Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-31 / 120. szám

s XIV. ÉVF. 120. SZÁM. Nekik választás, nekünk nemzeti hitvallás Az egész országban javában tombol a vá­lasztási propaganda. Mialatt sugárzanak a szí­nes Ígéretek, harsognak a kortesbeszédek, a le­vegőben röpködnek a politikai kartácsok, a kü­lönböző román pártok püfölik és piszkolják egymást, a kortesbariton rekedt hangon, törhe­tetlen hazafiságról zeng hazug melódiákat, sőt néhol megcsillan a szurony, eldörren a fegyver- tiiz, addig a magyarság csendben, nemes tartóz­kodással tekint széjjel a bizonytalan harci te­repen s felmerül előtte a kérdés: Érdemes-e résztvenni ebben a zavaros választási küzde­lemben? Mielőtt a felvetett kérdésre válaszol­nánk, csak egy képet vázolunk fel: Bakarestben már izzik a nyári hőség s a kormány ingujjra vetkőzve osztogatja a man­dátumokat. Mindenki hozzájuthat a képviselő­séghez, aki közel van a husosfazékhoz s a kor­mány zászlajára esküszik. Már meg is történt a nagy osztogatás. A Capsa-ban, ebben a furcsa keleti kávéházban feltett kalappal ül három nr. Három bukaresti román „képviselő“. Ök máris képviselőknek tartják magukat. Az egyik ud­varhelyi, a másik csíki, a harmadik három­széki. Bukarestben elsők voltak az osztogatás­nál és megkapták a mandátumaikat, az udvar­helyit, csíkit és a háromszékit. Azt sem tudják jóformán, hogy hol fekszik a három magyar vármegye. Először most fognak végigautózni a kerületükben. Hogy testi bántódásuk ne legyen, egyelőre csendőrfedezet mellett, habár ők „biz­tosak“ a dolgukban. — Mikor indulsz csíki kolléga? — Ma este, udvarhelyi kolléga. — Én is veletek megyek, hogy ne tévesz- szem el az utat, — mondja a harmadik kolléga. Azt is elhatározták, ott a Capsa-ban, hogy egymás mellett fognak ülni a — kamarában. így csinálják és igy gondolják a választást Bukarestben. Argetoianu belügyminiszternek a programjához tartozik, hogy az urnák min­dig — kormánypártiak. És a választók? Azok nem számítanak... Valóban nem számítanak? Ezúttal is bevá­lik az Argetoianu receptje? Ezúttal nem hi­szünk benne. Mert a magyarság erején, politi­kai érettségén, nemes öntudatán, törhetetlen egységén még a hagyományos urna-politika is meg fog dőlni. Az utolsó évtizedben a magyarság már « politikai vizsgát letette. A múlt választásokon átesett a vér- cs választási-kcresztségen. Látott kormányozható urnákat, érezte a terrort, meg­csillant előtte a csendőrsznrony, de mindezeken túl kiábrándult a román pártokból, hamis ígé­retekből. választási paktumokból s ma már tisztán áll előtte, hogy csak a saját erejére tá- maszkodhatik és csak a magyar egységre, ősz szetartásra építhet. Az önálló magyar válasz­Legszebb a tavasz a pesti korzón... az itt lévő BRISTOL SZÁLLODA uj rendszere a közönség tetszését megnyerte. Napi 12‘— P.-ért kaphat — a szoba fek­vésétől fiiggőleg — lakást és elsőrendű teljes ellátást. - Jöjjön, próbálja meg és mindig csak hozzánk fog szállni. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST - DUNAKORZÓ. tási lista ntán úgy csapott fel a magyarság lei­kéből a lelkesedés, mint hatalmas vulkánikus tüzoszlop, amelynek lángja melegséggel, lelkes­séggel, törhetetlen hittel töltötte el a magyar­ság lelkét. Ma már a magyarságnak a válasz­tás és az önálló lista győzelme nemcsak poli­tikum, hanem a magyar becsület, a magyar tradíció kérdése, magyar evangélium, amelyre mindenki, a nemzeti érzés szent misztériumával tekint. A mi választási küzdelmünk nemcsak politikai erőpróba, nemcsak magyar politikai vallatás, hanem nemzeti népszámlálás. Mi az urnák elé nemcsak azért járulunk, hogy politikai kötelezettségünknek eleget te­gyünk, hanem azért is, hogy a magyarságunk­ról, nemzeti egységünkről büszkén, önérzetesen és öntudatosan hitvallást tegyünk. Nekünk a választási szorzójel — szimbólum, melynek a jegyében a lelkünket, becsületünket s magyarságunkat váltjuk meg. Ezért érdemes és belső parancs a magyar­ság részvétele a mostani választásokon. Ezért nem szabad visszariadni a választási terrortól, elnyomástól, megfélemlítéstől. A magyarság a nemzeti egység jegyében való önálló lista ki­mondásakor már megnyerte a legnehezebb küz­delmet: győzedelmeskedett önmaga fölött. Ettől már csak egy lépés választhatja el, hogy a po­litikai csatát is megnyerje. A magyarság ösztönös életenergiá.ja ezút­tal is meg fog nyilatkozni és hiába osztogatták Bukarestben a magyar mandátumokat, mégis csak a magyarság fog dönteni a sorsa fölött. Mert, ami nekik választás, nekünk nemzeti hitvallás... Olajos Domokos. Önmagát dezavuálta a temesvári tartományi igazgatóság Mifiálya Lajos nagyváradi gyógysze­rész 8 milliós kártérítési pórt indított