljesen felesleges, hogy az intézkedés indító okait felfedjék, mert azok sohasem a tényleges helyzetről beszélnek. A tömeges áthelyezések ügye kitűnő alkalom arra, hogy Pop Valér dr. a tipikus erdélyi sérelem orvoslása érdekében sikraszálljon. SUOMI X. A között Suomit az „ezer tavak országának“ szokták nevezni. Az a ritka eset ez, amikor az általánosítás, a jellemzés igazán nem túloz. Hogy mennyi tó van .işjmmiban, azt pontosan ma sem tudja meg ipílgi. Megszámoltak és felmértek azonban négyezernél több nagy tavat, a kisebbeknek a szúrna pedig túlhaladja a negy- venezeret. Közcpsuomiban, a tavak tulajdonké- peni hazájában, nehéz eldönteni, hogy tengerrel van-e dolgunk, mélyben mérhetetlen nagy a szigeteknek és szírieknek a száma, avagy pedig szárazfölddel, melyet az egymással összefüggő tavaknak cs vízfolyásoknak rendszere kőcsípkévé lyuggatott. Háromnapos kirándulásunk Suomi belsejébe három különböző jellegű vidékre vezetett. Először messze keletre Viipuri-ba és környékére, az orosz határ közelébe, azután magasan fel északra a Saimaa tórendszerhez s végül az ország nyugati szélére, Turkuba (svédül Abo), ahonnan a hajó átvitt Svédországba. tViipuri-ba az ut már ismerős finn tájon vezet. Maga a város régen is, ma is nagy szerepet játassik Suomi életében. Hajdan a Hansa városokkal állott élénk kereskedelmi forgalomban- Ennek a következménye volt a népes német kolónia, melynek maradványa — talán kétezer német — ma is megvan. Újabban fontos kiviteli kikötő, mintegy hatvanezer lakossal. A hatalmas jókárban tartott vár — a svéd hatalom emlékét idézi. Bárha ismét néhány fokkal északabbra és keletebbre jutottunk, a vendégszeretet melege mit sem csökkent. A város vendégei voltunk s mi kolozsváriak furcsának találtuk a helyzetet, hogy egyszer ilyet mi is megértünk s nemcsak mi vagyunk mindig ismeretlen vendégek kérdezetlen és hivatlan házigazdái. Á legnevezetesebb látnivaló itt a hires Moü- repos park mintegy két kilométerre a városon kívül. Jellegzetesen finn vidéken haladunk keresztül: mozdulatlan fekete fenyők között, csillogó tavak mellett. Utunkon szokatlanul sok katonaságot láttunk: portyázó finn lovasságot, gyakorlatozó finn gyalogságot. Persze rögtön az orosz határ közelségével magyarázzuk ezt a jelenséget. A park díszes kapujánál bájos meglepetés fogad. Előbb Nikolay báró mond rövid üdvözlő beszédet s ismerteti a park történetét: dédapja Sándor cárnak katonai nevelője volt s a császári tanítvány hálájának jele ez a birtok, melyen három nemzedéknek müérzéke teremtette meg ezt a csodálatosan szép és nagy kertet. Caesar nobis haec otia fecit — felírás hirdeti karcsú korintuszi oszlopon ezt a múltat. Az északi természet szépségének ez az isteni nyugalma, melyről a hálás nevelő az utókor számára szól, valóban megvan még ma is. A báró körül a falusi iskola leánykái állottak, mindegyiknek mezei virágokból kis csokor a kezében. Amikor szavai elhangzottak, ez a kedves kis dalárda elénekelte finnül — a magyar Hymnuszt. Tizenkét esztendő alatt nem hallottuk anyiszor az imádságos magyar nemzeti dalt, mint ezalatt a tíznapos finnországi kirándulás alatt, de egyetlen-egyszer sem énekelték, vagy játszották el oly finoman és tökéletesen, mint ahogyan ez a kis énekkar előadta. A dal végén pedig még fel sem ocsúdtunk meglepetésünkből, amikor a kis leánysereg, mint a szeretet napjának aranyszőke sugarai, szerteszaladt felénk s reánk szórta virágait. A parkban az északi flóra minden szine és minden szépsége fogadott. Többszáz holdas területének minden zugában tudós és művészi érzékű daendrológusok kezének nyomát láttuk. Szelíd fjordok-at patakszerü vízfolyások kötnek össze belső tavakkal, kecses kis hidak, páfrányos sziklazugok, bársonyos gyepek s mindenütt komoly, szép, nagy fák. A legkülönbözőbb fajtáknak legszebb példányai természetes csoportokban, vagy szabályos sorokban, de mindig művészi elrendezésben, hogy egész szépségük érvényesülhessen. Az igazi északi park, amilyet máshol nemigen lát az ember. A finnek vendégszeretete erre a több,napos útra csupa hálókocsiból álló külön vonatot bocsátott rendelkezésünkre s úgy rendezte kalandozásunkat a finp földön, hogy az étkezések ideje mindig valamilyen nevezetességnél érjen, így kiszálltunk robogó lakásunkból Ensóban s megtekintettük Európának legnagyobb celulo- ze-gyárát, melynél nagyobb az egész világon is csak egy van, természetesen Amerikában. A finn celuloze igen kelendő még az óceánop. túl is, mert kiváló a minősége. A gyárnak a felében mégis állott az üzem. A világ gazdasági válságának első jele volt ez számunkra Suomi- ban, ahol különben nemigen van munkanélküliség s a megélhetés feltételei sem változtak meg az utóbbi esztendőkben, melyek más kevésbé boldog országokban annyi változást és bajt hoztak magukkal. Néhányon a mérnök mellé szegődtünk, ki persze mit sem érzett az orrfacsaró bűzből, amivel a celuloze-gyártás jár s.szívesen magyarázta a három emelet magas főzőüstöknek, az óriási zuzóknak s a többi titokzatos szerszámoknak termelő szerepét. Aggodalommal beszélte, hogy a szovjetek az Ural ősrengetegjeiben s a közeli Oroszkarélia fenyvesei között az ensoihoz hasonló két óriás ütemet építenék. Nem tudom, mi lesz velünk — mondotta — ha ezek megkezdik a termelést. S ez voit arra is az első alkalom, hogy a válságon kívül azzal a bizonytalansággal is találkoztunk. mely éppen ma az egész világot nyugtalanítja. Utunk második állomása a világhirü Imát ra vízesés mellett volt. Mintegy húsz métert esik itt háromszáz méternyi hosszan a Vuqksi
