Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-04 / 99. szám
XÎY. ÄYF. W. SZÜL — Ki van sirva... — suttogott maga elé Omode s az ujját végighuzta párszor a halántékán. — S mondja csak, Zsuzsa, mit csinál most a kisasszony? — A kis erkélyfeljárójában ül, a kastély másik oldalán. — Egyedül? A leány mintha habozott volna s félrenézett: — Azt hiszem. Az imént együtt reggelizett a Halmy-urfival, de azt hiszem, hogy az urí'i hazament azóta... Nem tudom biztosan, hova ment, de elment... A fiuk odafüleltek, de okosabbak nem lehettek tőle, mert Omode az ajtóban állt a leánnyal s halkan beszélt: — Hát el akar menni... Nem szabad elmennie ... Szaladjon a kisasszonyhoz, Zsuzsa, s mondja meg neki, nagyon kéretem, fogadjon egy óra múlva. De csak a kisasszony tudjon róla, senki más... Vigyázzon a szájára! A leány elsietett. Omode visszament a tár sasághoz s nagyon komoly volt e pillanatban: — Mulassatok, fiuk, te pedig, Ivoczák öcsém, huzz magadra valamit, mert úgy nézel ki, mint egy csikóslegény. Ki itt a legügyesebb közte- tek?... Jól van, Tarján Laci, úgyis téged választottalak volna ... Ugorj át az öltözőmbe, hozd magadat rendbe valahogy, aztán add ki nevemben a parancsot, hogy a kertész szedjen le minden rózsát a kertben, még ebben az órában s a kertilányok hordják halomba a kisasszony lába elé. Virág legyen a szobája, virágba borítsátok a párnáját s ha egyet lép, térdig járjon a rózsában... Menj el a kisasszonyhoz. Laci s csak annyit-mondjál neki: Omode min dig úriember volt s általad kér bocsánatot addig is, amig személyesen teheti előtte tiszteletét. A kis Tarján mosolygott: — Köszönöm, elintézem. S kiment. A többiek nem sokat értettek belőle, álmosak is voltak már s alig hallgattak Omodóra, aki magyarázni kezdett — Idehallgassatok, fiuk! Ezt a kislányt becsapta valaki, de az is lehet, hogy maga a kislány számított rosszul s kényes kalandba botlott bele... A kislány most magára maradt, én pedig beleszerettem ... Azt hiszem legalább. Hát ez az egész. Én most elmegyek egy órára először csap alá tartom a fejemet s ha addig sem leszek józanabb, tizenegyre megkérem a Felhő Klári kisasszony kezét. Ti azért csak mulassatok, Lencse Tóniéit pedig parkoljanak a konyhába. S a folyosó felé indult. De e pillanatban lihegő nesz hallatszott be a folyósóról, mint amikor esze nélkül menekül valaki... S ebben a legutolsó pillanatban hirtelen csak a terembe rontott Csopak Jóska, fuldokolva és hamuszinü arccal... Kopott bojtáran- c-ug volt rajta, a cipője sarka, mely ismert buj- dosása idején leszakadt a tarjáni erdőben, ütemre klappogott a talpán, a szája vonaglott, ki volt kelve magából az egész ember s az Omode lába elé vetette magát: — Kegyelem, méltóságos ur, kérlek alázatosan! Omode fölemelte, a többiek felugráltak s körülvették: — Ne bolondozz! Mi lelt? .— Jaj, végem van! — hebegett a bojtár. — Jaj, jaj!... Segíts rajtam, méltóságos ur! Omode megrázta: — De mi bajod van? Mért veszett el az eszed? Csopak Jóska az ablakhoz húzta őket s rémülten mutatott ki a kertbe: — Azért! Jaj, mindjárt megüt a mennykő! X • A bojtárral az történt időközben, hogy amikor Marci huszár kivitte a terraszra és ott Omode utasitásához hiven, lehúzta róla a méltóságos ur öltönyét, — régi szállására rohant Vagyis éjszaka lévén, a ház be volt csukva s Jóska megzörgette a hátulsó szoba ablakát: — Terka néni! — Ki az? —- kiáltott belülről egy riadt hang. — Én vagyok, Terka néni. — Ki az az én? — Én, Csopak József, első személyben. No, kapott erre olyan választ, hogy aligha