a Ikincstár ellen, mert a gyógyszertá­rának kisorsolására adott engedélyt a temesvári tartományi igazgatóság dennnciálásra visszavonta (Nagyvárad, május 29.) Hetekkel ezelőtt or­szágosan felkeltette a közfigyelmet, hogy Mihá­lyi Lajos nagyváradi gyógyszerész, az Oroszlán gyógyszeutár tulajdonosa, minden ingó és in­gatlan vagyonának, benne egy házrésznek, egy 5 szobás öröklakásnak, annak berendezésének és jól berendezett gyógyszertárának kisorsolá­sát hirdette meg. A sorsolásra Mihályi gyógy­szerész még február hónapban megkapta a te­mesvári tartományi igazgatóságtól az engedélyt és ennek birtokában látott hozzá a soi’solás be­szervezéséhez. Százlejes sorsjegyeket bocsájtott ki. amelyek alig pár hét alatt az egész ország­ban népszerűvé lettek és tényleg rövid idő alatt is nagy mennyiséget sikerült elhelyeznie. A közegészségügyi törvény értelmében, azonban gyógyszertárat eladni csak gyógysze­résznek lehet, azért Mihályi gyógyszerész, hogy a törvény egyetlen paragrafusával ne kerüljön ellenkezésbe, a sorsjegyek hátlapjára rányomat­ta. hogy amennyiben a gyógyszertárat a sorso­lás folytán nem gyógyszerész nyerné meg, ug3r i szerencsés nyerőtől azt azonnal teljes értéké­ben visszaváltják úgy, hogy a gyógyszertár kizárólag csak gyógyszerész kezébe kerülhet. Betiltják a sorsolást. A sorsjegyek elhelyezése több, mint két hó­napon át zavartalanul folyt az egész országban, amikor április 6-án. megjelent az Oroszlán gyógy Ián gyógyszertárban dr. Macavei Brutus Nagyvárad város akkori tiszti főorvosa és Mi­hályi gyógyszerésszel jegyzőkönyvet véve fel, figyelmeztette Mihályit, hogy a gyógyszertár kisorsolása tilos, mert a temesvári tartományi igazgatóság ily értelmit rendeletet adott ki. Mihályi gyógyszerész nagy meglepetéssel hallotta a közlést és annak dacára, hogy tudo­mása szerint semmi törvényes akadálya nem lehetett a sorsolási akciónak, mivelhogy min­den törvényes formát betartott, nyomban be­szüntette a további akciót. Rövid néhány nap­pal később aztán megkapta, Maiorescu temes­vári tartományi vezértitkár aláírásával, a tar­tományú igazgatóság rendeletét, amellyel írás­ban is betiltották a sorsolást . Mit hoztak fel a betiltás okául A tartományi igazgatóság azzal indokolta a betiltó rendeletét, hogy az 1930 julius 14-én kiadott egészségügyi törvény 40í)-ik paragra­fusa értelmében gyógyszertár eladható ugyan, 4c csak gyakorló gyógyszerész számára és ez esetben is csak akkor, ha a vétel a Colegiul Farmacist-nak, a Gyógyszerészek Szövetségé­nek hozzájárulását megnyerte. ,A tartományi igazgatóság azonban figyel­men kivíil hagyta, hogy a Gyógyszerészek Sző vétségé sem a hivatott törvény életbelépésekor sem pedig a sorsolási akció megkezdésekor még nem volt meg és igy ennek hozzájárulását nem lehetett kikérni, meg aztán maga a tartományú igazgatóság adta ki 830—1931. I. G. szám alatt a sorsolási engedélyt, vagyis ha a tartományi igazgatóság nem tudta a törvényt, azért Mihá­lyi gyógyszerészt erkölcsi és anyagi kár nem érheti. A Gyógyszerészek Szövetsége pedig csak alig néhány nappal ezelőtt alakult meg, vilá­gos tehát, hogy Mihályi gyógyszerész egy még nem létező szövetség jóváhagyását nem is kér­hette ki a sorsolási akciója iránt benyújtott kérvényének megtörtént engedélyezése előtt. Hárommilliós kártérítési por a kincstár ellen. Mihályi gyógyszerész azonban alávetette magát természetszerűen a tartományi igazgató­ság saját magát dezavuáló rendeletének és a sorsolást véglegesen beszüntette. De persze, másfélmillió lejes befektetését nem volt haj­landó elveszni hagyni, azért az államkincstár ellen 2,850.000 lej cs ka­matai erejéig a nagyváradi és a temes­vári tábláknál kontenciós pert indított, amelynek kimenetele elé nagy érdeklődéssel te­kint a közvélemény. ­Álnév alatt denunciált valaki. Érdekes egyébként, hogy Mihályi gyógysze­rész utánajárva a meglepetést keltő hirtelen betiltás okának, megtudta, hogy Nagyváradról „Erdélyi“ gyógyszerész aláírással feljelentés ment ellene a te­mesvári tartományi igazgatósághoz. Erdélyi nevű gyógyszerész Nagyváradon nincs, nyilvánvaló tehát, hogy rosszakaratú konkurrenciális denunciálás- ról van szó, amelynek a temesvári tartományi igazgatóság beugrott és *ze 1 az állam nyakába egy 3,000.000 lejes kártérítési pert engedett zúdítani, aminek még bizonyosan súlyos és kellemetlen következ- ményéi lehetnek. (ö. b.) Önmagának életjáradékot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztositó- társnlatánál, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNY­TÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Ferencz József iit) 37. Telefon 12—57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom