Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-02 / 98. szám
XIV, tVF, SS. SZÁM, ;*si‘iVS3E3t űö mmmmm Akar Ön jó gépselymet dolgozni ??? ^«rmann gép flépsisílet égisz ümníéHh: Emanuel Wlsner, a Akkor vegyen a Ejf 8 B 8 mlmvü MîPla No. 0. g _ ______________________________B Hogy fest a Jorga-kormány hékepolitikája ? Kormányparancsra lebontották a bolgár vendégek fogadására épült diadalkaput levették a bolgár zászlókat Amikor a polgárok megértőbbek a politikusoknál (Bukarest, április 30.) A bukaresti Filaret állomáson, ahová egyedül a bolgár határról érkeznek vonatok, ma is látszanak annak az ünnepélyes fogadtatásnak a nyomai, amelyet a román főváros bolgár vendégei számára készítettek elő az elmúlt hét végén. Diadalivek voltak itt, fiatal, tavaszi lombbal felöltöztetett oszlopok, virágfüzérek, zászlók. Eomán zászlók és bolgár zászlók... És a fogadtatás szinhelye felé már szinte egyengették lépteiket a zenekarok, amelyek pompásan betanulták a bolgár himnuszt az idegen vendégek tiszteletére. Szónoklatok készültek el, merész lendületű frázisokat magoltak be különböző egyesületek elnökei az ünnepélyes alkalomra, amikor a szomszédos állam nyolcvan polgára berobog a román metropolisba, hogy visszaadja azt a csoportos látogatást, amely román részről tisztelte meg tavaly a bolgár fővárost. A bolgár vendégek meg is érkeztek vasárnap délután, ugyanarra a Filaret-állomásra futott be velük a vonat, amely szombaton este meg ünnepi pompában díszelgett — és csodálatosképpen még se láttak semmit ebből a nagy figyelemből, a barátságnak, a vendéglátó szeretetnek és a jó szomszédot megillető tiszteletadásnak viszonzásos megnyilatkozásából. Talán valami varázslat fújta el a fogadtatás ünnepi szépségeit! Dehogy. Hatósági parancsra takarították el a diadalkapu árbocait, a zöld lombokat, a bolgár zászlókat és virágfüzéreket. Felülről némkottát el a zenekarokat, és mérsékelték a szónoki lendületeket. A más nemzetiségűek felé nagy megér tést cégérező nj kormány tiltotta meg, hogy a vendéglátó egyesületek szivük szerint fogadhassák a derék bolgár vendégeket. Már vissza is utazták az idegenek Szófiába és természetesen tisztában vannak a történtekkel. A kényelmetlen helyzetbe sodródott, jóiuPolitika, Kozgaidasdg, Kritika, Riportok adják a tartalmát Tóth Sándor lapjának, az országosan olvasott Ellenör-nek ügy tartalomban, mint terjedelemben és kiállításban vezet. Megjelenik 52—84 oldalon a legjobb irók és újságírók cikkeivel. Bátor hangjával és őszinte kritikáival az ittélő magyarság legnépszerűbb lapja. Kapható az ország minden árusítójánál. tak. Megillette lelkűket az a nagyszerű érzés, amely mindenkit elkap, ha idegen földön a saját hazája színeit látja, a saját népe himnuszát hallja. És a szófiai pompás fogadtatás óta szüntelenül tervezték az illetékes bukaresti egyesületek, hogy méltóképpen fogják viszonozni ezt a nagyszerű, emlékezetes fogadtatást. Az elmúlt vasárnapra ígérkezett a vendéglátás pompás, tavaszi ünnepe. Nyolcvan bolgár iparos érkezését jelentették be Szófiából a bukaresti rokon-egyesületeknek, melyek lázas készülődéssel tettek meg mindent, hogy — ha lehet — még ráduplázzanak a szófiai ünneplésre. És ekkor intették le felülről őket. És a Filaret állomás puszta falakkal, dísztelen perronján bátortalanul hangzó, lemérsó- kelt üdvözlő beszédekkel fogadta a nyolcvan boTgár iparost. Megütközve néztek azok körül... Hogyan! Ennyi az egész! Hát igy viszonozzák a mi fényes fogadtatásunkat! S a vasutasok, meg az egyesületi férfiak pirulva mutatták meg a tavalyi szófiai ünnep rendezőinek a diadalkapnk póznáinak visszamaradt, frissen behányt gödreit. Jorga miniszterelnök lapjában, a Neamul Romanescben pedig egyidejűleg cikk jelent meg arról, hogy hát szép-szép a jó-szomszédi viszony, a nemzetközi barátkozás... De mindent módjáA magyar parlamenti külügyi bizottságának ülésest a képviselők egyrésze magyar— irancia9 Hmtyady Ferenc pedig magyar— romái külpolitikai orientációt hirdetett Bethlen miníszierelnök nyilatkozott a külföldi kölcsönről, a szovjet* ciusopíngíól, Briand