Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-20 / 162. szám

XIV. ÉVF. 162. SZÁM. 15 A modern nö segítőtársa -r LYSOFORM M UNKABAN-szórakozásban-az élet Bün­den vonatkozásában a nők a férfiak mellet foglalnak helyet. Ez az uj élet, aj sza­badság, okvetlenül szükségessé teszi, hogy a BŐ, aki mindenkor meg akarja állni helyét, egészséges és minden zavartól mente* legyen. Specialisták megerősítik, hogy a legtöbb női bajnak a jó fertőtlenítőszer használatá­val elejét lehet venni. Lysoform a nők ez­rednek segít, hogy egészségesek és munka­képesek maradjanak. Biztos fertőtlenítőszer, megöl minden csirát és egyidejűleg igen ha­tékony szagtalanító. ; Ha Lysoformot vásárol, ügyeljen a b* pecsételt sötétzöld üvegre. Lysoform ki­mérve nem kapható« E8S Angol könyv a román agrárreformró! „The land and the peasant in Rumania“ címen Dávid Mitrany tollából könyv jelent meg Londonban, amely a romániai agrárkér­déssel foglalkozik. A tanulmány rendkívül nagy feltűnést keltett, mivel Írója a legtárgyi- lagosábban igyekezett hü helyzetképet nyúj­tani az ország mezőgazdasági állapotairól. Bevezetőjében az agrárállamok és a nagy­birtok történelmével foglalkozik. Az első meg­állapítása: addig, míg Nyugaton az ingatla­nok ugyanazon társadalmi osztályhoz tartozó embereknél cseréltek gazdát, Keleten a helyzet fordított, mert itt egyik társadalmi kategória tulajdonából a másiknak a birtokába ment át a föld. Ugyanezen a gondolatvágányon haladv leszögezi, hogy Nyugaton az agrárreformot a civililzáció térhódítása idézte elő, mig nálunk forradalmi utón valósították meg ezt a szociális reformot. A könyv egyik legérdekesebb része az óki rályságbelí parasztmozgalraak ismertetése. Párhuzamot von az erdélyi és a Kárpátokon tuli országrész háboruelőtti földviszonyai kö zött és hangsúlyozva, hogy a Regátban a föld­művesek az állam mostohagyermekei voltak, akiknek a bojárok hatvanszázalékos kamat mellett folyósították a kölcsönöket. Jellemző a nép sanyargatására, hogy 1840 körül több mint százezer ókirályságbeli paraszt szivárgott be Erdélybe és a többi külállamokban élő romác- lakta vidékekre. Dávid Mitrany hossasan ir a román ag rárreform inditó okairól. A szerző azt az állás­pontot képviseli, hogy az ilyen szociális refor­mok a társadalmi fejlődést kell betetőzzék, te­hát, mint politikai lépéseknek nincsen létjogo-( sultságuk. Bratianu Jonel pártpolitikai szem­pontok miatt határozta el a kisajátítás gondo­latának szélesebbkörü megvalósítását. 1913-ban a liberális párt akkori vezére neheztelt I. Ká­roly királyra, amiért nem őt bízta meg az ál­lamügyek teljhatalmú intézésével, s ekkor po­litikai tőkét akarva kovácsolni, meghallgatta Sterének azt a tanácsát, amely a népszerűség- szerzésre vonatkozólag konkrét ajánlatképpen terjesztette elő az agrárreform kérdésének a közvéleménybe való beledobását. Az adott helyzetnek tehát nem lehetett más természetes következménye, mint az agrár­reformhoz fűzött remények szétfoszlása. Mert a kisajátítás, amint Ionescu Siseşti megírta, nem egyébb a jóakarat és a közepes gyakorlati megvalósítás párosításánál. A legkatasztrófá- lisabb hatalmi hibaként könyveli el azt, hogy a kisajátításnál teljesen mellőzték a gazdasági szempontokat, a törvény pedig szabadkezet biz­tosított a napi politikának. Tehát nem lehet csodálkozui azon, — Írja Dávid Mitrany,.