Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-27 / 142. szám

• ¥ f XIV. ÉVF. 142. SZÁM. (Tudósítás eleje az első oldalon) fogja a többi. Amikor tehát a közoktatásügyi bizottság ezt a csekély előnyt sokallotta tőlünk, akkor a kisebbségek iránt barátságtalan érzé­séből vizsgázott le és óva intem a házat, hogy a bizottság állás­pontját magáévá tegye, mert ez nagyon rossz vért szülne az összes kisebbségek körében. Otetelesanu: Önmaga is elismeri azt, hogy a kisebbségi növendékek románul is le tudnak vizsgázni. Akkor miért erőlteti azt a tételt, hogy a kisebbségi nyelveket is használhassák. Wilier József: Képviselő ur elfelejti, hogy itt elvi kérdésről van szó. Iorga miniszterelnök ur, amikor javaslatát megtette, bizonyára jól tudta, hogy a magyar időben a német gimnáziumok­ban németül, a román gimnáziumokban pedig románul vizsgáztak a növendékek és még sem dőlt össze a világ. Gyakorlati ol­dala is van azonban a dolognak. Meg kell fon­tolni, hogy még a legkitűnőbben románul tudó kisebbségi növendék is zavarba jöhet annyira, hogy szüksége van kisegítésül anyanyelvére. Újból hangsúlyozottan kérem a házat, hogy az eredeti szövegezést foagdja el, mert ha ettől el­zárkózik, az a meggyőződés lesz úrrá bennünk, hogy hiábavaló minden szélesebbkörü államfér­fiul belátás, ha a képviselők óriási többsége nem hajlandó öt követni és igy sohasem lehet a ki­sebbségi kérdésben komoly és végleges meg­oldást hozni. Wilier József után Reiter zsidó képviselő szólalt fel és a javaslatot támogatta. A kamara ezután a baccalaureátusi javas­latot a bizottság által megváltoztatott szövege­zéssel fogadta el. A felirati vita. A kamara csütörtöki ülésén napirend előtt Otetelesanu avereseánus bejelenti, hogy inter­pellációt fog iutézui az igazságtigyminiszterhez az egyes törvénykönyvek egységesítése (fedé­sében. A liberálisok nem szavaznak a trónbeszédről. Napirenden a trónbeszéd vitája szerepel. Elsőnek Duca olvassa fel a liberálisok deklará­cióját. A párt a dinasztiában és a monarchikus államformában látja az ország békés fejlődésé­nek lehetőségét. A kormány ténykedései felett addig nem mondhat kritikát, amig nem látja azokat a javaslatokat, amelyekkel az ország helyzetét szanálni akarják. Örömmel vette a trónbeszédben azoknak a törvényjavaslatoknak a bejelentését, amelyek a párt által is kifogá­solt törvényeket módosítják, vagy azok hatását megszüntetik. Helyesebbnek tartaná az organi­kus törvényeknek az őszi ülésszakra való ha­lasztását, mivel ezek letárgyalására nincs ele­gendő idő. Meglepetéssel vette a liberális párt a trónbeszédnek azt a szakaszát, amely az ed­digi állásponttól eltérően Romániát úgy tünteti fel, mintha nem lenne nemzeti állam. A liberális párt ragaszkodik az eddigi állás­ponthoz annál is inkább, mert a kisebbségek nem képezhetnek külön nemieteket az ország keretein belül. Végül hangoztatja a deklaráció hogy a párt, amig a kormány a parlamenti rendszer hive marad, mindaddig támogatni fogja. Bejelenti, hogy a liberálisok tartózkodnak a fel­irati vitában való szavazástól. A Magyar Párt nevében Duca után Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke olvassa fel a párt következő nyi­latkozatát: — Elnök ur, képviselő urak! Midőn a válaszfelirati javaslat vitája rendjén egy­úttal voltaképen a Magyar Pártnak a kor­mánnyal