Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-01 / 74. szám

Iív. trr. 74. szám. pűstammvűz 9 WEISS FULOP: „Bízom abban, hogy az európai államok megtalálják az együttműködés módját az orosz szovjet politikai törekvéseivel és dumping-poiitíkájával szemben“ Romániára és Magyarországra előnyös volna, ha lovaglás alapon megteremtenék a gazdasági együttműködés lehetőségét (Kolozsvár, március 30. Saját tud.) A múlt év óta, amikor utoljára találkoztam Weiss Fü- löppel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank el­nökével, mintha megfiatalodott volna... Arca üdébb, járása ruganyosabb a hetvenéves bankel­nöknek, aki egyik héten Londonban tárgyal a magyar záloglevelek kibocsátásáról, a másik hétéin Berlinben tanácskozik a német nagyban­kok vezetőivel, majd Párizs, Zürich és Olaszor­szág nagyobb városaiban tartózkodik és közben ráér arra is, hogy irányitsa a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és vállalatainak, külföldi érdekeltségeinek kiterjedt üzleti életét. Hűséges segítőtársával, Conrad Ottóval, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatójával szombaton még Bukarestben tár­gyalt fontos pénzügyi kérdésekről, vasárnap megjelent az Erdélyi Bank és Takarékpénztár közgyűlésén, tanácskozott, megbeszélést folyta­tott Hargitay Bertalan vezérigazgatóval, a pénzintézet fiókjainak vezetőivel, banketten vett részt és este a Rapiddal már visszautazott Bu­dapestre. Irigylésreméltó az a szellemi frisseség. amellyel Weiss Fülöp gyorsan betekint a leg­komplikáltabb közgazdasági és pénzügyi kérdé­sekbe, az a fizikai rezisztencia, amellyel a hosz- szu utazás fáradalmait birja és imponáló az a szellemi harckészség, diplomáciai érzék, amely- lyel az újságírók ostroma elől olyankor kitér, amikor kényes, vagy politikai vonatkozású kér­dést szegeznek mellének. Mosolyog, elhárító kézmozdulatot tesz: — Uraim, én politikával soha nem foglal koztam és nem foglalkozom. • A közgyűlés előtt fogadta a kolozsvári sajté képviselőit: — Méltóságod megítélése szerint a római nemzetközi mezőgazdasági konferencia milyen gyakorlati eredményekkel zárulhat? — kérdezte munkatársunk. — Világkrizis van — válaszolta Weiss Fü­löp. A gazdag Amerikában egy év alatt töbt mint kétmillióval emelkedett a munkanélküliek száma és Amerika iskolapéldáját nyújtja an­nak, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel, a legcél­tudatosabb gazdasági és törvényhozási intézke désekkel is milyen nehéz ezt a válságot enyhí­teni. — Romániának, Magyarországnak és a töb bi agrár államoknak külön baja, hogy az agrár­krízis, a mezőgazdasági termelés válsága miatt súlyosabban érzik az általános világkrizis nyo­masztó súlyát és reakcióit. — Komplikálja a helyzetet az orosz kérdés és ilyen körülmények között valóban nehéz fel­adat hárul a római nemzetközi agrárkonferen­ciára, amely azonban — hiszem — mégis meg fogja találni a megfelelő intézkedéseket, nogy legalább mezőgazdasági térén bizonyos kotla borációt teremtsen az érdekelt középeurópai ál­lamok között. — Mi a véleménye Méltóságodnak az orosz szovjet dumpingpolitikájáról? — kérdezte mun­katársunk. Az orosz szovjet célja a dumpinggel, a nyo­masztó árversennyel elsősorban az, hogy meg­zavarja a többi államok termelési rendjét, elé­gedetlenséget keltsen a többi országok lakosai körében és ezt az elégedetlenséget politikai cél­jai érdekében használhassa fel. — A szovjet törekvései azonban, ha komo­lyak is, de koránt sem olyan veszedelmesek, amelyek indokolttá tennék azt a hisztériás fé­lelmet, amely az orosz szovjettel és a dumping­gel szembén egyes országokban megnyilvánul. Számolni kell azzal, hogy a szovjet dumpingpo- litikája fokozódni fog, számolni kell azzal, hogy azokban a cikkekben, amelyben Oroszország exportképes, további áresés fog bekövetkezni és én mégis optimista vagyok, bízom abban, hogy az érdekelt államok kormányai megtalálják az együttműködésnek azt az alapját, amely az orosz szovjet törekvéseit semlegesíti, hatályta- lasnitja. A világ, a gazdasági, a termelési rend nem fog megsemmisülni és összeomlani csak azért, hogy Oroszország politikai céljait elér­hesse. — Mi a véleménye elnök urnák a romániai kamattörvényről? — kérdeztük. — A kihelyezési és a betéti kamatláb — vá laszolta Weiss Fülöp — minden országban a hivatalos bankrátáhoi alkalmazkodik. Fel­tétlenül szükséges, hogy a hivatalos bankráta és a bankok kihelyezési kamat­lába között megfelelő marge legyen, amely­ből a pénzintézetek a különböző adókat, admi­nisztrációs költségeket fedezzék. Romániában a többi államokhoz viszonyítva még a most le­szállított kamat is elég magas, de remélhető, hogy a folyamatban levő gazdasági konszolidá­ció a kamattételt még jobban mérlegelni fogja. — Mi a véleménye elnök urnák a román­magyar gazdasági kollaboráció lehetőségeiről? — Nézetem szerint mindkét államra előnyös és szerencsés volna, ha lojális, lovagias alapon megteremthetnék különösen a gazdasági együtt­működés lehetőségét, amelyet különböző poli­tikai törekvések nehezítenek meg. Nem akarok ezeknek a törekvéseknek a kritikájába bocsát­kozni, mert hangsúlyozom, hogy politikai kér­désekkel soha nem foglalkozom és nem foglal­koztam. — Javult-e a külföld és a külföldi tőke han­gulata Romániával szemben a legújabb külföldi kölcsön megkötése után és szívesen vállal-e Ro­mániában érdekeltséget? — kérdeztük. — Határozott igennel kell felelnem — felelte Weiss Fülöp. A külföldi kölcsön megkötése már a Romániával szemben megnyilvánuló és foko­zódó bizalom megnyilatkozása, amit igazol az is, hogy intézetem az Erdélyi Bank utján leg­»újabban vállalt érdekeltséget a Bukarestben nemrég létesített Fumosan vállalatnál, amely a romániai dohánytermékek denikotinizálását eszközli. Világkrizis van, mindenki sir, panaszkodik a termelő, a gyáros, a kereskedő, a fogyasztó és mégis letagadhatatlan az a bizakodó, optimisz- tikus érzés, amely visszatükröződött mindazo­kon, akik a Weiss Fülöppel lefolytatott és gyak­ran szellemes megjegyzésekkel színezett interv- junál jelen voltak... Nagy Lajos. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Weiss FíilSp üzleteivel érvényesülnek a kolozsvári Erdélyi Banknál Meleg ünneplésben részesítették a közgyűlésen Weiss Ffilöpöt (Kolozsvár, március 30. Saját tud.) A rész­vényesek élénk érdeklődése mellett tartotta meg március 29-én, a kolozsvári Erdélyi Bank és Ta­karékpénztár Rt- 36. évi közgyűlését, amelynek elentőségét fokozta, hogy a közgyűlésen sze- nélyesen jelent meg Weiss Fülöp, a Pesti Ma- yar Kereskedelmi Bcmk elnöke, Conrad Ottó, a 5esti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója, dr. Hernádi Antal, kormányfőtaná­csos, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igaz­gatója, továbbá az erdélyi közgazdasági és pénz­ügyi élet számos kitűnősége, igy többek között dr. Drexler Béla földbirtokos, Domasnianu Gheorghe tábornok, gróf Bethlen Béla földbir­tokos és mások. A közgyűlésen, amelyen harmincnyolc rész­vényes jelent meg, gróf Wass Béla, az Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. alelnöke elnökölt, aki meleg szavakkal üdvözölte Weiss Fülöp elnököt, akinek neve és erkölcsi tekintélye, szo­lid gazdaságpolitikai és pénzügyi elvei értéke­sen támasztják alá az Erdélyi Bankot és érvé­nyesülnek az intézet életében. Csiffó Salamon unitárius theológiui dékán a részvényesek nevében üdvözölte Weiss Fii- löpöt, mint a pénzügyi élet egyik nagytekinté­lyű reprezentánsát, a pénzintézet kedvező üz­leteredményeiért pedig köszönetét fejezte ki Hargitay Bertalan vezérigazgatónak, az igaz­o'Qfósácr ps sí fp.lii íTvplohív.ottflF! ft in rnínnsV volp. mint a lelkiismeretes tisztikarnak. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg a felügyelőbizottság elhunyt el­nökének, gróf Horváth-Tholdy Rudolfnak em­lékét. A közgyűlés a bemutatott mérleget egyhan­gúlag elfogadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. Weiss Fülöp az igazgatóság és az elnökség nevében mégköszönte az elismerést. — Személy szerint az elismerés engem nem illet meg, — mondotta. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank har­minchat évvel ezelőtt alapította meg az Erdélyi Bankot és a viszonyok megváltozása után Í9 kötelességének tartja, hogy azt a feladatot, ame­lyet az intézetnél vállalt, továbbra is teljesítse és azt a szellemet, amelyet az Erdélyi Banknál inaugurált, továbbra is megőrizze. A közgyűlésen megjelentek meleg ünneplés­ben részesítették Weiss Fülöpöt. A tisztujitás során a felügyelőbízottság el­nökéül megválasztották id. Vikol Kálmán ny. árvaszéki elnököt, tagjaiul -pedig Bernát Mór nyomdatulajdonost, Friedrich Kattot, a Banca Chrissoveloni cégjegyzőjét, dr. Podovszky Jó­zsefet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cég- jegyzőjét, br. Rudnyánszky Lajos földbirtokost és Rózsa Mór nagykereskedőt. knrvvíilés után társasebéd volt­! Í Valutapiac Í931. március 30, KolozsvF Zürich Bute Buiiapas! Eécs Prága London nyitás zárlat utó i 7Airic!i __ _ — 80795 323b 11035 13676 64975 25248 3273 1 Newyork 51970 5197150 519725 4197 168 57350 71091 33755 48588 16869 London 252525 252525 252537 20391 81650 278637 345375 1:4 3 — 81875 í Fóris 2033 — 16417 659 224325 27305 13208 12422 665 ; Milánó 27222Ó 2722 — 2193 882 8034 37235 17687 9276 883 ; Prága 154050 1540-- . 12432 499 169975 2106 — 16396 501 | Budapest 9060 9050 — 7315 2938 — 123885 58823 2788 2355 | Belgrad 913 91290 — — 299 109750 12485 39 i í Bukarest 3C9 309 Vs — 2436 — 34112 42312 200775 817 — | Bécs 7308 7309 — 59005 2369 805375 —* 47460 3453 2389 g Berlin 12288 12386 12384 . 4009 130675 16937 ÖU4Ö0 20386 4922 Száz lej árfolyama: I I .III I II.WHI. Ilii Ziirichbeu 30.9J/s ' Londonban 817 Budapesten 3 ÍH2

Next

/
Oldalképek
Tartalom