— hogyha számos hiba történt, amelyeket betetőz­tek a visszaélések. Helyteleníti a reformpoliti­kának azt a tendenciáját, amelyik a csatolt te­rületek nagybirtokosainak a tönkretételét cé­lozta. Erdélyben a 8435 kisajátított személy kö­zül 209 kivételével, mind kisebbségiektől vet ték el a birtokot. A könyv szerzőjének komoly felkészültségé­re jellemző annak a ténynek felemlitése, ami­kor a nagybirtokot megszüntették, megfeled­keztek a kistermelők olyan mértékben való tá­mogatásáról, amely biztosította volna a teljes gazdasági szabadságot s lehetővé tette volna a kapott földterületek célszerű és komoly meg­művelését. Az agrárreform tehát, — hang- sulvozza Dávid Mitrany — még most sincsen teljesen likvidálva. Nem értünk azonban mindenben egyet az iró egyes megállapításaival. így például nem fedi a tényeket és nem lehet komoly tudomá­nyos érvekkel alátámasztani azt az állítást, hogy a nagyüzemtől a kisgazdaságokra való áttérés áldásos hatásaképpen fellendült az ipari ni vények termesztése. Hogyha mi tényleg ki­használtuk volna a helyzet által nyújtott gaz­dasági lehetőséget, részben talán tényleg ellen­súlyozni lehetett volna a válság helyi vonatko­zásait. De mindez nem következett be. .■■*■■** A szerző, aki hosszabb ideig tanulmányozta a kérdést Romániában, meggyőződhetett arról, amiről máskülönben könyvében is említést tett, hogy a romániai mezőgazdának nagyon súlyos a helyzete, mivel az exporttaxákkal megaka­dályozták a világparitásos ár elérését. Hiány­zott a hitel is, e nélkül pedig bármilyen nemes törekvést a sikertelenség koronáz. Az iró véleménye szerint a romániai föld­művesek az agrárreformmal, csak mint osztály nyertek, de mint termelők semmiféle előnyhöz sem juthattak. Hibaként rój ja fel a kártalanítás szándékos késleltetését. A könyvben szereplő adatok ér­telmében a nálunk kisajátított földbirtokok kártalanítási összegét száznegyvenöt milliárd lejben állapították meg. A pénzből azonban.alig, tizenkétmilliárdot folyósítottak. Ennél a pont­nál szintén téved Dávid Mitrany, mert pénz­beli kártalanításról egyáltalán nem lehet be­szélni. Mindössze értékpapírokat bocsájtottak ki a fenti összeg erejéig. Számos földnélküli parasztból — szegény birtokost csinált az agrárreform, de semmi­képpen sem független földművelőket. A londoni Carnegie intézet kiadásában megjelent könyv mindenesetre komoly munka, amellyel itthon is számolni kell. Demeter Béla. %^Vágja ki az alábbi szelvényt, ha 10 darabot összegyűjt, havi 40 leiért veheti igénybe a DANTE foGícson&onpíM SZELVÉNY. Tiz iitah tulajdonosa jegosi» lóit a DANTE kölcsönlcönyvti- rának 40'— Isi kölcsöniii' leürí­tése mellett ejy havi használa­tára. KIRÁNDULÁSOK AZ éizaioraplita! Kivánatra ingyenesen küldjük a „Nordland liííís?ylarlcfs érdekes képes újságunkat, mely. értékes dijversenyt, valamint felvilágosításokat tartalmaz a következő utazásokat illetőleg: KAPAG-FJORBUTAZÄSOK 1931. junius — 310 márka és feljebb, UTAZÁSOK 193!. julius — 470 márka és feljebb. és Spiéz&ea'ga líf SlÉS 1031. julius-aug., 900 márka és lelj. „RESOLUTE“ és „OCEANA“ lUKUSgőzöseinkkel kísérőiig eís5 osztállyá!. HiiBrtBriKaliÉ8.y.. CLUJ, Strada Regele Ferdinand No. 59. N TIMIŞOARA. Strada Mercy 2. s BUCUREŞTI, Calea VictorieMîo. S4. $ A „TAKARÉKOSSÁG“ bevásárlási könyvecskéje egyúttal ingyen sorsjegy! 0 napii t«l|ssen vásiroifiat a Takarék osság összes cégeinél, 1931» Inins fiatéi aug, 31-ig ISssieg ereiéig* Akinek Takarékosság könyve vau, az használja ki eb­ben az időben a hitelkeretét és vásároljon meg mindent, amire szüksége van a Takarékosság összes cégeinél, A vásárlási napok közül a közjegyző jelenlétében utó­lag egy napot kisorsolunk. Aki a kisorsolt napon vásárolt a Takarékosság bármelyik cégénél, a® nem fiséi as'árukért. Akármennyit vásárolt, azt teljesen ingyen kapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom