Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-16 / 109. szám

XIV. EVF. 109. SZÁM Sajó László, a fiudapesti villamostársaság isit Igazgatója írót a kommunista-pör egyik fotói!­— Erről sejtelmem sem volt. Aradi agy ke­vert bele az egész ügybe, bogy fogalmam sem volt róla. Aradi és a „15-ös“ szám. (Bukarest, május 14.) A kémkedési por csü­törtöki tárgyalási napján elsőnek Sajó László vasúti mérnököt, a vasút bukaresti műhelyei­nek igazgatóját hallgatták ki. Sajó nagyon nyugodtan állott a biróság elé. Olyan ember benyomását kelti, aki biztos a maga ártatlanságában és abban, hogy neki az ügyhöz tulajdonképpen semmi köze. ^’.1 mondja, hogy a háború előtt a magyar mérnök szövetség elnöke. majd a budapesti közúti villamos vas- utak igazgatója volt. Hivatalát megtartotta a forradalmak alatt is s ezután Csehszlovákiába ment, ahol néhány évet töltött. Mérnök bará­tainak ajánlatára Erdélybe jött, majd 1922-ben a vasúthoz került, ahol azóta megszakítás nél­kül dolgozat 1. 192(i-ig működött a bukaresti vasúti vezérigazgatóságon, rövid ideig Désen, majd Brassóban dolgozott, 1928 óta volt a bu­karesti műhely igazgatója. Hangoztatja, hogy mindig a legkorrektebb magatartást tanúsította hivatali működésében. Üzletemberek mindenféle ajánlattal környékez­ték, de nem tudták megközelíteni s annál ke­vésbé eltántorítani. Éppen ezért sok ellensége is volt, akik kommunista hírbe kevertélc. A Cu­rentul több támadást intézett ellene s a parla­mentben egy Diaeoneseu nevű képviselő, — akit spjnisem látott — bolsevistasággal vádolta. Yaitoianu tábornok akkori közlekedésügyi mi­niszter vizsgálatot is indított, ezek igazolták' ártatlanságát és tovább is megmaradhatott ál­lásában. Vidriglmi vasúti vezérigazgatósága idején a Curentul megismételte a támadásokat. Vidrighin azonban ismerte az ő használható­ságát. Az elnök megkérdezi tőle, , hogy ki az a Kaién nevű ember, akinek szerepé van a Sajó­val kapcsolatos eseményekben? A vádlott el­mondja, hogy Kelen még a budapesti villamos vasutaknál alantasa volt. Kelen régebben kom­munista felfogású volt, de későbben megváltoz­tatta nézeteit. A prágai találkozó. A biróság különösen arra a találkozásra igyekszik világosságot deríteni, amely Prágá­ban történt Sajó és a pörben szereplő Katz Leopold, a bécsi kémszervezeti központ egyik vezető embere között és amelyet Aradi készített volna elő. I F. hó 16., szombaton j I este megnyílik j I a rp-i .Forencz József“ kávéház helyén, 8 Cal. Reg. Ferdinand 38 szám alatt j „FERDINAND“ j kávéház 1 teljesen uj berendezéssel, világvárosisti- 1 I lusban. Az előkelő közönség találkozó | I helye lesz ez a szolid, distingvált lokál. § I Esténként | I BALOGH LAJCSI ti r; világhírű cigányprímás zenekara I hangversenyez. | ] Redukál! árak! Hideg buffet! ] I Színház« vacsora! tájborok! j 1 Uj, modern teke asztalok 1 Külön „Rummy“-terem. I I A t. közönség b. pártfogását kérik I Szenes és Szinetár 1 i ­tulajdonosok. Sajó válaszában elmondja, hogy szabadsá­gát minden évben Csehszlovákiában tölti. Ami­kor Bergner őt meglátogatta és átadott neki egy nőismerősétől hozott aranyórát, említést tett arról, hogy közelebbről Csehszlovákiába utazik és Prágába is ellátogat, ahol akkor a fia tanult. Bergner második látogatásakor Aradi üzente Sajónak, hogy az ő — Aradi — egyik ismerőse Prágában szeretne vele találkozni. A mérnök azon az állásponton volt, hogy nem találkozik vadidegen emberekkel csak akkor, ka az illetőt, egy általa már régebbről ismert egyén ajánlja. így került be Kelen a dologba, mint Sajónak és Ka tznak közös ismerőse. 19‘!li. júliusában azután meg is jelent Sajónál egy nr, aki Katz Leopoldnak mutatkozott be, kijelen­tette, hogy újságíró és átadta a Kelentől szár­mazó levelet. Katz azt javasolta Sajónak, hogy Írjon különböző gazdasági szaklapokba, s külö­nösen küldjön neki szakcikkeket a romániai vasutakról. Sajó azt állítja, hogy o az ajánla­tot visszautasította, megszakította az érintke­zést Katz-cal, visszatért Romániába és tovább dolgozott hivatalában. A katonai ügyész megkérdezi a vádlottól, hogy miért mondotta a vizsgálat első fázisában, hogy sem Bergnerrel nem találkozott, sem Prá­gában nem. volt. — Nem akartam belekeveredni semmikép­pen ebbe az ügybe — mondja a vádlott — és azt hittem, hogy ezzel az egyszerű tagadással elejét veszem minden további komplikációnak. Elnök: Tudta-e ön, hogy Aradi jelentései­ben és leveleiben úgy szerepel, mint a 15-ös számi — Miért jelölte ön a 15-ös számmal Sajót? — fordul az elnök Aradihoz. Aradi: Szükségem volt kimerítő jelentésre a romániai vasutak viszonyairól és Katz azt ajánlotta, hogy fordulja!;' Sajóhoz. Ezért igye­keztem vele érintkezésbertépni és őt erre a szol­gálatra megnyerni. Munkatársaimat a hetes számtól felfelé 16-os számig terjedő számokkal jelöltem meg, kihagyva a 13-as szerencsétlen számot. Kapott-e ön valami komoly jelentést vagy felvilágosítást Sajótól? Aradi beismeri, hogy a kapott felvilágosi- 1 iások között nem volt semmi lényeges. Jelszó: a sárcipő. Silber Herbert bukaresti kereskedő és mér­nök a következő vádlott. A katonai szolgálatot az Arsenalban végezte. Az elnököt különösen az érdekli vele kapcsolatban, hogy mi köze van Silbernek a sárcipő ügyhöz? A vád szerint ugyanis az ő és Aradi inegismerkedesekor a sárcipő volt a jelszó. Silber elmondja, hogy a sárcipö az ő szá­mára egy tényleges és rosszul végződött üzlet volt. Még 1927-ben egy Broninger néni üzlet­ember ajánlatára — aki 150 ezer lejével még most is adósa — oroszországi sárerpöket akart az országba behozni, az üzlet azonban nem si­került. '— Mit keresett ön Bécsben? — A hadügyminisztérium rendeletéből Pá­rizsba utaztam, hogy különböző tanulmányokat végezzek repülőanyagok szállítására vonatko­zólag. Útközben 24 órát tartózkodtam Bécsben. Egy vádlott, akinek nincs jó véleménye Aradiról A vádlott Aradi kijelentéseivel ellentétben azt állítja, hogy már régebben ismerte őt, mint újságírót. Egyébként nagyon gúnyosan nyilat­kozik Aradiról. — Elnök ur. Ennek a pernek a folyamán — mondja — azt a benyomást szereztem Aradiról, iiogy expresszionista művész. Az eseményekre nagyon töredékesen emlékezik és azokat túlsá­gosan egyéni módon veti ki emlékezetéből. Ara­dival csak közgazdasági dolgokról beszélgettünk háborúról és nemzeti kérdésekről csak egyetlen egyszer. Nem beszéltem azonban vele a brassói repülőtelepről, sem a konstancai védőmüvekről, ezek csak az Aradi képzeletében születtek meg. — Hogyan lehet, hogy mégis ezekről a dol­gokról Aradi jelentést tett Bécsbe, úgy említet­te, hogy azok öntől származnak. — Ami az Aradi jelentésében helyes, az nem én tőlem származik, ami azonban helyte­len, az Araditól való. Silber, aki a vádiratban úgy van feltüntet­ve, mint Aradi egyik legfontosabb katonai in­formátora, nagyon ügyesen és szellemesen vá­laszol az elnök kérdéseire, úgy hogy az elnök a kihallgatás végén a következőket jelenti ld: — Kedves Silber ur, ha én tőlem függene, én önt angazsálnám kémszolgálatra Románia javára. Hat sei Illés peri nyert me Kolozsvár a Sem mi tőszékei O* s Stoatát véfflcgresen elutasították keresetével (Kolozsvár, május 14.) Még élénken emlé­kezhetünk arra az egész országban nagy feltű­nést keltő perre, amelyet Roata, volt kolozsvári villamosüzemi igazgató két fórumon megnyert Kolozsvár városa ellen. A város fegyelmi vizs­gálat utján Roata villamozüzemi igazgatót évekkel ezelőtt elmozdította állásából, azonban ezt a határozatot Roata ügyvédje utján megfe- lebbezte és ugv a kolozsvári törvényszéken, valamint a táblán azt a nagy feltünéstkeltő Íté­letet hozták, hogy Roatat vissza kell helyezni az (diósába és visszamenőleg az összes járandósá­gait ki kell utalni, ami nem kevesebb, mint hat­millió lejébe került volna Kolozsvár városnak. Kolozsvár város képviseletében a tábla ha­tározatát dr. Metes Péter kolozsvári ügyvéd és Pop Dénes városi tiszti főügyész megfelebbez- ,ték és szerdán délelőtt volt Bukarestben a sém­áéi initőszéken a tárgyalói. .Megjelentek itt a vá­ros képviseletében Metes Péter, Pop Dénes és Román Valér ügyvédek. Először a semmitö- szék héttagú tanácsa vizsgálta át az iratokat és tartotta meg a tárgyalást. Azonban a vélemé­nyek megoszlottak és a héttagú tanácsot, ami a semmi tőszéknél a legritkább eset, tizenegy Ingni bővitették ki és azután kihirdették az íté­letet. amely szerint a senun ilöszé!: a két alsó- fokú Ítéletet megsemmisítette és Roatát a ke­resetével elutasította, Meglepő ez az ítélet, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy a semmi tőszék két egybenhang- zó Ítéletet megmásítson. Az Ítélet kihirdetése irtán Roata Kolozsvár várossal szemben semmi­féle követelést nem támaszt! a;, sőt az óriási összeget kitevő ügyvédi költségek megtérítésé­ben is elmarasztalták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom