Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-22 / 163. szám
XIV. tVF. 163. SZÁM. 3 Londonba utaztak elvi megegyezéssel a francia-német államférfiak Brüning kifejtette, hogy miért jutott bajba Németország — A hangulatváltozás a német belpolitikában is éreztetni fogja hatását — Hágában egyidejűleg a német*oszirák vámunió ügyét is tárgyalják (Párizs, Julius 20.) Vasárnap éjszaka folyamán elvi megegyezés jött létre a tárgyaló német és francia miniszterek között, A két nemzet tárgyaló államférfiai ma reggel elutaztak Párizsból Londonba a nemzetközi miniszteri kon- reneciára. Ez a konferencia is programszerűen hétfőn délután hat órakor kezdetét vette. Párizsban a német és francia delegációk között mindkét ország sajtójának kommentárjai szerint kedvező légkörben zajlott le. Brüning kifejezést adott, hogy az európai válság gyökeres megoldásának lehetősége Franciaország és Németország együttműködésének létrejöttében képzelhető el és hogy Németország szükségét látja, hogy a mostani megegyezés ae csak ad hoc jellegű legyen, de tartós jellegű. Brüning Láváit felkérte, hogy látogassa meg Berlinben és a francia miniszterelnök ki is jelentette. hogy a meghívást elfogadja. Brüning kancellár Párizsban elutazása előtt hangoztatta, hogy a sajtó félreértette a tiz éves politikai moratóriumnak a tervét és a való helyzetet tudatosan meghamisította, mert erről nincsen szó. A francia államférfiak megértést tanúsítottak a német kérdésekkel szemben. Curtins külügyminiszter pedig a francia-német tárgyalások befejezése után kijelentette, hogy a párizsi megbeszélések az elmúlt hónapban a chequresi eszmecsere szellemében folytak le és komoly lépést jelentenek a megegyezés felé. Hasonló bizakodó hangulatban utazott el Párizsból Stimson amerikai államtitkár is, aki jelentést küldött Hoover elnöknek és azt a reményét közölte, hogy sikerülni fog Németország pénzügyi nehézségeit megoldani. .41,1,4 ST KERESEK Műszaki lőiskoiát végeztem, aiapos tudásom, nagy műszaki és kereskedelmi gyakorlatom van úgy organizációban, mint adminisztrációs és aquísieiós munkákban. Beszélek : magyarul, románul, németül és franciául, Keresek megfelelő állást, vagy képviseletet. — Ajánlatokat „SOKObHALI ‘ jeligén a kiadóba kérek. ◄ ◄ ◄ < ◄ bázisául szolgálnak a francia-német tárgyala- sok, amelyek az uj német-farneia viszony fundamentumát fogják megadni. Mindebből kivi-, légiik, berlini fölfogás szerint, hogy mindkét oldalról nagymértékű közeledés történt. Egyik oldalon sem hiszik, hogy nehézségek fognak fölmerülni. Franciaország, az előzetes hírek ellenére — és ez a Brüning-kotmánynak nagy elégtétele, hiszen a jobboldali körök vissza akarták tartani a párizsi attól — nem lépett föl követelődzőén politikai kívánságokkal, sőt még attól is eltekintett, hogy a nénid kormány önként vállaljon magára bizonyos kötelezettségeket, hanem az egész tárgyalás abban a tónusbau folyt le, hogy a két uemzet a közös célok és közös szempontok érdekében megtalálja a közeledésnek mindkét oldalon engedékenységet követelő formáját. Természetesen el kell készülni arra, hogy a német jobboldal, amely ezáltal elkerülve látja az annyira óhajtott katasztrófát, amely öt a hatalomra segítse, most ez a jobboldal mindent meg fog kísérelni arra. hogy a francia-német megegyezésnek értékét kisebbítse Mi történt a párizsi tárgyalásokon? (Berlin, julius 2§.) Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint Brüning a párisi tárgyalások folyamán a következőket fejtette ki: Németország a külföldi kölcsönök föl mondása miat jutott abba a helyzetbe, lebonyolításában magára vállalja a vezetést, Anglia és az Egyesült Államok pedig résztvesz- uek a kölcsönakcióban. , A német jobboldal álláspontja. A kölcsöuakció részleteit a londoni konferencián fogják letárgyalni, de a konferenciának és továbbra is föntartsa a Franciaországgal szemben való bizalmatlanság hangulatát. Da nagyon valószínű az, hogy Németországban a párizsi és londoni tárgyalásokat követő gazdasági és politikai eredmények a hangulatnak: nagymértékű változását fogják előidézni. Németország. amely oly sokszor csalódott a béke- politikában, ezúttal a világszolidaritásnak bizonyítékát kapta meg és ez mindenképpen kihatást fog gyakorolni a német belpolitikára is. Londonban a politikai kérdéseket kikapcsolják hogy a Birodalmi Bank nem tudja föntartani az eddigi aranyfödözetét és ezáltal a gazdasági komplikációk lavinája indult meg. Igen kívánatos tehát az európai gazda- dasági béke szempontjából, hogy a külföldi tőke kivonása Németországból abbamaradjon és azok az összegek, amelyeket eddig Németországból a pánikhangulat folytán kivontak, hosz- szulejáratu kölcsön formájában visszakerüljenek. Ez volt Brüning mondanivalójának a magva és minden politikai allúziót elkerült. Grandi -volt az, ki a politikai vitát megindította, éspedig abban a szellemben, hogy minden további tárgyalást nagymértékben megkönnyitene a német- francia megegyezés. Két kollégája szavait kiegészítette Henderson, aki ugyanezt a föiszóli- íást intézte a két nemzethez. Brüning a továbbiak folyamán hangoztatta, hogy Németország gazdasági válsága nem maradhat elszigetelt jelenség, hanem annak kisugárzása egész Európára rettentő veszedelmet jelentene. Ennek az álláspontnak kifejezése a vasárnap délután megjelent hivatalos közlemény, amelyben, bár némileg enyhített formában, Szintén benne foglaltatik ez a pont. Franciaország késznek nyilatkozott arra, hogy a kölcsönüzlet (London, julius 20.) Az angol kormány a mértékadó amerikai pénzügyi körökkel egyetértésben minden részletében kidolgozott javaslatot fog a londoni konferencia elé tei’jeszteni arról, hogy lehetne sürgősen nemzetközi segítséget nyújtani Németországnak. Az angol terv magva, hir szerint az, hogy az amerikai és francia részről nyújtott hitelt az Angol Bankon keresztül folyósítsák. Általános vélemény szerint Anglia Amerikával egyetértésben azt akarja ilymódou bizto sitani, hogy a kölcsönnek tisztára pénzügytechnikai jellege legyen és megakadályozza, hogy politikai feltételek szabására sor kerülhessen. Természetes azonban, hogy ezek az angol és amerikai szándékok francia részről a legélesebb ellenzésre találtak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Németországnak nyújtandó segélyről most már nem Párizsban, hanem Londonban döntenek. A lapok információi szerint az amerikai és angol államférfiak el vannak szánva, hogy egy nem valószínű francia obsctrukció esetén is megoldást keresnek a németországi gazdasági válság ügyében. Állítólag az a terv merült fel, hogy az angol jegybankon keresztül adják az ötszáz milliót s ezzel megakadályozzák az esetleg elfogadhatatlan francia feltételeknek a németekre történő rákényszeritését. A Daily Telegraf szerint a ma Londonban megkezdődő miniszteri konferencia főtárgyai: a Hoover javaslatok összhangba hozása a Young- terv intézkedéseivel, a Németországnak nyújtandó kölcsön kibocsátásának megtárgyalása, kapcsolatban azokkal az erkölcsi, technikai, gaz-» dasági és pénzügyi garanciákkal, amelyek a köi- csönkibocsátás biztosításához szükségesek és végül a válsággal küzdő középeurópai államoknak a moratórium évébeD adandó kölcsön ügye. A lap közli, hogy francia kezdeményezésre a londoni konferencia plenáris tárgyalásairól kizárták a Young-terv revíziójának kérdését és az általános leszerelés problémájának megvitatását, de a delegátusok magánmegbeszélések formájában kétségtelenül módját ejtik a kérdések feletti eszmecserének is. I ingyen vásárlási nap!! Julius 16-tél, augusztus 31-ig a kisorsolt napon mindent ingyen vásárolt a Takarékosság könyvecskével!! Soha még ilyen szerencse-alkalom! Minden szükségletét ezeken a napokon szerezze be a Takarékosság hitelkönyvecskéivel készpéczárcn ||-»if Tárgyalják Hágáhan a vámunió kérdését. (Hága, julius 20.) Az állandó nemzetközi törvényszék ma összeült, hogy szóbeli tárgyaláson foglalkozzék a német-osztrák vámunió jogi alapelveivel. A bíróságnak meg kell állapítani, hogy vájjon a Németország és Ausztria által tervbevett jogi vámunió összeegyeztethető-e a saint-germani békeszerződés 88, szakaszával és az 1925, október 4-iki első genfi jegyzőkönyvvel. A bíróság ülésén Németország, Franciaország, Ausztria, Csehszlovákia és Olaszország képviselői voltak jelen, Kaufí'mann tanár német delegátus ad hoc bíró kiküldését kérte, hasonló véleményen volt Csehszlovákia is. A törvényszék ezt az álláspontot nem tette magáévá, A 4ájgyiV* lás egyelőre folyik, 4
