Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-28 / 117. szám
XIV. ÄPF. 117. SIAM. II iSffiSg-^"38W Â földművelés talpmáiiitása Irta: MAURER JÓZSEF A gazdasági összeomlással járó szociális veszélyektől való félelem végre nyílt beismerésre kényszeritette neves közgazdászainkat. Eddig is tudták, vagy legalább is tudniok kellett volna, hogy gazdasági életünk sarkpontja a föld- mivoskérdés s ennek dacára folyvást az u. n. „nemzeti iparvédelem*' érdekében szónokoltak. A különféle párti kormányok gazdasági rendszerünket a nagyipari csoportosulások szolgálatába állították be, amennyiben azokat egyoldalit és túlzott pártolásban ngy részesíthették, hogy ez a politika a közvélemény befolyásolt tekintélyes részének helyeslésével találkozott. Hihoteíleniil magasra srófolták fel a behozatali vámokat s ezzel nagyrészben életképte- leq gyáripart tenyésztettek és tartottak fenn mesterségesen a fogyasztó tömegek bőrén. Másfelől azonban a mezőgazdasági termékek kedvező értékesítését nem hogy előmozdították volna, hanem ellenkezőleg a mezőgazdaságot éveken keresztül súlyos kiviteli vámokkal sújtották. Ennek természetes következménye lett, hogy az ipari és mezőgazdasági termékek árai között az egész világon példátlanul álló aránytalanság következett be. Az 1914. évi árakat alapul véve, átlagosan 3:1 arányérték-arány alakult ki a nagyipari érdekeltségek javára és a mezőgazdaság terhére. Egyszerűbben kifejezve, azért az iparcikkért, — ha minőségi különbséget nem is firtatunk — amelyet 1914. évben pl. egy mázsa buza árával vásárolhatott meg a földmives, évek hosszú során át bárom annyi buza árát kényszerült fizetni. Igaz ugyan, hogy I. közben az iparcikkek árai estek, de viszont sokkal'^ nagyobb mértékben estek a mezőgazdasági termékek árai is, úgy, hogy az arány ma még rosszabb. Ez lassan, de biztosan elsorvasztotta a föld- mivelőosztály vásárlóképességét. Mivel pedig a földmivelöosztály tudvalevőleg az ország lakosságának túlnyomó többségét képezi, következésül ez magával sodorta a kisipart és kereskedelmet is. Már ez a leépitési folyamat is tekintélyes számú munkanélkülit eredményezett, akiknek lefokozott igényei a fogyasztási válságot természetesen szintén növelték. A tisztviselőosztály ugyancsak súlyosan érezte a tulmagasra hajtott ipari árakat. Az élelmiszerek olcsósága nem volt képes ezt ellensúlyozni, ennélfogva itt is beállott a iogyasz- tás leépítése. Ezt a leromlási folyamatot még siettették többek között a magas adók, kamatok. Nagyon természetes, hogy az általánossá vált fogyasztási válság kihatásának végül az agyonpártolt nagyipari érdekeltségekhez is ol kellett érnie. A józan megfontolás azt diktálta volna a nagyipari érdekeltségeknek, hogy a ki fejlőben levő veszélyeket megerezve, irányt változtassa- •uik. Ehelyett még további pártolást sürgettek i válságba jutott nagyipar számára és sikerült 's a Madgearu-féle vámtörvénnyel a főbb fogyasztási cikkek vámtételeit újból fölemeltetni, amivel szemben porhintésül leszállították a selymek, crep de chin és egyéb luxuscikkek vámját, mintha a széles néprétegek mind ezt fagyasztanák. A nagyipar később leszállította a védővám dacára is az árakat, kormányférfiakat delegáltak a genfi, a bukaresti, ploesti, varsói mezőgazdasági konferenciákra, tanakodtak a boletta- rendszer létesítése fölött, tervezgetik a földrni- vesadósságak konvertálását, külföldi kölcsönöket keresnek, közben pedig falun már az elkeseredés tetőfokra hágott, sok helyen pedig kirobbanások is történtek. Érdekes, hogy az eddigi iparpárti közgazdasági tekintélyeink is egyszeribe fölóbredtek arra, hogy a földmives- osztály talpra állítása nélkül nincs menekvés. A Keleti Újság laphasábjain e kérdést régen már helyesen világítottuk meg. A mai állapotokat megjövendöltük s ez feljogosít bennünket, hogy a válság keresett gyógyítási eszközeit birálva, egyúttal az igaz utat is nagy vonásokban megjelöljük. Egységesen délután 6 órakor lesse az üzletek zárórája A munkaügyi minisztérium rendeletet intézett május ’20-án a munkaügyi felügyelőségekhez, amelynek