Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-22 / 163. szám
4 ßßcammMätf XIV. ÉW. 163. hiUM. Me. Govern a csikágói egyetem nagyhírű professzora Kolozsváron, aki azért utazott le Erdélybe, hogy Torockó és Kalotaszeg magyar népét tanulmányozza Tibetben kulinak öltözködött, hogy belopődzhasson a dalai láma városába (Kolozsvár, julius 20.) Kolozsváron tartózkodik Amerika legérdekesebb életű egyetemi tanára, Me Govern William Montgomery. Ha ismertetni akarnánk élete történetét, bátran telne több kötet könyvre való anyag is. Most elég, ba annyit említünk, hogy Me Govern hallgatója volt a kinai főiskolának, kulinak Öltözve expedíciót vezetett Tibet tilos külvárosába, Lhasszába, ahol sikerült neki a. dalol láma elé kerülni. 1923- ban expedíciót vezetett az Amazon medencéinek dzsungeljébe, mert az Inkák és elődjei maradványai után kutatott s ezért ásatásokat végeztetett Peruban. Afrikában elmerült a néger törzsek vallásainak tanulmányozásaiban, Ázsiában valamennyi vallással megismerkedett, sőt mint buddhista szerzetes tizenkét óra hosszat tartó istentiszteleteket végzett egy darabig egy tibeti klastrombán. Miközben a világot járta, haza-hazanézett Tibetből, Mongoliából Amerikába, megnősült, gyermekei születtek s akadt ideje arra is, hogy a londoni egyetemen vizsgáztasson, majd kiránduljon Délamerikábu s végül is megállapodott a csikágói egyetemen, ahol jelenleg a politikai tudományok tanára, de foglalkozik ösz- szehasonlitó valiástudománnyal épugy, mint etnográfiával is. Tizennégy nyelven beszélő tudós. És ha mindehhez hozzávesszük, hogy a tanár ur mindössze harmincöt esztendős, akkor joggal kérdezhetjük, miként hajthatta végre ezt a káprázatos bűvészmutatványt, hogy körüljárta a világot, úgyszólván hetek alatt tanult meg nyelveket — tizennégy nyelven beszél — tudományos munkák tömegét adta ki, amelyeket több nyelvre forditva az egész világon olvasnak. Me Govern ezúttal Budapestről Erdélybe, inén Bulgáriába megy és csak késő ősszel tér vissza Csikágóba. Erősen barna, borotváltarcu, feketehaju fiatalember, aki fölényes nyugalommal beszél, de szemei visszatükrözik, hogy állandóan gondolkozik, megfigyel. Mielőtt válaszol, megfontolja a kérdéseket, amelyre nem is azért van szükség, mert óvatos akar lenni, hanem inkább az kényszeríti erre, hogy mondanvalóinak nagy tömege miatt az élmények sorozatából kiválogatja mindazt, amiről meg akar emlékezni. Mosolyai, gesztusai elárulják, hogy napokon át tudna egy-egy témáról beszélni. Me Govern nyilatkozik a magyar kultúráról is és töbek között ezezket mondotta: — Pontosan végigcsináltam a népvándorlás útját, bejártam azokat az országokat, ahol a vándorló népek végighaladtak és mindenütt kutattam ennek a nyomait, Engem számos dolog érdekel, hirtelen nem is tudom melyiknél kezdjem, de egyet állíthatok, hogy a hun és avar emlékeket áttanulmányoztarn s erről, illetve az ural-altáji népekről és a mandzsu-török népekről, ezeknek a problem álról nagy munkát írok. —• Őszintén megvallva, mindig nehéz helyzetben vagyok, ha újság részére kell nyilatkozói, inért az én fölfedezéseim anyira szigorúan szakkérdések, hogy főleg a teológusokat, az etnográfusokat érdeklik s igy nehéz megvonni a határt, hogy a tudományos anyagból mi az. ami a nagy közönség elé való. — Milyen könyvei jelentek meg eddig? Adatszerű pontossággal mondja: — 1919-ben jelent meg a modern Japánról irott könyvem, 1920-ban a japán leiekről Írtam, 1921-ben a buddhizmusról, 1923-ban a buddhista filozófiáról, 1924-ben ismertettem könyvben a dalai lámánál való látogatásomat Lhasszában, 1927-ben az Inkák földjén történt ásatásokról számoltam be, 1929-ben irtani egy munkámat, mely érdekelheti a magyarokat: Ázsiai invázió Eu rópában címmel. Egyszerre több munkán dolgozom most, a többek■ között megírom Magyarország történetét is, még pedig abból u szempontból is, hogy a nép vándorlási időktől mostanáig milyen jellegzetességgel, históriai, emlékekkel találkoztam és az ezek között lévő Összefüggéseket mutatom ki. Csikaró as alvilág városa és as emberi szenvedések egyforma volta Kínáról beszélve elmondja, hogy Kína ma már nem az a nagy birodalom, ami volt. Csikágóra terelődik a szó, amelynek az egyetemén a politikai tudományokat tanítaná, — ha nem lenne elfoglalva tudományos expo diciökkal és világkörüli utakkal. Inkább csak a könyvei érnek oda, mint ő maga. — Kénytelen vagyok városunkról, Csikágoról néhány kijelentést tenni, mert amióta az A1 Capone és az úgynevezett alvilág ügyei bejár ják a világsajtót, azóta Csikágóra mindenki úgy gondol, mint a haramiák városára. Először is ne feledkezzünk meg arról, hogy az egyelem munkája magas színvonalú, másrészt a muzeu - mainkban a világ leghíresebb képeinek jórészét őrizzük, a népjóléti intézmények séholsem any nyira hathatósak, mint éppen nálunk. A „ban- ditatesemények“ ellenére is egészséges az élet. a város egy kulturális’fejlődés ivében van. — Az alvilág szervezkedése egy üzleti vállalkozás szervezkedése, miután tiltott dolgot csinálnak, kénytelenek nemcsak rejtett utakon dolgozni, hanem néha nyíltan is harcba kelni üldözőikkel szemben, miután néha horribilis öszegti értékek megmentéséről van szó. Hogy ez a harc talán nagystílű és európai szem előtt szokatlan méretekben folyik, ennek az a magyarázata, hogy 1 MEGJELENTI BABITS MIHÁUf A TORONY ÁRNYÉKA MESÉK ÉS NOVELLÁK áras17fl lei Kapható a Kelelí Újság könyvosz- fáiyábau Kolozsvár, Főtér 4 szám, ATHENAEUM KIADÁSA az nlkóholcsewpéssés sok százezer dolláros üzletek lebonyolításai jelenti, aráiért érdemes revolver es Karóba keveredni rendőrökkel. Ha messze is van hazájától, szomorúan emlékezik meg nemcsak Amerikának, hanem a világnak gazdasági kríziséről: — Képzelheti, hogy én, aki bejártam az egész világot, milyen távlatból nézem az emberek szenvedését egy kis amerikai városban épít g.v, mint az ázsiai 'konfuciánusoknál, a pekingi fülledt negyedekben, a tibeti végtelen pusztákon, a/,, afrikai törzsi k között épugy, mint az európai modern városokban. Szén vermiek az emberek mindenütt... És sajnos, a szenvedéseket mindig átzudit- ják a többi emberre. Ezért érteni én meg Hoovernek mostani tervét, mert.csak egy segítene: béke, béke és béke... 1 sipereni Magyarország fájdalmait, könyvemben. .ezzel is foglalkozom, de csak az segítene, Int megértenék egymást a népek. He amikor gyakran két ember nem birja egymást megérteni,. milyen nehéz ez, amikor milliókról van szó, akiknek egymáshoz való közeledését a diplomácia utjain megnehezítik. — Hogy jött arra a gondolatra, hogy a keleti népek problémáival oíglalltozzék? — Néha a véletlennek sorsszerű következményei vannak. Hétéves koromban összebarátkoztam egy kis japán fiúval. Megtanultam tőle japánul s azóta képzeletemet mindig elsősorban az ázsiai népek élete foglalkoztatta. Még fiatal vagyok. Miután nem könyvek, hanem helyszíni tapasztalatok alapján szerzem tudásomat, úgy hiszem, hogy sok figyelemre érdemes mondanivalóm lesz még. Két hétig marad Romániában s azután utazik Törökországba. Közben hozzáfog a magyarokról szóló könyvének megírásához a mongol faj népvándorlására való tekintettel. Ebből a célból a kiváló tudós tegnapelőtt Torockóra, ma pedig Kalotaszegre utazott ki. Építészek, r mí îmi« mérnökök figyelmébe Qzaiid fénynsá* so5ó, valamint Positiv és Ne* natív a legjobb minőségben és legolcsóbb áron kapható a Minerva részvény- társaság könyv- és paplrke- reskedésében Cl uj- Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt i .Deák- Ferenc uccaj Ír—3 szám alatt. —
