Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-20 / 162. szám
4 XIV. ÉVF, 1662. SZÁM' Tragikus körülmények között halt meg egy volt kolozsvári színész (Budapest, július 18.) Bérczy Ernő, az ismert szinész és rendező, pénteken délután rueg- reuditö körülmények között meghalt egy mentőautó hordagyán. A tehetséges fiatal színész megrázó tragédiája városszerte nagy részvétet és megdöbbenést keltett. Pénteken délután ő óra tájban jelentette a mentőknek egy Ráday üccai orvos, hogy Bórczy Ernő színész, aki nála kezeltette magát, a rendelőben hirtelen rosszul lett, állapota igen súlyos. Az orvos azonnal segítséget kért. A mentők nyomban ki robogtak a Ráday uecában levő orvosi rendelőbe, ahol a rendelő kerevetén sápadtan, szinte' élettelenül találták Bérczy Ernőt. Alig lehetett hallani szívdobogását és pulzusa is gyengén vert. Az orvos kétségbeesve mondotta mentőorvos kollégájának, hogy barátját már évek óta kezeli, pénteken délután is salvarsán-injekeiót adott neki, ami után a színész rosszul lett. Szivgj eugeséget állapított meg, majd koffeint cs egyéb sziverősitőlcet adott neki, azonban .szívverése egyre gyengült. A meníőoryos megvizsgálta Bérczy Ernőt, azonnal hordágyra fektette, majd levitték a mentökoesiba. Bérczy Ernőnek már csak annyi ereje volt, hogy elhaló hangon kérlelte barátját: — Ne engedj elvinni, itt akarok maradni. Úgy barátja, mint a meutőorvos megállapították azonban, hogy sürgősen kórházba kell szállítani. Betették Bérczy Ernőt a mentőkocsiba, utánaszállt barátja is, aki egész utón állandóan figyelte szívverését és pulzusát. Megdöbbenéssel veto azonban észre, hogy szívverése egyre gyengébb és gyengébb lesz, pulzusa pedig már kihagy. Mielőtt az autó megállt volna a Rókus-kórház bejárata előtt, Bérczy Ernő meghalt. Az esetről a külső vizsgálat csak annyit tudott megállapítani, hogy nyilváu az erek szakadása vagy elzáródása okozta a halált, A 43 esztendős színész erei a rendkívül súlyos betegség folytán már régóta gyulladásban voltak, úgy, hogy a halál előbb-utóbb úgyis bekövetkezett volna. A súlyosan beteg színész, aki egy pillanatig sem tudta, hogy milyen rohamosan közeledik utolsó órája, a Dob uceában lakott szerény lakásban húgával és ennek kisfiával. Bérczy Ernő Nagyváradon született. Eredetileg Márton-Bérczynek hívták, ő azonban ezt a nevet Bérczyre rövidítette. Szinészkar- rierje 1902-ben, 15 éves korában kezdődött Debrecenben a Zilahy-társulatnál. Innét Kolozsvárra került Megyery Dezső társulatához. A Renaissance Színház igazgatója, Bárdos Artúr felfedezte öt és szerződtette a Renaissance Színházhoz, ahol szép sikerrel szerepelt s különösen nagy sikere volt Szép Ernő darabjában, a „Lila akácában. Nemcsak a közönség kedvelte, hanem kollégái is nagyon szerették. g fj V i rra « ff |t tg 1 g K !>* Lú Sí fi w> w* fg .... ne sajnálja az utat Marosvásárhely-, Brassó-,Szebenbe és tekintse meg S1EKLY&RETI bútorgyár misiiaraktárái« ADV ÁRLESZÁLLÍTÁS! - KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! gsawaaar ... Twumw Védőbeszéd a sétatér óriösfái érdekében Kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő TJr! A napokban olvastam egyik kolozsvári lapban, hogy — tekintettel a sétatéri szerencsétlenségre, hol két embert leütött a lehulló korhadt faág — a városi tanács elhatározta, hogy az összes öreg nyárfákat kivágatja a sétatéren. Igen tisztelt Szerkesztő Ur, vájjon meggondolta-e a bölcs tanács mit müvéttéHiszen éppen I ezek az öreg fapátriárkák valóságos látványosságai a kolozsvári sétatérnek. Mikor nemrég egy berlini ismerősömmel a tisztes fasorok közt végigmentem, valóságos elragadtatással bámulta meg e 3—400 éves faóriásokat, amelyek évszázadokon át nyújtottak árnyékot nemzedékeknek. Egy-egy ilyen öreg fának kerülete 7—8 métert is kitesz. Valósággal megcsodálni való hatalmas faoszlopok, amilyeneket német ismerősöm szerint, még őserdőben is ritkán lehet látni. Kolozsvár büszke lehetne ezekre az öreg óriásokra! Mit nem adna egy. német, vagy francia város, ha parkjában ilyen példányokkal rendelkezhetne! S nálunk ki akarják vágni e csodás mammutfákat, melyek még egy fejedelmi parknak is becsületére válnának. De a mai embereknek nincs érzékük a természeti szépségek iránt, ügy járunk vele, mint annakidején a majálisuceai öreg gesztenyefákkal, kivágják őket és ha megtörtént, sajnálkozni fognak felettük. Mi szükség van ilyen vandalizmusra? Igenis vizsgálják felül egyenként min- deu tavasszal, mint ahogy az öreg Zobátz fo- kprtész idejében történt s vágják le a korhadt, száraz ágakat minden évben. Az igy ápolt fai ha meg van fosztva száraz ágaitól, annál egészségesebben hajt, de ne hagyjanak rajtuk méteres csonkokat, hogy a fa tovább korhadhasson. Az öreg Zobátz az ilyen sebhelyeket be is kötözte sárga agyaggal, hogy ne korhadjon tovább. Szegény öreg fák köszönettel vennék az ilyen ápolást s még nemzedékeken át virítanának s üdítenék a levegőt hatalmas törzseikkel, jó gondozás mellett nem történne több ilyen katasztrófa, .mint ahogy régebben sem történt s ezrek gyönyörködhetnének továbbra is a hatalmas törzsekben, amilyeneket nem lehet, látni messze földön. Kérem Szerkesztő Urat, emelje fel szavát e vandalizmus ellen, amit visszacsinálni többet nem lehetne. Tisztelettel egy természetbarát. Mondanunk sem kell, hogy mindeneién osztjuk a levélíró álláspontját, amelyhez egyetlen-zó hozzátenni valónk nincs. s wo mr / IX. M fiun falu Amikor a vonat ablakának keretébeu először jelenik meg a firm tájnak a képe, vadregényesen hat: hosszan elnyúló, alacsony; sziklás dombháton sötétzöld, süni fenyöcrdő, a szolid lejtőn friss zöld, dns rét, a völgynek mélyén pedig az elmaradhatatlan tónak fekete vize. Később azonban, amikor órák hosszat minden változatosság nélkül örökké ez á kép ismétlődik, ez az egyhangúság melankolikussá válik s mindinkább erőt vesz az emberen az az érzés, hogy a komor fenyvesek és a csendes tavak között kanyargó keskeny földszalagon nehéz és küzdelmes lehet a megélhetés. Suomi földtani kialakulását, — a tavak végtelen láncút, mely gigantikus véredényrendszer benyomását kelti és a nyugatról keletfelé párhuzamosan húzódó alacsony dombok vonalait, melyek óriások barázdáinak tetszenek, — a tudomány úgy magyarázza, hogy az utolsó jégkorszak nemcsak hatalmában tartotta ezt a földet, hanem az örök jégnek és a teremtő napnak döntő küzdelme éppen itt folyt le. A hosszú, lépcsőzetes vonalak, a visszavonuló jégnek állomásait jelentik, melyekben mint valami óriási lő- vészárkokban lassú álló harcot vívott a jég a győzelmesen előretörő meleggel. A jég irtózatos súlyának tiiutével a letiport föld lassan emelkedni kezdett, igy rekedt a szikla medencékben a tavak vize, mely csák néhány helyen tudott a kemény gránitban utat törni magának. A geológiai kiemelkedésnek ez a folyamata még ma is tart s a tudományos mérések szerint évente átlag egy centiméterrel emeli Suomi földjét a tenger szine fölé; Ez az egy centiméter minden esztendőben észrevétlenül bár, de igen nagy területekkel növeli az ország termőföldjét. A lassú, de állandó geológiai emelkedés, mintha jelképessé« lenne, Éppen ilyen lassan, de biztosan vívja meg a finn földmives győzedelmes küzdelmét a zord éghajlattal és földjének sivár meddőségé vei. A küzdelmet egyenként, szinte magányosan vivja. Falvakat középeurópai értelemben csak a nyugati sík és termékenyebb réeszeken talál az ember. Egyébként a tanyarendszer dívik, Tá gas faházak ezek: keskeny fehér csíkkal beszegett sötétvörös síkjaik nem ütnek el a környezet mélyszinti tónusától, de mégis élénkitően és változatosan hatnak. A lakórészekben meglepő kényelem, tisztaság és rend. A mi hegyi fal- vaink levegőtlen, szűk odúinak sehol semmi nyoma. A gazda kevés mozdulattal és kevés szó val fogad, csak arcának csendes derűje, mely olyan, mint a nyári éjjelek árnyéktalan világossága és szemének meleg csillogása mutatja szívességét. A finnen félreismerhetetlen a skandi náv jelleg és mégis egészen más. termete zömö- kebb, arca változatosabb s erős arccsontjaik keleti vérkeveredések emlékét idézik A lakosság 70 százalékának kék a szeme és 57 százaléka szőke. Ez a két testi tulajdonság nyilvánvalóan északi szerzemény, a statisztika azonban, amely erre is kiterjed, mutatja, hogy az eredet kérdése milyen mélyrehatóan foglalkoztatja a finn lelket. A népművészet itt nemcsak a múzeumokban él. A falusi ház minden zuga és minden tárgya a finn nép művészi hajlamairól beszél, mely a hosszú északi télnek szinpompás virága. A tanya, amelyben jártam, ünnepi díszben fogadott. Csodálatos találkozás volt ez a számomra. A közép-finn női népviselet fehér ingváll, elől zsino- ros, fekete pruszlik s a rokolya párhuzamosai: lefelé szaladó, sokszínű csikók összhangja. A csíki szőttesnek édes testvére. Nem győztem eléggé sajnálni, hogy a bájos erdélyi leánykák közül, kik társaságunkhoz tartoztak, egyik sem hozott magával nehány színfoltot abból a szín pompából, mely nehány héttel ezelőtt Csíkszeredán az ezer székely leány felvonulásakor megszületett. Rendkívüli, csodálatos találkozás lett volna, melynek gondolatát ápolni érdemes. A női népviselet különben Suomibau már befejezte újjászületését. A helsinkii országos dalosversenyen, melyről már szóltam, a nők nagy többsége népviseletben vonult fel s ha ezer különféle változatban is, mindég ugyanez a motívum ismétlődött. . • A finn falusi tanyának sajátságos berendezése a gőzfürdő. Minden csak valamire való falusi ház mellett külön kis faépület szolgálja, ezt a célt. A neve: sauna. A fürdés ebben a kis fürdőépületben a falusi ember életének mindennapos eseménye. A falusi fürdésnek ez a családi jelenete, amint azt a képtárakban láttam, gyakori témája a festőknek, kiket a népi élet hangulatai ihletnek meg. Ezek a képek azt mutatják. hogy családi körben az együttfürdés ruhátlanul történik. Ennyi azonban az egész, amit Ruomiban a finnek sokat emlegetett ruhátlan együttfürdéséből tapasztaltam. A nyilvános, közös fürdőzés akár a szabadban, akár zárthelyen folyik is, teljesen az egyebütt szokásos módon történik. A zárt fürdőkben, melyek a, sauuákmtk megnagyitott és modernizált másai, az mindenesetre szokatlan, hogy a fürdőszemélyzet a férfiosztályokon is nőkből áll. bárha fürdőruhát itt sem adnak az emberre. Ez a csoda azonban csak néhány percig tart s az ember egészen természetesnek találja azt, ami természetes. A hires finn gőzfürdő ebből a falusi sauná- ból született ineg. A falusi sauna egész fürdűbe- rendezése kis vaskemence, nehány lépcsőzetes fapad. A kemencén köveket forrósítanak s gőzt úgy szereznek, hogy ezekre a foţro kövekre vizet öntenek, A városi gőzfürdőkben, melyek között a leghíresebb és legnagyoftbszabásu a helsinkii Uimahalíi, 70 fokos forró levegő helyettesíti a gőzt Finn különlegesség az, hogy gőzölés •Közben hidegvízbe mártott fenyőgallyal vesszőzt magát'az ember vagy vesszőzi meg á kiszolgáló személyzet A gőzkamrából egyenesen jó hideg vízbe küldenek. A falusi saunákban ezt a hirtelen lehűlést úgy oldják meg, hogy a fabódéból ruhátlanul beszaladnak a tóba. amely mellett az rendesen áll, A kiszolgáló nők úgy bánnak ei