vágta zsebre: wwwwimiiii I1 1 mii ....jü ’ — Majd adok én neked, te gyújtogató, aki éjszakának idején Csopak Józsefnek adod ki magadat! Mert tudnod kéne, minden tisztességes ember tudja, hogy Csopak József nagy ur lett, a szemtelenje, de persze a nyolc forint öt- venet azért nem tudta megfizetni! Kotródj az ablakom alól, akárki vagy, mert leöntelek egy fazék lúggal! A bojtár látta, hogy Csománé asszony tévedésben van, tehát fel akarta világosítani s szelidebb hangon kezdte: — Ne haragudjék, Terka néni, de türtőztesse magát s figyeljen ide. Én vagyok itt, az igazi Csopak, mert az a gaz méltóságos kidobatott, mint egy kutyát. Nézzen ki az ablakon s látni fogja, hogy nem csapja be senki. Nyisson ajtót, Terka néni s eresszen be, mert ruha nélkül vagyok. A nyolcötvenet pedig eligazitjuk, csak ne haragudjék már... A szép szónak foganatja lett, mert először hosszú morgás hallatszott belülről, mint amikor bosszankodik valaki, aztán árnyék jelent meg az ablak mögött s pár perccel rá kinyitot(Marosvásárhely, május 2.) Mult vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel tartotta meg ezévi rendes közgyűlését a marosvásárhelyi magyar iparosegyesület, Ritz Antal elnöklete alatt a városháza dísztermében. Ritz elnöki megnyitójában bejelenti, hogy az egyesület érdemes elnöke, Bustya Lajos egészségügyi okokból lemondott elnöki tisztségéről. A közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul a lemondást, ugyanakkor az ipartestület örökös diszelnökéül választja meg Bustyát. Az elnöki megnyitó további része megren- ditően sötét képet festett a marosvásárhelyi iparosság siralmas helyzetéről. A pénztelenség, közmunkák hiánya, az adótulterhelések elviselhetetlen helyzetbe sodorták az iparosságot. Nagyon sokan vannak, akik még az adójukat sem tudták kifizetni. Mindenféle iparág pang, a gyárak erős konkurrenciája miatt és eddig Marosvásárhelyen nem kevesebb, mint 187 iparos adta vissza az ipardngedélyét. Jelenleg 56 építőiparosa van Marosvásárhelynek és az elmúlt esztendőben 123 épitési engedélyt adtak ki, mindössze ötmillió lej értékben, ami az előző évekhez viszonyítva, ötven százalékos csökkenést jelent. Végül bejelentette az elnök, hogy az ipartestület megalakulása érdekében már megtörténtek a kezdő lépések. Löte Sándor titkári jelentésében részletesen beszámol az egyesület multévi működéséről, beterjeszti a mérleg és a zárszámadást, amit a közgyűlés helyeslőleg vett tudomásulAzután dr. Lakatos Sándor tartott rendkívül értékes és érdekes előadást a ..szindlkali- záló törvénytervezet és kisipar“ címen. Dr. Lakatos előadását azzal kezdte, hogyan következett be a mai gazdasági válság, a termelési és értékesítés közötti normális viszonyok felbille- nése, mely a földteke gazdasági térképét teljesen átrajzolta. Hogyan született meg Amerikában az ipari termelés racionalizálásának eszméje s ennek következtében hogyan keletkeztek a kartellek és a trösztök. A háború alatt és után a mezőgazdasági termelésnél is ugyanazok a jelenségek mutatkoztak, mint az ipari termelésnél. Rátért azután a Manoilescu-ié\e szindikátusi javaslat fejtegetésére. Ennek a törvényjavaslatnak az az elgondolása, hogy a termelő erőket Összesitse, a termelést racionalizálja s a termelési költségek leszállítása által az ipari termékek árát az országban olcsóbbá tegye. Az eddig létező s a javaslat értelmében ezután létesítendő kartelleket a kisipar szempontjából három csoportra osztotta: Az első két csoportba tartozó kartellekkel szemben a kisiparosságnak csak az az egy kívánsága