Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-14 / 107. szám
V Ké}'. 7 1 o ő 1 őh A z BUDAPEST TAXA POSTAIBA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 2425«—927. CIoj-KoIossvár. 1931 májúi 14 Csütörtök fci.UFlZJk.TU:> HI IKil.noV ; S irre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtérj 4L Telefon: 6-03, 0-84. XIV. évfolyam 107-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAJROKSZAGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyed érre 15 pengd. Egyes szám ára 29 fillér. A KIS MONARCHIA TERVE Királyi dekrétum helyezte hatályon kivül a közigazgatási törvény sarkalatos pontjait Első lépés a diktátum felé — Óriása megdöbbenést váltott ki a kormány erőszakos ténykedése politikai körökben Jorga személyesen Intézkedett a nemzeti- parasztpárti kortesek letartóztatásáról Az osztrák-magyar monarchiát előbb feldarabolták, mint ..egészségtelen képződményt“ és most tizenkét évvel későbben ugyanazok, akik részt vettek e műtétben, akarják ismét életre- hivni. Természetesen; in miniature, megcsonkított kiadásban, ahogy az egyes államokban külföldi irők regényeit szokták bemutatni. A békeszerződések reviziójából csupán est óhajtják megtartani, területi engedményeket nem adnak, gazdasági könnyítéseket nem tesznek, kisebbségi problémákat nem rendeznek. Előbb a Tribuna cikke, majd Sixtus pármai herceg budapesti titokzatos utazása, angol lapok és legutóbb Sauerwein cikke engedik sejtetni, hogy az antant ma már esetleg attól sem irtózik, ha a két Duna-ország perszonáluniőra lép egymással, Ottót királllyá koronázza. An tant körökben ezt a lépést esetleg valami rendkívüli engedménynek tekintik, amelyért Ausztria szívesen lemond a germán vámunióról és Magyarország is szivrepesve rohan Budára királyt koronázni. Vésztjósló azonban a csend, amellyel Ausztriában az antant tervét fogadják —- nem is fogadják, hanem egyenesen agyonhallgatják — és magyar politikai körökben is csak a legitimisták hangoztatják, hogy „nagy események vannak a kulisszák mögött.“ De szivük szerint úgy Ausztria, mint Magyarország úgy érzik, hogy sokkal fontosabb kérdések vannak a levegőben egy ilyen dekorativ közjogi változásnál, amely az országok vitális nagy problémáit egyáltalában nem oldja meg. Briand tervezete, amelyet ma jd az Európa- bizotlságban fog bemutatni, már jobban körvo- nalozza a restaurálás körüli meude-mondákat. Állítólag Briand függetlenül a perszonálunió megadásának antant által biztosított, engedményétől. úgy Németországot, mint Magyarországot és Ausztriát preferenciális vámok kedvezményében akarja biztosítani, invesztáló tö két és hitelt akar nekik nyújtani, pénzügyi megkönnyítéseket, német és osztrák effektivák beengedését a párizsi tőzsdére és elhatározó lé péssel ki akarja építeni a német-francia szövet séget. Ha ilyen kisérő jelenségek között kerül tárgyalás alá az osztrák-mágyar monarchiának gondolata, az egész akció természetesen más képet mutat. Magyarország, amelynek vezető politikusai az utóbbi hetekben nem egyszer mu-. tattak rá. hogy őket különösebb rokonszenv nem vezeti sem a német-osztrák vámuniós terv, sem a fraucia-cseh páneurópás megoldások felé, egyedül saját jól felfogott gazdasági érdekeire vigyáz, örömmel fogja megragadni, ha az Eu rópát reorganizáló nagy tevékenységbe a maga le nem becsülhető helyzeti energiáival is bele- kapcsolódhatik. Sőt, nem lehetetlen, hogyha Magyarországnak a germán befolyás túlontúl való érvényesülése, vagy a szomszédaival való békés megegyezés között kell választania, úgy az utóbbit választja. A magyar-osztrák perszonálunió, gazdasági kapcsolatok, logikus elképzelések sőt, bizonyos mértékig történeti szükségességen alapulnak, ellenben Németország gazdasági hegemóniája esetleg béuitólag hatna Magyarország gazdasági kibontakozására. A magyar-osztrák perszonáluniót a külpolitikai helyzet mai adottságában, okos politikával Magyar- ország számára lehet kamatoztatni, — általában ez a budapesti álláspont. Mindezeknek fel tétele azonban, hogy a megígért gazdasági köny nyitések valóban megtörténjenek és a persze nálunió ötlete ne legyen egy csapda csupán, amelybe úgy Magyarországot, mint. Ausztriát mézes-mázos szavakkal bele akarják csalogatni Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, liogy indokolatlan Magyarország részéről a túlzott jóhiszeműség az antant ajánlatokkal szemben. Az első lépés, amitől a kormányválság kéz- dele óta tartani lehetett, megtörtént: dekrétum jelent meg, amely törvényen kivüli állapotba helyezte a megyei közigazgatást. Jön-e utána a többi, ebhez hasonló dekrétum, azt inég nem lehet