tervéről és nem tartja helyesnek az eddigi politikai orientáció megváltoztatását (Budapest, április 30.) A külügyi képviselőház bizottsága tegnap tartotta meg havi ülését, amely Bethlen István gróf külügyi természetű kijelentései folytán igen érdekes lefolyású volt. Bethlent megelőzőleg Károlyi Gyula külügyminiszter közölte, hogy a külpolitikában ma a gazdasági kérdések vannak előtérben, elsősorban a német-osztrák vámegyezmény terve szerepel, amellyel szemben a magyar kormány tartózkodó álláspontot foglal el. E kérdéssel kapcsolatosan Bethlen kijelentette, hogy ogy francia terv is van kialakulóban, amelyről azonban a magyar kormány még nem sokat tud, de nincs kizárva, hogy a két tervből sikei’ül egy egységes tervet kihozni. A külügyi bizottság ülésén több felszólaló, igy Peyer Károly és Beck Lajos, valamint Bogya ■Lines azt hiszik, hogy a német-osztrák vámunió abban a formában, ahogy tervezték, nem fog létrejönni, sőt egyáltalában nem fog létrejönni. E képviselők a francia orientáció szükségességét hangoztatták, mint amely Magyarországra gazdaságilag és politikailag is nagyobb előnyöket nyújt. Bethlen erre megjegyezte, hogy nem merné aláírni azt a felfogást, hogy a német-osztrák vámunió semmiféle formában meg ne valósulna s veszedelmesnek tartja azt, amit egyes képviselők ajánlanak, hogy Magyarország változtassa meg a politikai orientációját. Károlyi Gyula gróf a bizottsági ülésen közölte továbbá, hogy Magyarország gazdasági tárgyalásai Olaszországgal kedvezően alakulnak. Ausztriával legközelebb befejeződnek a tárgyalások, Németországgal és Csehszlovákiával rövid időn belül uj tárgyalások kezdődnek, a Romániával való gazdasági viszonyt egy provizórium szabályozza, valószínű azonban, hogy még ennek lejárta előtt sikerülni fog Magyar- ország és Románia között végleges szerződést kötni. Érdekes felszólalás hangzott el Hunyady Ferenc gróf részéről, aki nagy örömmel látta Miklós román herceg budapesti látogatását és a szovjet veszedelemmel szemben, úgy gazdasági, mint politikai, mint katonai szempontból a román orientációt ajánlja. Baracs Macell kérdéseivel kapcsolatosan Bethlen kijelentette, hogy Magyarország joggal számíthat belátható időn belül egy nagyobb külföldi kölcsön megkötésére és ha a pénzpiac megjavul, valószínű, hogy Magyarország a legelső vagy legalább is a legelső államok között lesz, akinek kölcsönt fognak nyújtani. Baracs Marcell arra a kérdésére, hogy kószül-e a szovjet dumpinggal szemben valamelyes nemzet- Icözi akció, a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a közeljövőben ilyen természetű akció bontakozhatnék ki. Érdekes volt Apponyi Albert gróf felszólalása is, aki hangoztatta, hogy Franciaország ígéretet tett, hogy Magyarországot nagy államkölcsön felvételében támogatja. Ki tudja, nem állnnk-e történelmi órák előtt — említette Apponyi Magyarország gazdasági kérdéseivel kapcsolatosan, — amelyekben snlyos feladat megtalálni az elhatározásnak nem csupán módját, de időpontját is, azt a pillanatot, mely az elhamarkodás és !e- késés között fekszik. Felszólalásommal csak jelét akartam adni, hogy a magyar közvélemény érzi a jelen óra fontosságát és meg akartam jelölni azt a vezérpontot, hogy minket külpolitikánkban nem irányíthatnak mások, mint saját nemzeti, nem csupán pillanatnyi, hanem állandó létérdekeink. dulatu bukaresti urak nagy mentegetőzések és boesánatkérések között kénytelenek voltak a vendégek előtt feltárni a való helyzetet... Mert tudni kell, hogy a bolgárok egy évvel ezelőtt egészen másképp fogadták a román vendégeket. Bukaresti iparosszövetségek nagy kiránduló csapata látogatott el tavaly Szófiába, legnagyobb részükben cukrásziparosok, akik a román cukrásziparnak külföldön is elismert kitűnőségei. iSs a bolgár iparosegyletek Szófiában tüntető barátsággal, meleg vendégszeretettel fogadták a határon túlról érkezett kartársakat. Dia- dalkapuk, zenekarok, román és bolgár zászlók, román és bolgár himnusz, virágfüzérek — az ünnepélyes fogadtatás és nemzetközi figyelem összes jelei... A román vendégek boldogok vol-j