értelmében minden üzlet,kereskedelmi vállalat, bank, fodrászüzlet és általában az összes üzletek Románia egész területén egy órával korábban kötelesek nyitni, miut «eddig. A rendelet értelmében az összes üzletek az eddigi esti 7 óra helyett délután 6 órakor kötelesek zárni. * A rendelet nem tesz említést arról, hogy az uj záróóra vonatkozik e azokra az üzletekre is, amelyeknek záróórája eddig este 8 órakor volt és éppen ezért a gazdasági érdekképviseletek távirati felvilágosítást kértek a minisztériumtól, hogy a délután G órai zárás az összes kategóriájú üzletekre és a szombat estére is vonatkozik-e, amikor is — mint ismeretes — az üsz- szes üzletek este 8 órakor zártak. A munkaügyi inspektor már a tegnapi ua- pon közölte a rendeletet a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarával, valamint a Kereskedő Tanáccsal, amelyeknek vezetősége megtette a szükséges intézkedéseket az uj zaróórareuszer bevezetése iránt. Olcsóbb lesz a gyufa. Bukaresti tudósitónk jelenti: A monopol vezérigazgatósága közelebbről 2 lej 50 banira fogja leszállitaui a doboz gyufa árát, amely jelenleg 3 lej. Aránylagosan kevesebb szál gyufával kisebb dobozokat is fognak forgalomba hozni, amelyeknek ára 2 és 1 lej lesz. A bukaresti lapok jelentése szerint a gyufaárak losvMlitása Argetoianu miniszter rendeletére törlénik. Felhívás a kolozsvári Iparosok Bankja Rt. betéteseihez! Mintán a kolozsvári Iparosok Bankja Rt. igazgatósága a benyújtott kóny- szeregyezségi kérésben csak két év alatt fizetendő hawanszáaalókos kvótát ajánlott fel hitelezőinek, tisztelettel felkérem a pénzintézet ösz- szes betéteseit, hogy közös érdekeink megvédése céljából bármely hétköznapon délelőtt 8 és 10 óra között Mikó ticca 36. szám alatt levő lakásomon felkeresni szíveskedjenek. Cluj-Kolozs- vár, 1931 május 26. Pop Valér, ny. kormánybiztos. * Hitelezők! Adósok! Megjelent a teljes (aa uj módosított szakaszokkal kiegészített) kény- szeregyezségi törvény pontos magyar fordítása. Ara 100 lej. Vidékre portóval a pénz előzetes beküldése mellett 110 lőj. Megrendelhető dr. Mandel Fordító Irodánál Cluj, Memorandu- lui 12. * Demel er János és Demeter Béla, „Románia Gazdasági Válsága“ c. nagysikerű munkája megrendelhető kiadóhivatalunk utján Is.vA.ra 58 lej. Pályázati hirdetmény Szilágyi Eleonora Likör- és Rumgyár Ri. fennállásának 100. évfordulója alkalmából speciális likőr- és rum-gyártmányokat hoz forgalomba. Ezen gyártmányok címkéinek, valamint egy plakát tervezetére pályázatot hirdet. A tervek f. évi junius hó 20-áig a fenti cég irodájában (Cluj-Kolozsvár, Sír. Anton Pann No. 6) nyújtandók be, ahol a szükséges felvilágosítások • hétköznapokon délután 3—5 óráig is beszerezhetők. Az elfogadott tervek dijazása: Plakat 2000.— lej. Likör-cimke 1500.— lej. Rum-eimke 1500.— lej. Az eredmény a pályázatot hirdető lapokban fog közöltetni. ^WSrt/VS/^rvyWA/VSA/WkAA/WVWWWWW’^\(WV^~WWW»/' ^WWV^<V>AAA/VW>/S Kétszeresnél nagyobb lcmusr.al! Mily gyakran megesik, hogy egy közönséges géppel való fényképezésnél a hegyek, avagy falu a völgyben igen kicsinyre jÖDnek ki, ha igen távol vannak. A Voigtländer „Avus“-gép ezt a hátrányt megszünteti. Ez a gép ugyanis a kétszeresnél nagyobb (nem csak kettős) kihuzattal bir, ügy hogy csak egy focarlencsét kell az objektivre tenni, hogy a hegytetőn levő templomot, avagy a völgybeli malmot jól lehessen „kapni" és igy szép, nagy képet nyerni. És tessék meggondolni: Egy Voigtländer gépnél minden oly pontosan és erősen van megépítve, hogy az objektiv még szélben sem inog, Ha tehát egy ilyen gépet akar (és ki ne kívánna manapság egy ilyet ?) úgy mindenekelőtt mutattasson be magának egy %fiqKâă3£i> gépet, a mely minden fényképüzletben megtekinthető. Fényképezéssel az élei tartalmasabb! A világhírű Voigtländer gépek és a fényképészeihez szükséges összes cikkek a legelőnyösebben beszerezhetők KouátsP.és Fiai fényliépészeíi szintben Cluj-Kolozavár, Piaţa Unirii No. 8 — Telefon: 2—6(. KÉRJEN ÁRJEGYZÉKETi! KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET Ü
