Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-13 / 106. szám
10 pasvexEZ&ssSi HIV. ÉVF. 106. SZÁM. Uj közgazdaság! és Ipari politikát követel az UGIK , ..................., a Jorga-kormánytól Az adótörvény revíziósa*, az adómérséklést, széleskörű autonómiát a munkásbiztositőpésiztá- raknak és az építkezések megindítását sürgeti a romániai gyáripar (Kolozsvár, május 11. Saját tud.) A Romániai Nagyiparosok Országos Egyesülete, az UGIR kolozsvári körzete május 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a kereskedelmi és iparkamara dísztermében Lázár Simon elnökletével, aki elparentálta a szövetség halottait, ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg Osvada Va- silie és Reitter József érdemeiről, akiknek emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg a közgyűlés. A külföldön tartózkodó Diamant Izsó ügyvezető alelnök üdvözlő levelének felolvasása után dr. Böszörményi Sándor ügyvezető igazgató jelentését egyhangúlag elfogadta és tudomásul vette a közgyűlés. (A jelentés részletes ismertetésére visszatérünk. A szerk.) A jelentést Mircea C. R. volt ipari szenátor, az UGIR vezérigazgatójának felszólalása egészítette ki, aki hangsúlyozta, hogy a jelentés teljesen harmonikus és kongruáló az UGIR központjának álláspontjával. Kiegészítésül mégis kötelességének tartja bejelenteni, hogy az UGIR a Jorga-kormánytól is nj ipari es közgazdasági politika inaugurálását követeli, elsősorban, hogy a közterheket, az adókat, amelyeknek tekintélyes hányadát viseli az ipari termelés, megfelelő mértékben mérsékeljék, megszüntessék a teherbíró- képességgel arányban nem álló adóösszegek kivetését és az adókat ne a mult évi mérleg és termelési eredmény alapján vessék ki, hanem a kiróvás idejében fennálló reális helyzet szerint. 'Az UGIR követeli az adókönyvek általános revízióját és a kivetésnél a reális jövedelem figyelembevételét, mert ma az a helyzet, hogy az ipari termelés nem a tényleges jövedelem, hanem a beinvesztált tőke után is adózik. Az UGIR erélyes akciót indit a munkásbiz- tositási törvény sürgős és gyökeres revíziója érdekében is. Azt a tervezetet, amelyet a revízióra vonatkozólag az UGIR kidolgozott, a politikusok politikai propaganda céljaira használják fel és teljesen elhibázott az az elgondolás, amely a munkásbiztositópénztárak deficitjét a dijak újabb felemelésével akarja eltüntetni. — Teljes és tökéletes autonómiát kell adni a romániai mnnkásbiztositópénztáraknak — mondotta Mircea vezérigazgató — és a jelenlegi bürokratikus tendenciáktól mentesíteni, hogy hozzásimulhasson a jelenlegi gazdasági és szociális helyzethez! Az államnak sürgősen meg kell indítania az építkezést, elsősorban középitkezésekkel és uj munkaalkalmak megteremtésével kell enyhítenie a jelenlegi fogyasztási krízist. Az UGIR további programja kiszélesíti azt az akciót is, amelyet már évekkel ezelőtt beindított és amely a vasúti szállítási tarifának revízióját és lényeges leszállítását célozza, örömmel állapította meg, hogy a vasúti vezérigazgatóságnál megváltozott a mentálitás és Jonescu vezérigazgató maga is belátta, hogy a szállítási díjtételeket összhangba kell hozni a szállítandó áruk mai értékével. Megengedhetetlen, hogy mig az ipari termékek ára lényegesen esett, addig, a CFR még mindig a régi magas szállítási díjtételeket tartja érvényben. Végül köszönetét mondott Mircea vezérigazgató, hogy a gyáripar reprezentánsai újólag őt kandidálták ipari szenátornak. A zárszámadások és a költségvetés letárgya- lása és elfogadása után a tisztujitást ejtették meg, amelynek során a kolozsvári kerület elnökévé egyhangúlag megválasztották dr. Farki Mózest, ügyvezető alelnöknek Diamant Izsót, akinek eddigi eredményes működéséért jegyző- könyvi kösznetet is szavaztak. Manói lescu Mihály helyébe társelnöknek megválasztották Szántó Miklós vezérigazgatót, alelnöknek Szabó Jenőt, a bányaszakosztály elnökévé Hexner Béla mérnököt, választmányi tagoknak pedig Forgács Miklóst, bistrai Farkas Imrét, Herczeg Tivadart, László Jenőt és Bevccseri Emilt. mániában a posta igénybevételével ajánlott levélben értesítik vissza az utánvét beszedését, ami a legkisebb küldeménynél is 16 lej (május elsejétől 17 lej) postaköltséget, azonkívül felette körülményes és a felekre hátrányos eljárást jelent. Nagyon terhes a szállító felekre nézve az a rendelkezés is, amely szerint a dijszabásilag biztosított jogokat a vasút csak külön bélyeggel ellátott bizonylatok alapján alkalmazza. Ilyen például az iparpártolási törvény alapján felépített speciáltarifák alkalmazása, amely csak akkor igényelhető, ha az áru származási bizonylatát 11 lejes bélyeggel szerelik fel. Ez a rendszer éppen a rövid távolságokon, ahol az olcsó autó konkurrenciája a