lehet, hogy minél jobb és olcsóbb szükségleti cikkeket kapjon. Egészen máskép áll azonban a helyzet a harmadik csoportba tarif iititíiniI ii mii —— ták a pitvar ajtaját. Csopak bs akart surranni, de szembetalálta magát az álmos Terka nénivel, aki majd hanyattesett: — Mária-Szüzanyám, hát a segédurral mi történt? — Semmi, semmi, — vacogott Csopak, ►csak kicsit nem vagyok egészen felöltözve... Terka néni egyelőre semmit nem értett, de mert jó szive volt, azonnal sopánkodni kezdett: — Gyöjjön már be, lelkem! Csopak beszökött az elsőházba, a rendes lakosztályába, leült az első székre s mialatt Terka néni a lámpával bajlódott, begöngyölte magát az ágytakaróval. Ahogy aztán világ lett, Terka néni összefonta mellén a karját s végigmérte a bojtárt tetőtől talpig. ‘ — No, jól néz ki a segéd ur! Hol maradt a ruhája? Csopak levert hangon nyögött: tozó kartellekkel szemben, melyek hatalmas, szinte legyőzhetetlen konkurrenciát jelentenek a kisipar számára. Ezek ellen tehát csak az erőszak összesítésével s az előnyök megszerzésével tud a kisipar védekezni. A Manoilescu-féle tervezet szerint a kartellizált kisipar is meg tudja ezeket a célkitűzéseket valósítani, mert ő is képes a kartellszerü tevékenységre. Azt a megállapítást szögezte le tehát dr. Lakatos Sándor, hogyha nem akar a kisipar felmorzsolódni a kartellekbe tömörülő nagyipar és a szervezetekbe tömörült munkásság vasfalainak kétoldalú szorításai között, akkor a kisiparnak is kartellbe kell tömörülni a kisiparnak is kartellbe kell tömörülni. Mi a kisipari kartell? Semmi más, mint szövetkezet: hitelanyagbeszerző, termelő és ér- tékcsitő szövetkezet, melynek keretében minden, a kisiparosságot erősítő célkitűzés megvalósítható, mert a szövetkezetbe tömörült iparosságnak a törvény sokféle előnyt biztosit. Magában a kisiparosságban rejlő tőkeerők igénybevételével létesítendő hitelszövetkezet lehet a szülőanyja az anyagbeszerző, termelő, értékesítő szövetkezeteknek és egyedül biztosítja a kisipai’osság jövőbeli egzisztenciális lehetőségét. Dr. Lakatos értékes előadásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg a közgyűlés és elfogadta a hitelszövetkezet megalakítási tervét. Csiszár Lajos építész, utána dr. Feren- czy Zsigmond szólaltak fel azt fejtegetve, hogy a fogyasztóközönségnek kell összefognia a kapitalizmus Ír; «nősére. Először a mezőgazdasági életnek kell megszerveződnie s akkor magától jön az ipar megszerveződése is, Azután Váradí Árpád építész arról beszél, hogy olcsóbbodásról és megélhetési lehetőségről addig nem lehet szó, mig az állam részéről nem jön az olcsóbbitás. A köztudatba bedobó- dott takarékossági jelszó roppant káros a gazdasági életre s annak teljes cődjéhez vezet, mert azok is takarékoskodnak, akiknek nem kellene takarékoskodni. Ezután a különböző bizottságok elnökei olvassák fel jelentéseiket, Oodt Adolf, az agg- menház, Bustya Béla a vigalmi, Kron Ernő a könyvtári, Benkő László a fegyelmi, Ritz Antal a békéltető és Herczeg Ferenc az ellenőrzőbizottság jelentését. Végül pedig Platz Ferenc az iparosegyesti- let taggyüjtésére vonatkozólag tesz indítványt, amelyet a közgyűlés magáévá tesz. A folyó évi költségvetés megállapítása után a közgyűlés véget ért. Tódor József. (Folytatjuk.) Ha nem akar a kisipar felmorzsolódni a kartellekbe tömörülő nagyipar s a szervezetekbe tömörült munkásság- vasfalainak kétoldalú szorítása között, úgy a kisiparnak is kartellekbe kell tömörülni A marosvásárhelyi iparosság közgyűlésén dr. Lakatos Sándor nagyjelentőségű javaslatot tett