szemben való politikai magatartá­sát kell megindokolnom, nem mulaszthatom el eznttal is annak a kijelentését, hogy a vá­lasztások eredményeiben, legnagyobb sajná­latunkra, a legkülönfélébb törvénytelen esz­közök igénybevételének hatása jelentkezik, ami ellen tiltakozásunkat fejezzük ki. A ma­gas királyi megnyitó leirat ezúttal először tesz említést arról, hogy Romániát több nép alkotja, továbbá elsőizben tűzi ki célul és feladatul a kisebbségi kérdés megoldását. Remélni szeretnénk, hogy egy ilyen jelentő­ségteljes megnyilatkozás mindnyájunkra nézve egyformán üdvös gyakorlati követ­kezményeiben is, mielőbb érvényesülni fog. Fentartom pártunk számára az egyes kér­désekhez azok tárgyalása rendjén való hoz­zászólás és állásfoglalás szabadságát. Emel­lett kijelenteni, hogy teljesen átérezve őfel­sége fenkölt szándékait, de mint népünk vá­lasztott képviselői, saját lelkiismeretünk 1 Erdélyi Leszámítoló I és Pénzváltóbank Részvénytársaság Kolozsvár, f Piaţa Unirii (Főtér) 29. Bánfffy I palota. Ü i Foglalkozik a banküzlet összes ágaival szavát is híven követve, felajánljuk a mező- gazdaság, ipar és kereskedelem rendkívül súlyos helyzetének enyhítésére a már elbír- hatatlan közterhek leszállítására, a hitel­kérdés rendezésére, a társadalmi bajok or­voslására, helyes népjóléti intézmények élet- rekeltésére alkalmas rendszabályok megal­kotásánál való közreműködésünket. Bratianu a diktatúra ellen. A Magyar Párt elnökét követően Bratianu Gheórghe pártja nevében olvasta fel a deklará­ciót, amely szerint az ország békés fejlődése csak az alkotmány és a parlamentáris rendszer alapján képzelhető el. Éles kritikát mondott a kormány választási ténykedése felett és kijelentette, hogy a párt az alkotmányos intézmények megvédésére mindig készen fog állani. Az ülés végéD Goga Octavian mondott nagy beszédet az Averescu- párt nevében. Goga az erdélyi veszedelemről. Mindenekelőtt vázolta Iorga kormányala­kításának történetét, amely meglepetést kel­tett, mivel az első eset volt Románjában a pár- tonkivüli kormány. Iorgának nem sikerült megszereznie a maga szá­mára a csatolt területeket és Erdélyben nagy ellenszenvvel kísérik az uj kor­mányzási módszert. Manoiles'cu figyelmezteti Gogát, hogy Ior­ga nincs jelen, mert a szenátusban van a bacca­laureátusi törvény tárgyalásánál. Goga: Azt hiszem, fontosabb volna, hogy itt legyen Iorga miniszterelnök ur, amikor a pártvezérek nyilatkoznak fontos állami kérdé­sekről. Azt fejtegette ezután, hogy Iorga huszonöt éven át nem tudott pártot alakítani, vagy azért, mert nem volt doktrínája, vagy mert igen sok doktrínája volt. A miniszterelnök po­litikai múltjában nincs következetesség. A kormányt is furcsa módon állította össze. Iorga mellett olyan emberek vannak, akik már meg jártak minden pártot, vagy akik pártonkiviili ek. Nem vonja kétségbe a kabinet’ tagjainak kiváló képességeit, de nem hiszi, hogy erednie nyes munkát végezhessenek, mivel ehhez első sorban az szükséges, hogy a minisztérium tag jait egységes politikai elvek kapcsolják össze, Erdély mereven elzárkózott Iorga hivó szavai elől. Iorga ebben a pillanatban lép be a terembe és azonnal szólásra emelkedik. Hangoztatja, hogy Erdély miatt őt nem terheli felelősség, ő kérte Erdély támogatását, Maniu azon­ban bezárta embereit és a kulcsot zsebre