tudni. Tény az, hogy megkezdődött a törvényeknek rendelettel •»aló hatályon kivül helyezése s ennek a lépésnek nincsen olyan magyarázata, amely a közjogi lényeget elszinez- hetné. Ez a kormánynak a diktatórikus ténykedése s ugyanilyen formaátlépéssel, de talán nagyobb bátorsággal egy második rendelet a parlamentet is fclretohetnc az esetleges dikta tórikus terveknek az ut,iából. A megyei tanácsválasztmányok elnökeit tették félre az útból. Ezzel megsemmisítették a tavalyi megyei választásoknak az eredményeit s a választott tanácsok közigazgatási hatáskörét a kormány kinevezett bizalmi embereire bízták. Egyetlen centralisztikus hálózatba fonódott a közigazgatás, amelynek csomópontját Argetoianu belügyminiszter tartja a kezében. Hogy milyen tervek szövődnek ebbe a hálózatba a választási kilátásokra vonatkozólag, arra vonatkozólag némi sejtetést nyújt a né- hánynapos prefektusok tömeges kicserélése íorga miniszterelnök vidéki hívei közül sokan kaptak prefektusi kinevezést, akiknek alig egy- kéthetes működésűk után távezniok kellett most a helyeikről. Az összes prefektusok Bukarestbe voltak berendelve s ott eléjük terjesztette a belügyminiszter azokat az utasításokat, amelyeknek végrehajtását vállalniok kellett volna. Képzelhető, hogy milyen utasítások lehettek ezek, ha a prefektusok közül többen nem vállalkoztak, viszont másokat ezek végrehajtására nem tartottak alkalmasoknak. A kormány azzal magyarázza a közigazga- tum törvénynek a rendelettel történt ilyen lényeges megváltoztatását, hogy azt a törvényt az előbbi kormány pártjának parlamenti többsége szavazta meg. A közjogi felfogás előtt teljesen mellékes az, hogy milyen parlament sza vazta meg a törvényeket, megváltoztatni törvényt csak törvénnyel lehet. Ezen az alapon minden törvényt hatályon kivül lehet helyezni s ezért foglalkozhak a bukaresti lapok most azzal a kérdéssel: mit szól ehhez a külföld? Azok a külföldi körök, ámelyek a mostani román kormány kormányzási berendezkedéseit nem jó Hiszen, ha nem lenne bizonyos, hogy suskus készül a perszonáluniós terv mögött, úgy valószínűleg a győztes nagy és, kis hatalmak előbb a reális gazdasági megkönnyítéseket kínáltak volna fel, hiszen logikusan ez az egyszerű- .Segélyt nyújtani a nyomorúságba került államoknak, őket is megnyugtató kereskedelmi szer szemmel nézték, most alkalmat kapnak esetleg arra, hogy rcrahireket.terjesszenek a törvényes garanciák veszedelméről, ami gazdasági szempontból súlyosan káros lehet. Ha a kormány változtatni akart a közigazgatás mai rendszerén és bízik a parlamenti többség megszerzésében, várhatott volna néhány hétig, hogy a módosító javaslatot a parlament elé vigye. De mert nem várta ki ezt a néhány hetet, annak semmi más oka nem látszik fennforogni, mint az, hogy éppen a parlamenti többség megszerzéséért tartotta szükségesnek -a komolyan súlyos lépésnek a megtételét. A kormány nagyon fog csalódni számításaiban, ha a községi tanácsokat feloszlatja, mert a falvak élén tényleg a szabályszerűen választott tanácsok állanak, a népnek a bizalmi emberei és az általános feloszlatás a legnagyobb kavarodást fogja felidézni, mintahogyan már a feloszlatás! híreknek is jelentkezik mindenfelé a hatásuk. Amikor a választás levezetésének előjeleként beszélünk a kormányintézkedésekről, előttünk áll annak a bonyodalomnak a képe is, ami következik ismét a szegény Székelyföldre, amely csak nemrégiben szabadult fel a kinevezett és edatelepitett uralkodók, majd interimár hatalmasságok jármai alól s amelyre most ránehezedik ennek a rendeletnek a legnagyobb súlya. Bukaresti híreink a következők: Előirat a dekrétumhoz. A Monitorul Oficial mai száma királyi dekrétumot közöl Argetoianu belügyminiszter ellenjegyzésével. A dekrétum előzőleg közli a belügyminiszter előterjesztését, amely a következőket mondja: — Miután a közigazgatási törvény nincs teljes egészében végrehajtva s a végleges alkalmazás két és félmilliárd lej költséget igényelne, — miután továbbá e törvény által kreált bizonytalanság olyan atmoszférát teremtett, amelynek árnyékában az összes subversiv és szétbomlást előidéző eszmék tanyát üthetnek, — tekintettel továbbá arra, hogy ugyanez a törvény a megyei prefektusok tekintélyének nagymérvű csökkentését idézte elő, a megyék (Folytalása a harmadik oldalon.) zödéseket kötni velük, nem áll ellenkezésben a békeszerződések szellemével, ilyesmit nem tilt •meg semmiféle rendelkezés- Viszont egy uj monarchia alapítása Habsburg jogar alatt áthágása a békeszerződéseknek, törés a revízió felé, jelentős precedens és ők mégis ezt választják. Hát ez a gyanús.