legnagyobb, a vasúti szállítást nagyon megdrágítja és ha például valamelyik iparvállalat egy 50 kilogram súlyú küldeményt felad 50 kilométer távolságra (Kolozsvár—Bánffyhunyad, vagy Arad—Temesvár), vasúti fuvardíj fejében 50 lejt, ugyanakkor a fuvarlevélért 21 • lejt, a származási bizonyítványért 11 lejt kell fizessen, vagyis a fuvardíjnak több, mint 60 százalékát fuvarlevélre és bélyegre adja ki. (Vége.) * Í ............. Német gyárosok és bankárok ’tanulmányozzák az erdélyi iparA VASUTAK HARCA AZ AUTÓVERSENY ELLEN . Irfa: NÁDOR GYULA IV. (Kolozsvár, május 11.) A romániai helyzetre való tekintettel a CFR vezetőségének keresnie kellene az együttműködést a speditőrökkel; igyekeznie kellene azokat a legmesszebbmenő kedvezményekkel segítőtársaivá szegődtetni. Miután a régi királyságban a speditőri fogalom a legtöbb helyen ismeretlen, a vasútnak érdeke volna a regátban is meghonosítani a fejlett nyugati speditőrrendszert. A speditőrök, mint a vasút ügynökei, igyekezni fognak a felek kívánságaihoz alkalmazkodni, őket nem fogják kötni a bénító hivatalos formák és szabályok, így tehát össze tudják egyeztetni kereskedelmi készségüket úgy a felek, mint a vasút érdekeivel. E/Zzel szemben a vasút semmiféle berendezkedéssel nem érheti el azt, hogy közhivatalnoki minőségben eljáró közegei a mindenkor fennforgó eseteket kellőképpen mérlegelni tudják és az előre megállapított szabályok és utasítások szigorúan megszabott medrétől csak valamennyire is eltérjenek, még akkor sem, ha ezzel a vasútnak valamilyen elő nem irányzott hasznot hajtanának. Igaz ugyan, hogy a javasolt megoldásnál számítani kell egy újabb verseny életrekeltésével, a speditőrök egymáskö- zötti konkurenciájával, ez azonban már nem veszélyes és különben is semmi sem állja útját annak, hogy a meglevő speditőrök az akvizíciós munkában igazságos megosztással valamennyien részt vegyenek, még pedig olyan formában, hogy néhány nagyobb spedieiós cég utján kapcsolódjanak a vasút érdekkörébe, mint a fővállalkozók helyi ügynökei, mert a vasút nehézkes adminisztrációja mellett alig tudna száz meg száz speditőrrel külön-külön megegyezni. Ha azután a vasút komolyan vissza akarja szerezni az autók által tőle elvont áruforgalmat, igyekezzék megszüntetni azokat az okokat is, amelyek miatt a forgalom részint visszaesett, részint átpártolt az autókhoz■ Töröltesse el országos érdekből azokat a városi helyi taxákat, amelyeket csakis a vasúton szállított áruk után szednek csaknem minden városban, mig az autón szállított áruk nem fizetik ezt az illetéket. Ezek a taxák a verseny fejlődésére legalkalmasabb rövid távolságokban helyenként az összfuvardij 50 százalékát is elérik. Hasson oda a vasút, hogy a fuvarlevélürlayok áród és azok bélyegilletékét legalább a rövid távolságokra csökkentsék. Románia egészen egyedül áll ezen a téren, mert mig egy fuvarlevélnek az ára Németországban 1 lej, Csehszlovákiában 1.50 lej, Magyarországon 4.20 lej, addig Romániábav a legolcsóbb fuvarlevél ára 21 lej. Igyekezzék a vasút az utánvétel kifizetési eljárásánál olcsóbb vállalatokat és körzgfaztlasági életet Május 15-én, pénteken a Rapid vonattal több német gyáros, bankár és vállalati vezető érkezik Kolozsvárra, akik a romániai tanulmányutjuk során Kolozsváron is látogatást tesznek. A német, közgazdasági szakértőkből álló delegáció Románia kereskedelmi és ipari eletet tanulmányozza és Kolozsváron megtekinti a Deraiata Müvek Bőr- és Cipőgyára Rt., a Transsylvania bntorgyár és az Ursus sörgyár üzemét, másnap a tordai iparvállalatokat szemlélik meg, majd Nagybányára utaznak a német közgazdasági vezérférfiak, ahol a fémtermelést fogják tanulmányozni és a Phönix vegyigyárnál tesznek látogatást. Az UGIR kolozsvári tagozata ünnepélyesen fogja fogadni a vasúti állomáson a német gyárosokat és bankárokat, akiknek tiszteletére társasvacsorát is rendez. létrejött a nemzetközi cukoregyezmény. Brüsszelből jelentik: Az 1935. évi szeptember 1ig terjedő'érvénnyel Cuba, Jáva, Belgium, Németország, Magyarország és Lengyelország kormányainak delegátusai között létrejött a cukor- egyezmény, amely a termelési elosztást és az árakat is bizonyos mértékig, szabályozza. Az amerikai gabonatőzsdéken újólag esett a gabona ára. Londonból jelentik: Az amerikai gabonatőzsdéken napok óta újólag ármorzsolódás észlelehető. Az árhanyatlást azzal indokolják, hogy Amerikának ebben az évben rekord- ; terméssel keli számolnia. A'Farm'Board Német- ! országnak kétmillió bushel búzát adott el. és célszerűbb rendszert bevezetni. Ma t í. Roii- WWt«t»»w wwwwmw» Hűtött éé mellett SBsylieg iest, Mii lllllli 55 111 9 Ngcniatott a UjJ/HtbíuMiienos LÁPKl.ADÚ. fLrT* körforgóján Clui-Koíozsvár Str* Universiíüüi (£auctem*n.l \ Telelőn.- AQ« AíiÁ.