tette. Goga: A politikusnak éppen az a szerepe és kötelessége, hogy az ilyen bezárt ajtókat ki­j nyissa. Közbeszólások: Álkulccsal. Goga: Erdély helyzete nagyon zavaros! Az erdélyiek ellenszenve egyre erősebben nyilvá­nul meg a jelenlegi kormányzási redszerrel szemben. Ezután a kisebbségi államtitkárság kérdé­sére tért át. A kisebbségi problémát nem lehet ilyen módon megoldani. Az csak az összes mi­nisztériumok együttműködésével történhetik. Ha már azonban a kormány igy képzelte a megoldást, úgy jobb lett volna az államtitkár­ság élére egy román embert állítani, aki a pro­blémát a maga összességében látja és nem egy kisebbségit, ki csak a maga kisebbségi szem­pontjából ítéli meg a kérdést. A magyarok kü­lönben is joggal kifogásolhatják, hogy nem ma­gyar az államtitkár, mivel ők a legna­gyobb kisebbség Romániában. Brandscli Rudolf személyét is kifogásolja, mert olyan ember, akire nem bizna rá államtitkokat. A kormány eddigi ténykedéséből azt látja, hogy a túlzásba hajló centrálizmus hive és nem törődik eléggé a csatolt területekkel. Közbeszólások: — Egységes Nagyromániát akarunk. Goga: Nem fogadok el leckéket, ebben a kér­désben senkitől. Erdélyben is csak a kisebbségi problémát vették figyelembe, amit az államtit­kárság felállítása is bizonyít. Goga is fagadf a az élő nemzeteket I Előnyös feltételek melleti kölcsönt nyújt í belterületen fekvő- városi házakra 1. b. bekebelezés mellett Rátért ezután a trónbeszéduek a nemzeti ál­lamra vonatkozó részére. Hangoztatja, hogy Ro mánia nemzeti állam és nem is lehet más. Nem azért küzdött annyi időn át a románság, hogy egy heterogén államban ébredjen fel. — Nem akarjuk feltámasztani más formá­ban az osztrák-magyar monarchiát — mondja. Európa békéje kívánja azt, hogy Románia nem­zeti állam legyen. A kisebbségek nem képezhet­nek önálló nemzeteket az országban, mert csak más nemzetek forgácsai. Iorga tiltakozik az ellen, hogy Goga az ő nemzeti érzelmeit ebben a formában kétségbe vonja. Az igazság az, hogy Romániában élnek inásnyclvü népek is. A trónbeszéd kifejezése etnográfiai és etnikai megjelölés és nem politikai. Goga: Itt politikáról beszélünk és nem et­nográfiáról. A liberálisokat hegyes nyilak érték. A kormány a pártokkal szemben — fejte­geti tovább Goga — támadólag lépett fel, ami tekintettel arra, hogy a pártok bizonyos osztá­lyokat képviselnek, azt jelenti, hogy a kormány az ország ellen harcol. Amikor Iorga megkapta a miniszterelnöki meg­bízást, egyes szakmabeli alakulatokkal kezdett tárgyalni, aminek nyomán komikusán és gom- bamódra kezdtek szaporodni az egyesületek. Argetoianu, mint nagy reálista, megkötötte a liberálisokkal a paktumot. Csodálkozik a liberá­lis párton. Ugylátszik, Duca elolvasta a bibliai mondást, amely szerint az (dázatosság lemossa a bűnt. Nagy zaj, a liberálisok élénken tiltakoznak. Éles szóváltás támad az if jú és az óliberálisok között. Lconte valamit kiált az ujliberálisok felé. Lasen gheorghista: Maga fogja be a száját, maga volt azoknak a Károlyellencs hires liberális brosúráknak a megszövegezője. Amortizációs kölcsönöket Lei értékben, 10—40 évi időtartamra íolyósittatunk Kolozsvári Népbank és Zálog Hitelintézet Részv.-T. Szép ucca 1. (Vidékieknek 2!)-— leies bélyeg be­küldése ellenében- válaszolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom