Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-27 / 142. szám

Cloj-Koloâsvâr> 1931 janius 27 SzOtüBst ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1200 le], félévre 600 le], negyed évre 300 tţ& egy hóra 100 le], Ara 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP gterkesz tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri 4 Telefon: 6-0», 6-Ö4. y XIV. évfolyam 142-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAJlOBöZAGON S 1 Ívre SS pengő, félévre 39 pengő, negyedén 15 pengő, •4“v^ Egyes szám ára 20 fillér. {»TAXA POŞTALA PLA. I STTA IN trJMERAB I No. 24356—927. Ha sikere lesz Jorgá- nak a kisebbségeknél A nemzeti parasztpártnak nem szabad cso­dálkoznia azon, hogy a kisebbségek tele vol­tak panasszal azért, ami a gyulafehérvári hatá­rozatok ígérete után velük történt a párt kor­mányzása alatt. Az erdélyi ártatlan gondolat őszintesége, ami a gyulafehérvári határozatok­hoz olyan nagy reményt fűzött, súlyos csalódá­sokon ment keresztül és azért mégsem halt ki a magyarság távolabb néző politikai felfogásá­ból. De ennek a gondolatnak a kipusztitására sokat tett az a bárgyú ellenséges indulat, amely nek példáiról nem akarunk most mást felhozni, mint a parlamenti ülésszak utolsó napján .bedo­bott törvényjavaslatot, amely állami tanárokat akart kineveztetni egyházaink theológiáira s amit aktiv államtitkár is aláirt. Vagy no em­lítsünk egyebet, az atmoszféra értelmetlen mes­terséges gyülöletszitásának példájaként, mint a népszámlálás végrehajtásának törvénytelen magyarellenes komédiáit. Most „Több, mint igazságtalanság: hiba“ ilyen címmel irt Pop Ghita, a nemzeti paraszt­párti kormány volt kisebbségi, majd kultusz államtitkára cikket a Patria-ban a székelyföldi választások igazolásáról. A cikk eleién azt fej­tegeti, hogy a parlamenti képviselet a kisebb­ségi népek elemi joga, amely alapját és betető­zését képezi, az összes többi jogoknak, amelyek ezen épülnek fel és ennek a védelme alatt fej­lődhetnek ki igazán. A kisebbségi probléma megoldása előtt a kisebbségeket meg kell hall­gatni és éppen ezért feltétlen szükség van a ki­sebbségek parlamenti képviseletére. Pop Ghita ezután kitér a nemzeti paraszt­párti kormány magatartására a kisebbségiekkel szemben. Ezt a kormányt — mondja — kedvezőt­len körülmények, az állandóan lappangó poli­tikai krízis, azután a gazdasági és pénzügyi helyzet, meg a magyarországi reviziós agitáció, gátolták meg a kisebbségi problema megoldásá­ban. Ezt a. munkát szerinte a négy éves kor­mányzási periódus második felére tervezték, és ennek a kötelezettségnek a beváltása a nem­zeti parasztpárt erkölcsi elkötelezettsége volt. amelyet a gyulafehérvári határozattal vett magára. A gyulafehérvári haározat meghozói is tudatában voltak annak, hogy a kisebbségi jo­goknak parlamenti képviselet nélkül nincs ér­telme. A probléma megoldását a volt kormány kezdette meg, hogy szabad választásokat veze­tett le. — Éppen ezért a mostani székelyföldi vá­lasztások igazolása több mint igazságtalanság: igazi hiba. Bármilyenek is legyenek a minket elválasztó politikai különbségek, szivünkből kí­vánjuk Iorgának, hogy sikerüljön neki a ki­sebbségi probléma, megoldási kísérlete. Ha si­kere lesz, Romániának legalább ezen a terüle­ten igazi szolgálatot fog tenni. Az a mód azon­ban, ahogyan választási emberei kényszeritették őt a probléma megoldásának megkezdésére, nem ígér állandó és végleges eredményeket, még azzal a ratifikálással sem, amelyet a Magyar Párt adott utóbbi audienciája alkalmával a mi­niszterelnöknek. A cikk ezután egy székely ember sóhaját magyarul idézi, amely szerint „Csak «gyszer volt szabad választás Romániában“, amely só­hajtás szerinte sokkal többet mond, mint a kor­mánynak adott állítólagos megbocsátás. Ebből a sok részében becsületes cikkből bi­zonyos féltékenység hangzik ki: hátha a drasz­tikus szavaxathamisitások kormánya többet tesz a kisebbségek érdekében, mint amennyit a gyulafehérváriak kormánya tett. A másik az a gyanúsítás, hogy a Magyar Párt feloldást adott volna a kormánynak az urnalopások vád­Az érettségi javaslatot kisebbségellenesen megváltoztatták Bethlen György gróf rövid nyilatkozatot tett a felirati vitában — Ha valaki segíteni akar a nép nyomorán, azt támogatjuk, de harcolunk követeléseinkért — Az óliberálisok gyámkodnak a kormány fölött s ha nem muszáj, nem szavaznak Goga nagy beszédet mondott az erdélyi veszedelemről (Bukarest, junius 25.) Az érettségi törvény- javaslat sorsa már jelzi, hogy milyen értékük van a gyakorlatban a Ior_ö. miniszterelnök li­berális kijelentéseinek. A miniszterelnök be­szél s a mögötte állók szavaznak — másképen. A felirati vitában elhangzottak az első megnyilatkozások, közöttük a Magyar Párt el­nökéé, a Bethlen György grófé is. Rövid kije­lentéseket mondott el, amelyeknek értelme az, hogy nem tudjuk, mi fog történni, azt sem, hogy mivel jön a kormány, de akármi jön, helyt akar a Magyar Párt állani. Nem előlegez semmit, hanem vár, hogy szembenézzen a való tényekkel. Aki a nép nyomorán enyhíteni akar és tud, azt ebben a törekvésében gazdasági té­ren támogatja a Magyar Párt, de látni akarja előbb a terveket. Egyébként a párt eddigi ma­gatartása és cselekvési programja változatlan. Teljesen függetlenül néz az események elé. Rosszabb leit az ttf érettségi a réginél A kamara szerda éjjeli ülésén az érettségi törvény tárgyalásánál Wilier József dr. szólalt fel a Magyar Párt nevében. A javaslat — amint ismeretes — azt a ren­delkezést tartalmazta, hogy a kisebbségi tanu­lók a román nyelven kívül a többi tárgyakból anyanyelvükön is letehetik a vizsgálatot. Ezt a fogalmazást a javaslat bizottsági tárgyalásán megváltoztatták olyanképpen, hogy a tanulók a román nyelv és irodalom­ig, a földrajzból, a történelemből és az alkotmánytanból csak román nyelven felelhetnek és a többi tárgynál pedig a kisebbségi nyelvek csak segítőként szerepelhetnek, ügy rendezték tehát, hogy Iorga úgy tűnjön fel, mint aki Ígé­retét beváltotta, de pártja és a regáti pártok le­szavazták. Wilier József beszéde első részében megál­lapította, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában még rosszabb, mint az Anghelescu féle baccaleureátusi törvény volt. Otetelesanu Averescánus a kisebbségi nyel­veknek még azt a lehetőségét is sokallja, amit a bizottság meghagyott. Szerinte a baccalau- reátusi vizsgálat csak román nyelven tehető le. Abba sem hajlandó belemenni, hogy kisebbségi tanár, mint kisegítő szerepelhessen a bizottság­ban. Bratianu George hasonló értelemben be­szél. Wilier József: Sajnálattal kell megállapíta­nom, — mondja, — hogy a pártok a kisebbségek bőrén politizálnak. (Zajos ellentmondás.) Ki kéll jelentenem, hogy rosszul esik Otetelesanu pro­fesszor ur állásfoglalása. Elfelejti ugylátszik, hogy ő a néppárt szónoka, azé a párté, amely megkötötte velünk a hires csúcsai paktumot, amely sokkal jelentősebb előnyöket biztosit a kisebbségek számára. Le kell szögeznem, hogy az ilyen politikai paktumokat csak a választá­sok időtartamára tartják érvényeseknek, ké­sőbb teljesen kijátszák. Sokkal szimpatikusabb volt előttünk lorga miniszterelnök gesztusa, aki előzetes ígérgetések helyett némi előnyöket biztositó javaslatot mutatott. A javaslat vem jelent ugyan számunkra valami nagy előnyt, mert hiszen a növendék, aki hét éven át járt gimnáziumban, feltétlenül eleget tud románul ahhoz, hogy az érettségit románul is letehesse. De a barátságos jószándék gesztusa jól esett és remélnünk engedte, hogy az első lépést követni (Folytatása a második oldalon.) ja alól. A féltékenység szubjektív érzés, abba nem szólhatunk bele. De nem vagyunk olyan naivak, hogy Ígéretekre valamit is adjunk. So­ha többet és senkinek, ha egyáltalában hittünk volna valamikor is ilyen Ígéretekben. Nem adunk semmit, legkevésbé feloldást a magunk részéről az urnalopások és mandátumrablások vádja alól, Ama audienciáról mesét ir Pop Ghita államtitkár és ratifikálást emleget. Ha hiszi is a mesét, akkor nem ismeri a kisebbsége­ket, mert Bukarestben messze volt tőlünk. A bukaresti távolságban sokszor nem találkozhat tunk a nemzeti parasztpárttal. Most hogy Ma- niu is hazatért és mind itthon vagyunk, hátha megértjük egymást. Rajtunk nem múlik. De higyjék el, nem bölcs politika azon az alapon kisérelni meg a népszerüségszerzést, hogy a ki­sebbségek tuljóléte cimén támadják most is na­ponta ellenfeleiket. Mert ez az eszköz nem igaz­ságos, nem demokratikus és pem emel párt- presztizst. A sovinizmusnak szűk látókörű me­sékkel táplálásának csak nagyon rövid léleg­zetű, kétes értékű sikereket lehet elérni, a leg­jobb esetben is s kár erre az uţjra térni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom